Kontrollált káosz?

Az USA – és szövetségesei – szíriai bombázásához csatlakozott Oroszország. A konfliktus következménye a háború kiszélesedése, az Európába menekülők tömege, az EU diszlokációs válságának felerősödése.

Putyin azt állítja, hogy a terrorizmus megfékezéséhez Bachar al-Assad rendszerét kell megvédeni, ez a «demokratikus átalakulás» feltétele. Az amerikai adminisztráció szerint mindeddig a «demokratikus átalakulás» feltétele éppen Bachar al-Assad távozása volt. De úgy tűnik, hogy árnyalja álláspontját, amely persze nem akadályozza abban, hogy az úgynevezett «mérsékelt» ellenzéket lássa el fegyverekkel az Irán, Irak, a libanoni Hezbollah és Oroszország által támogatott szíriai hadsereggel szemben.  

Mindenki tisztában van a robbanás kockázatával, mivel nem csak Szíriáról, hanem az egész régióról van szó Törökországot és Európát is ideértve.

Merkel törökországi látogatása – Hollande görögországi látogatásával egyidőben – az ettől való félelemnek a kifejezése. Mindenki egyetért abban, hogy őrizni kell a «rendet», vagyis a «kontrollált káoszt».

«Kontrollált»? Pontosan ez a kérdés. A válságban vergődő amerikai imperializmus egymaga nem képes a «rendet» biztosítani, szüksége van pótsegítségre. Mindenki saját részvételére játszik saját érdekei védelmére – mintegy 80 ország vesz részt a háborúban közvetlenül vagy közvetve. De azzal mindenki egyetért, hogy «rendre» van szükség, vagyis a népek jogainak megtagadására, a népek eltiprására. Ez a «rend» és ez a «kontroll» veszi semmibe a palesztin nép hatalmas mozgalmát jogaiért, nevezetesen a nemzetalkotáshoz fűződő jogáért.

Palesztina: egységes és oszthatatlan nép

Názáreti tüntetés

A tüntetők többsége 15-20 év közötti. Ők állnak szemben Jeruzsálemben az izraeli biztonsági erőkkel. Ők tüntetnek minden nap Ciszjordániában, indulnak a check-point-ek, az állig felfegyverzett izraeli katonák felé. Gázában is ők próbálják a kerítést áttörni az izraeli-egyiptomi barbár ostrom elleni gyűlőletük kifejezésére. Izrael államban, az 1948-ban elfoglalt területeken, Sakhnine-ban, Názáretben, Haifában, Acre-ben, az arab falvakban a fiatalok független mozgalma ragadja magával a palesztin népességet és szervezeteket a tömegtüntetéseken: «Nemet a megszállásra! Nemet a telepekre!». A mobilizáció jellemzője, hogy az egész történelmi Palesztinára kiterjedve az egyetlen palesztin nép létezését fejezi ki nagy erővel.  

A palesztin fiatalok felkelése spontán és szervezetileg is messze áll az összes palesztin frakciótól. Még a tüntetéseken résztvevő politikai aktivisták sem várták meg a jelzést saját vezetőiktől… A palesztin zászlót lobogtatják, nem a nemzeti vagy iszlám pártokét. Nem kérnek ezek részvételéből.

A Shin Bet (izraeli belbiztonság) megerősíti, hogy «a támadást végrehajtó palesztinek többsége szervezettől függetlenül cselekszik». A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmoud Abbas: «Hiszünk a békében és a békés népi ellenállásban. Jogunk és feladatunk ennek folytatása addig, míg az agresszió fennáll». A Shin Bet biztosítja Netanyahut, hogy «Abbas nem manipulálja, nem bátorítja a terrorizmust és utasította biztonsági szerveit minden ilyen művelet megakadályozására». A Haaretz izraeli napilap idézi mindezeket. A hadsereg magasrangú vezetővel együtt üdvözli «Abbasnak a palesztin biztonságiak számára kiadott parancsát, hogy a feszültséget enyhítse és, hogy nem bátorítja az ellenállást, folytatja a szoros biztonsági koordinációt». Semmi kétség nincs, a két biztonsági szervezet maximálisan együttműködik.

Megértjük, hogy a palesztin fiatalság és a Palesztin Hatóság között szakadék tátong, megértjük, hogy elutasítja ezutóbbit, ahogyan a pártokat is. Ez a generáció nem ismer mást, mint az Oslói paktumokat, a «békefolyamatot», a vég nélküli megalázó egyezkedéseket, amelyek zsákutcába vezettek. Ez a generáció tudja, hogy a Palesztin Hatóság rendőrsége megtorol mindent, «made in USA» könnygázt használ, letartóztat és és megkínozza az aktivistákat, hogy az Oslói egyezményeket követően bontakozhatott ki. Mahmoud Abbas, az amerikaiak és az Európai Unió «két állam» tervezete csak fikció. A palesztinek bezárása a szétdarabolt területekre, a telepek folyamatos bővülése, a megszállás kiterjesztése, az etnikai tisztogatások együttesen képezik az egyre inkább elutasított agyrémet.

KI HIHETI MÉG AZT, HOGY IZRAEL VISSZAVONUL A TELEPEKRŐL? Pont a fordítottja történik, a cionista állam terjeszkedik. Gáza túlnépesedett, sem légi, sem kikötői összeköttetése nincs, az izraeli és egyiptomi hadsereg veszi körül. Börtön a nyitott égbolt alatt. Kelet-Jeruzsálem nincs elfoglalva, azt Izrael egyszerűen annektálta, elkonfiskálta. A Templom-hegyen 24/24 órás köztéri figyelők fogják biztosítani a jeruzsálemi palesztinek jövőjét? Az 1948-as területen az állam által felpiszkált rasszizmus vezetett a palesztin dolgozók elbocsátásához, azzal az egyetlen indokkal, hogy – arabok. Nem csodálkozhatunk, hogy a palesztin fiatalok legjelentősebb felkelése azokban a zónákban zajlik, ahol a Palesztin Hatóság befolyása a leggyengébb: Kelet-Jeruzsálem, Hebron, Gáza, a ciszjordániai C zóna, ahol totális az izraeli kontroll és a ’48-as terület arab falvaiban. .

NÉPI ELLENÁLLÁS A KÁOSSZAL SZEMBEN

A fiatalság felkelése a népi ellenállásra koncentrálódik az imperializmus szervezte káosz ellen a térségben. A Palesztin Hatóság alól kivonta magát, mivel az Izraelhez és az USA-hoz kötődik «biztonsági kötelezettségei» és amiatt, hogy az a tömegek feletti befolyását fenn akarja tartani. Gázában a Hamas nem tiltja be a tüntetéseket, de nincs elragadtatva tőlük. Mindenki a népi áradattól tart, amely elsöpörné a modus vivendit.

Halva született megoldás az «egy palesztin állam egy zsidó állam mellett». Mivel az mindig visszavinne a határok kérdéséhez, azok lezárásához, a check pointekhez, az ellenőrzésekhez, a különböző jogi háttérhez. Az egyetlen élhető és demokratikus megoldás, amelynek jövője van, a történelmi Palesztina területén álló egyetlen világi állam a visszatérés jogával. Olyan állam, amely egyenlő jogokat biztosít mindenki számára, ahova minden palesztin visszatérhet, hogy békében éljen földjén.

(a Munkásinformációk levelezője)