Nemzetközi információk

2009. ápr. 8. 331.sz.
A Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértésének hetilapja

Tartalom:

Guadeloupe: az LKP nem vesz részt az Outre-mer (francia tengerentúli területek) értekezletén. Az LKP nyilatkozata: «Mi az ördög ez az értekezlet?» A kormány a 44 napos sztrájk után aláírt béregyezmény «behatárolt kiterjesztését» készül bejelenteni. «Ez sztrájkokat indít Guadeloupe-ban» réagált Elie Domota, az LKP vezetője.

USA: az Egység és Függetlenség által megjelentetett cikkekből: «A General Motors vezető menedzserét elbocsátották. Csak szimbólum?». «Ha a dolgozókat bocsátják el, az számunkra és családjuknak katasztrófa. Mozgósítanunk kell az igazságért.»
A béreken alapuló egészségügyi rendszerért a szakszervezet kampányt folytat. Az USA 31 államából 150 munkásmozgalmi képviselő alapította 2009 januárjában.

Olaszország: ápt. 4-én 2 és fél millió tüntető Róma utcáin a CGIL felhívására.
Interjú Lorenzo Varaldoval; az elbocsátások megtiltásáért harcoló bizottság szervezője ebben a kampányban mutatja be a következő tartományi választások listáját.

Moldávia: független munkásjelölt «antikrízis terve» a dolgozók szolgálatában.

Lettország: 10 000 pedagógus tüntet Riga utcáin a kormány munkabércsökkentési elképzelései ellen.

Franciaország: A G20 csúcs után, a Független Munkáspárt (POI) kommünikéje, «a G20 csak egy háborús gépezet az egész világ népei ellen!»

Kína: a Kína-bizottság közleménye:
«üdvözöljük, hogy Yao Fuxin munkásdelegátus végre szabad!» 7 év börtön után…



Kapcsolattartás:
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis -75010 Paris - France
Tel : (33 1) 48 01 88 28.E.mail : eit.ilc@fr.oleane.com

Guadeloupe


Az LKP nem vesz részt a tengerentúli területek (Outre-mer) értekezletén
(közlemény)

“Ki diab “états généraux” Ésa?”
(Mi az ördög az a “rendi gyűlés”?)


• A Nicolas Sarkozy által eldöntött értekezlet Párizsban ápr. 15-május 15 között zajlik, jelentette be Richard Samuel prefektus, az Outre-mer főképviselője.
• Munkája folytatódik Párizsban a jún. 8-i héten, országos szintézise jún. végére várható.
• A 48 szakszervezetet és népi szervezetet tömörítő LKP, a guadeloupe-i általános sztrájk vezetője tudatta, hogy nem vesz részt rajta.

Az általános sztrájk és a történelmi jelentőségű népi mozgalom arra indította a francia államot, hogy az LKP dinamikájának megtörésére megrendezze az értekezletet.

Az LKP nyilatkozata: Pon (semmi) «états généraux» nem diktálhat a guadeloupe-i népnek!

—M. Sarkozy Párizsból ötlötte ki.
—M. Sarkozy Párizsból jelölte ki a központi koordinátort.
—M. Sarkozy Párizsból jelölte meg a referáló személyeket.
—M. Sarkozy Párizsból határozta meg ennek működési módját, ideértve a legkisebb részleteit is (műhelyek, tárgya, műhelyek vezetői, határidő napló, stb.).
— Párizsból... vagy inkább... Párizsban csinálják ennek a szalonvitának a szintézisét!

Az LKP elutasítja, hogy M. Sarkozynek és guadeloupe-i fülelőinek szociális, gazdasági és kulturális biztosítékává váljon! Yo ja désidé biten a yo (már eldöntötték a dolgokat)!

Kimondjuk, hogy népünk értekezlete már 2008 decemberében elkezdődött és platformunk 146 pontja tartalmazza társadalmunk állapotát, a 400 éve tartó és a profiton alapuló egyenlőtlenséget. A 44 nap alatt harcban megszerzett szociális előnyök népünkben óriási reményeket keltettek. Az LKP a néppel új gazdasági-társadalmi viszonyokat akar, melyek szükségleteinket kielégítik. Képesek vagyunk erre.

Mi magunk akarjuk környezetünket kímélve megtermelni élelmünket, teljes foglalkoztatást akarunk, pénzügyi igazságot, az ifjúság számára megfelelő oktatást és kulturális identitásunk védelmét. Demokratikus társadalmat akarunk, mely a nép jogait tiszteletben tartja és biztosítja azt a formát és tempót, melyet az választ.

(…)

Annou sanblé (tartsunk össze) elképzeléseinkért és követeléseinkért!

La Gwadloup sé tannou! La Gwadloup sépa ta yo! Yo péké fè sa yo vlé an péyi an nou
(Guadeloupe a mienk! Guadeloupe nem az övék! A mi országunkban nem csinálnak azt, amit akarnak!).

Manten (Lamentin),
2009.ápr.4.


A kormány az általános sztrájk utáni egyezmény megcsonkítására készül
Az LKP, Elie Domota elítéli a kísérletet

• A kormány be akarja jelenteni az elért béralku «behatárolt kiterjesztését».
• Az egyezményt így pontosan sajátosságaitól fosztaná meg, az «előszótól», mely ültetvényes társadalomnak jellemzi a guadeloupe-it és az 5. ponttól, az állami segítség 36 havi és a helyi kollektív szerződés 12 havi határidejétől a 200 eurós béremelést illetően.
• «Sok sztrájk lesz még Guadeloupe-ban», reagált Elie Domota, az LKP kollektíva.


Az LKP ápr. 2-i gyűlésén Elie Domota visszautasította a kormány kísérletét az aláírt szerződés megkérdőjelezésére.

«Több mint 45 000 bérből élő élvezi az aláírt egyezmény előnyeit minden szektorban, a magánklinikáktól az ingatlancégekig… a Medef köreibe tartozók is. Aláírták, mert világosan megmondtuk, ha nem teszik, a dolgozók nem állnak munkába (…)

2009. ápr.3-án újból összeül egy bizottság a Bino egyezmény kiterjesztéséről. Mi nem számítunk a kiterjesztésre. Az államot dirigáló Medef dönt arról, hogyan határoz az állam! Ha a kiterjesztést elkezdik, először is leveszik az előszót, mert nem szeretik az igazságot leírva látni. Leveszik az 5. pontot is a záradékkal, hogy az emelésből 50 eurót veszítsünk az első évben, 200-at 3 év alatt.

Ez azt jelenti, hogy holnaptól mindenütt, ahol nem alkalmazzák a Bino egyezséget, sztrájkba kell lépnünk. A gyógyszertári szakszervezet nem akarja alkalmazni, így 200 gyógyszertári alkalmazott a következő héttől be is szünteti a munkát!

(…) Mi csak azt mondjuk: a Bino egyezmény teljes terjedelmében alkamazni kell... Nem lehet feldarabolni. Ezt az álláspontot kell képviselni.

Csak ebben a szövegkörnyezetben jöjjenek értekezletet tartani! Tehát elvtársak, találkozunk május elsején, megmutatjuk, mi is az az értekezlet ... Ansanm nou ka lité! Ansanm nou ké gannyé! (Együtt harcoltunk! Együtt fogunk győzni!).»





USA

A General Motors menedzsere. Csak szimbólum?

Még ha a szimbólum, melyet a GM végrehajtó vezetőjének menesztése jelent, némelyeket kielégít és megtéveszt is, milyen hatása lesz ennek az elbocsátásnak? A menedzser mégiscsak multimilliárdosként távozik. Már nincs szüksége semmire. A lakásától az ételéig, a társadalombiztosításától a biztos «nyugdíjig»…

Amikor az autóipari munkásságot bocsátják el, azt katasztrófa követi. A soványka megtakarítások gyorsan elfogynak a kölcsönök fizetésére, a társadalombiztosítás megszűnik az egész család számára. Végül pedig a lakhatás is, mert nincs pénz a törlesztésre. Miután éveken át azt tette, amit az ország tőle kért, hirtelen kidobják. A szociális válságot a reménytelenség érzése táplálja.

Nem kiáltok farkas után, de strucc sem vagyok, fejemet a homokba dugva.

Mit tegyünk?

A szimbólum nagyon szimpatikus, ha valami perspektíva követi. Az pedig nem az elnöktől jön, kinek kezét megköti a kongresszus, mivel túl sokan vannak, akik lelküket eladták már egy-egy nagyvállalatnak.

A perspektíva mi magunk vagyunk. Az a képességünk, hogy együtt döntsünk akciókról, hogy a gazdasági és társadalmi igazságot elnyerjük, ez a perspektíva.

Mobilizálódnunk kell az igazságért. Embermilliók kellenek, akik készek elhagyni gépeiket és az utcára vonulni.

Ezt kell tennünk, hogy országunkat megőrizzük.

Austin (az Egység és függetlenség publikációja)


Szakszervezeti vezetők követelik, hogy a béreken alapuló rendszer Obama egészségügyi reformjainak részét képezze

Az egyetlen pénztárral rendelkező általános betegbiztosítás híveinek tiltakozásai után, John Conyers kongresszusi tag, a béreken alapuló betegbiztosítás híve kapott csak meghívót Obama elnök csúcstalálkozójára a márc. 5-i egészségügyi reformról szóló vitára. Mark Dudzic, az egyetlen pénztárral rendelkező általános betegbiztosítást preferáló Szakszervezeti Kampánytól azt nyilatkozta, hogy a Conyers modellnek kellene a vita központjában lenni.

Marc Dudzic: «Azt gondolom, hogy a Conyers törvénytervezetet 6 hónapon belül be kell mutatni. Azt hiszem, a gazdasági krízis súlyosbodásával logikus módon fel fog merülni ez a kérdés».

Az Obama-adminisztráció terve, hogy egy olyan «egészségügyi csúcstalálkozót» tartson, mely kizárja az egyetlen pénztáras rendszer híveit, erős szakszervezeti reakciókat váltott ki az egész országban.

"Obama jelezte, hogy adminisztrációja új, «általános» egészségügyi rendszert vezet be még ez évben. Jelenleg mintegy 48 millió amerikai nem rendelkezik ezzel, így érthetőek a remények. Üdvözöljük az elnöki elhatározást azoknak a dolgozóknak a nevében is, akik éppen elveszítették munkahelyüket, így betegségbiztosításukat is. Ugyanakkor nyugtalanok vagyunk, hogy a kormány a 120 meghívott közé olyat nem invitált, aki a HR 676 híve lenne. Ezért felhívunk mindenkit, aki támogatja akciónkat, írjon a Fehér Házba és követelje, hogy véleményünket ki tudjuk fejezni."

A Képviselőház HR 676 törvénytervezetét, «az egészségügy mindenkire történő kiterjesztése és javítása» törvényt John Conyers kongresszusi tag ismét bemutatta, 59 más kongresszusi tag is támogatja. Ez megakadályozná a biztosítási ipart abban, hogy az emberek szerencsétlenségéből profitáljon (mint a Medicare szisztéma), lehetővé tenné a franchise és átalány nélküli ellátást, óvatos pénzügyi módon. Ezért is támogatja többszáz szakszervezeti tömörülés és nagyszámú civil ill. egyházi szervezet.

«Az első szakasz, hogy a HR 676 törvénynek legyen «helye» a következő egészségügyi reform csúcstalálkozón» jelentette ki a dél-karolinai AFL-CIO elnöke de Caroline du Sud, Donna Dewitt.

A Szakszervezeti Kampány vezetői kérték Obamát, hogy szerepeljen más tervezet is Medicare-en kívül, mely csak a magán biztosítási vállakozások profitirányult ajánlatát tartalmazza. «Az ajánlatok ahelyett, hogy gyógyításunkra szolgálnának, kereskedelmi jellegűek és a magánvállalkozások zsebeit készülnek megtömni, nem fogják sem limitálni, sem felügyelni az árakat vagy javítani a kezelések minőségét» mondta Fernando Gapasin, a nyugat-oregoni szakszervezeti központ tanácsának elnöke.

A massachusettsi szakszervezeti felelősök pedig különösképpen nyugtalankodnak annak láttán, hogy államuk törvénye magán betegbiztosítással kötendő szerződésre kötelez minden egyént és mint követendő példával dicsekszik ezzel!

«A múlt hónapban 40 szakszervezeti felelős kolléga írt Obamának, hogy vessék el a massachusettsihez hasonló megoldásokat, mely a rendszer szívében meghagyná a magánbiztosítókat egyéni szerződésekkel és adókból fizetett társadalmi szubvenciókkal, de nem nyújtana elegendő szolgáltatást, a válság idején pedig még több problémával járna», nyilatkozta Peter Knowlton, az észak-keleti régió elektromos szakszervezeti elnöke (United Electrical Workers Union-UE).

«Ha a találkozóról valakit ki kellene zárni», mondta Ray Stever, New Jersey állam ipari szakszervezeti tanácsa elnöke, «akkor a biztosítótársaságok embereit. Felelősek a válságért. Eget és földet meg fognak mozgatni annak érdekében, hogy folytassák tevékenységüket és visszautasítsák az amerikaiknak azt az egészségügyi szolgáltatást, amit más ipari országok lakossága élvez.»

Geri Jenkins, a kaliforniai betegápolók szakszervezetének társelnöke (California Nurses Association/National Nurses Organizing Committee): «Minden reform, mely a biztosítási szerződésen alapuló rendszer általánossá tételéhez lenne kiindulópont, bukáshoz vezetne és csak frusztrálná a valódi megoldást kereső közvéleményt és azt a politikai tőkét tenné kérdőjelessé, amelyet az adminisztráció nyerne a reform révén.»

A béreken alapuló egészségügyi rendszerért indított Szakszervezeti Kampányhoz más szervezetek is csatlakoztak, melyek követelik, hogy véleményük meghallgatásra talájon a reformról szóló vitában. A Kampány jan. 10-én alakult St. Louisban (Missouri), 31 államból 150 munkásszervezet részvételével, melyek támogatják a HR 676-ot. A harc az általános betegbiztosításért igényli a dinamikus beavatkozást a munkásmozgalom bázisán.
http://www.laborforsinglepayer.org.

A márciusi Egység és Függetlenség cikkéből


Olaszország

Két és fél millió dolgozó tüntetett Rómában a
CGIL felhívására

Beszélgetés Lorenzo Varaldoval, az elbocsátások megtiltásáért harcoló bizottság szervezőjével

• A CGIL felhívására ápr. 4-én 2,5 millió dolgozó tüntetett Rómában

• Annak ellenére, amit mások állítanak, a munkássztrájkok és -tüntetések nem «francia sajátosság», megsokszoródtak egész Európában.


A dolgozók nálunk is fel vannak háborodva a helyzettől. Sztrájkok törtek ki üzemekben, iskolákban (42 ezer munkakely megszűnése!!), a közszolgáltatásban, stb. Ezrek kerülnek az utcára a bezárások vagy a delokalizáció miatt, de a munkáltatók óriási profitot vágnak zsebre. Itt van pl. az Indesit esete. Torinótól 20 km-re fekszik az üzem, 650 dolgozótól szabadul meg, mert áthelyezi termelését Lengyelországba. A Fiat haszna 3,1 %-kal növekszik… mégis technikai munkanélküliséget jelentett be több ezer dolgozójának. Január-februában 370 000-rel több a munkanélküli, miközben a technikai munkanélküli órák is 553 %-kal nőttek.
Ilyen keretekben történt a római hatalmas tüntetés ápr. 4-én. Emlékeztetni kell arra, hogy a CGIL volt az egyetlen szakszervezet, mely nem írta alá a vállalatok előnyére szolgáló kollektív szerződések reformját.
A dolgozók millói érkezetek Rómába, északról és délről. A CGIL felhívását megértve követelték az elbocsátások megtiltását, a nemzeti kollektív szerződések fenntartását és minden országos szintű jog alkalmazását.
A Michelin, Pirelli és a szállítási szektor szakszervezeti felelőseivel beszélgetve rámutattak arra, hogy közvetlen elbocsátás fenyegeti őket, de ez ellen harcolni kell, nem szabad elfogadni. A Michelinnél el is érték, hogy az üzemet nem zárták be, bár egyes munkahelyeket megszüntettek. A Pirellinél folytatódik a mozgósítás.
Miután «Demokrácia és közszolgáltatás, a köztársaság egysége és nemet az Európai Unióra» nevű bizottságunkban megvitattuk, kampányról és lista állításáról döntöttünk. Azt mondtuk, sürgős a dolog, küzdeni kell az egységért, meg kell tiltani az elbocsátásokat.
Még egy kérdés felmerült a vita folyamán, mégpedig a dolgozók független képviseletét felmutató politika kérdése: ki tudna egy ekkora tömeget képviselni, mint amely Rómában ápr. 4-én tüntetett?
10 nap alatt 600 aláírást kaptunk, hogy a tartományi választásokon idulhassunk (összesen ezer kell).
Miután az Egyetértés egész Európában kampányt hirdetett az elbocsátások ellen, a POI máj. 16-ra európai munkástalálkozót hívott össze, melyet nagyon pozitívan értékelek. Egész Európában egységesen kell fellépnünk a nyomás ellen, miszerint a válságot «be kell határolni» és elfogadni bér- és életszínvonal-csökkenésünket, jogaink elvesztését.
A (volt kommunista párti vezetők által létrehozott) Demokrata párt kampányol így: «Berlusconival ellentétben az Európai Unió segíti a dolgozókat és védi az elbocsátások ellen».

Lettország

10 000 pedagógus tiltakozott Rigában a bérek csökkenése ellen:
“Élni akarunk!”

A lett pedagógusok az ellen tiltakoztak, hogy a válság által sújtott balti országban a kormány meg akarja nyirbálni a költségvetést.

A pedagógusok bérük 20 %-os csökkentésétől tartanak. A 2,3 millió lakosú Lettországban, mely 2004 óta tagja az EU-nak, néhány évvel ezelőtt kétjegyű számmal kifejezett fejlődést regisztráltak. A válság óta az ország recesszióba süllyedt. A kormány számára készített jelentésében a Pénzügyminisztérium a GDP 12 %-os csökkenésével számol ezévben, bizonyos elemzők a 15-öt is megkockáztatják.

A tüntetők, zömmel nők, az egész városközpontot bejárták ezekkel a tranparensekkel: «A válság a tiétek (a kormányé), nekünk csak a szegénység jut». Valdis Dombrovskis miniszterelnők kormánya beismerte az ország csődközeli helyzetét, egész széria rendkívül népszerűtlen költségvetési csökkentést készít elő. Ami persze nem akadályozta az IMF-et Lettország szankcionálásában, amiért az nem eléggé nyirbálta meg kiadásait. A 200 millió eurós «kölcsön» átutalását az IMF későbbre halasztotta.
«Élni akarunk», mondja Irina, a 44 éves tanítónő. 22 éves tanítás után 350 latot (498 eurót) keres havonta.

Moldávia

Független munkásjelölt
“válságellenes terve” a dolgozók érdekében

Független munkásjelölt a törvényhozói választásokon az elbocsátások és a privatizációk ellen…
Európa egyik legszegényebb országa a Moldáv Köztársaság (volt szovjet köztársaság Ukrajna és Románia között), ahol sok nyugdíjas 70 euróból él és egy pedagógus is alig dupláját keresi.
Alexandr Lomakin munkás az ápr. 5-i törvényhozási választások jelöltje, a Munkásellenállás mozgalom képviselője. A párizsi konferencián (febr. 6-7.) is résztvett. A Rabochije Izvestyija 5. számában interjújában ezt mondja: «A dolgozói jogokért, érdekekért vívott harc védelmének jelöltje vagyok.
Az a válságellenes terv, amit mi akarunk, olyan intézkedéseket követel, mint a bérek inflációval arányos indexálása, a munkáltatók masszív elbocsátásainak megtiltása, minden olyan vállalkozás államosítása, mely az államhoz fordul segítségért, a munkanélküliség felszívására nagy állami munkák programja által, a nyugdíjak, munkanélküli, rokkantsági járadékok általános emelése az életszinvonal minimumára és a törvények kijátszásával megejtett privatizáció felülvizsgálata. Ez a válságellenes program szolgálja a népesség túlnyomó többségének érdekeit».
A 2001 óta az országot vezető moldáv kommunista párt kormánya tevékenységéről Lomakin azt mondja: «Nem kommunisták, hanem valódi tőkések vörös réteggel bevonva! A gazdasági és kereskedelmi miniszter, Igor Dodon nemrégen azt nyiltakozta, hogy a magánszektor reagálhat a leghatékonyabban a piac jelenlegi fluktuációjára. Az elnök fia, Vladimir Voronin, az ország egyik legnagyobb businessmanje».
A gyakorlatilag teljes médiabojkott ellenére a jelölésnek van egy másik pozitív hozama: 2 000 állampolgári aláírás kellett bemutatni hivatalosan az induláshoz...

Franciaország

Független Munkáspárt
87 rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 PARIS
Tel. : 01.48.01.85.85 parti-ouvrier-independant@orange.fr


A G20: háborús gépezet az egész világ dolgozói ellen!

A média megfogalmazásán túl, ami a kapitalizmus rendszabályozását és úgynevezett erkölcsiesítését tartalmazza, meg kell állapítanunk, hogy a G20 alapvető döntése arról az 5 000 milliárd dolláros banki ajándékról szólt, mely «újratőkésíti a pénzügyi intézményeket», vagyis 5 ezer milliárdot ad a spekulánsoknak, akik ezeket azután a vállalatok újrastrukturálására és munkahelyek ezreinek megszüntetésére fordítják, mint a Continental, Heliez, Total, Sony, Caterpillar tette… és ami újabb elbocsátások ezreit indítja.

Amióta a szövetségi bank 1 200 milliárdot utalt át az amerikai spekulánsoknak, 75 ezer munkahely tűnt el az USA-ban. Franciaországban 420 milliárdot adott a kormány a bankoknak, ami 90 ezer munkahely megszűnésével járt januárban, 80 ezerrel februárban...

Ez az az ár, amit a G20 szeretne megfizettetni a dolgozókkal, a fiatalokkal a tőkés rendszer túlélése érdekében!

Honnak jönnek ezek a milliárdok, ha a francia elnök nem győzi elhárítani a legális kívánságokat azzal, hogy üres az államkassza? Hol vannak ezek a milliárdok, ha a miniszterelnök a stabilitási paktum előírásaira hivatkozik, az állami eladósodás csökkentésének követelményére?

A kórházak és iskolák költségvetésének megnyirbálásával keletkeznek! 50 000 kórházi, 30 000 pedagógus állás megszüntetésével! 20 000-rel a közszolgáltatásban!

A G20 és az azt követő NATO-gyűlés folyamán, az Obama-adminisztráció az Európai Unió országait kötelezte arra, hogy adjanak még többet a bankoknak, még többet a spekulánsoknak, még többet a háborúra, kezdve az agfán nép ellen! Az EU országainak kormányai pedig alávetik magukat ezeknek a követeléseknek!

De ezen politika áldozatai, a dolgozók mindenütt kezdenek felegyenesedni szervezeteikkel együtt, hogy nemet mondjanak az elbocsátásokra, a munkahelyek megszűnésére a közszolgáltatásban, hogy megvédjék életkörülményeiket, a háborúk és a kizsákmányolás ellen!

A G20 döntéseivel szemben a POI a munkásosztály és szervezetei egységére szólít, hogy:
– a spekulánsoknak adott milliárdokat konfiskálják el avégett, hogy a dolgozó népesség szükségleteire lehessen fordítani;
– Európa minden országában lángoljon fel a harc az elbocsátások megtiltásáért;
– szakítsunk az amerikai érdekeknek teljes mértékben alávetett Európai Unióval.
Ezekkel a jelszavakkal szervezi a POI tömeggyűlését május 16-án Párizsban 14 órai kezdettel, ahol az európai munkásmozgalom összes irányzatához tartozó aktivista szót kap, hogy erőfeszítésünket egyesítsük az elbocsátások megtiltásáért.
Párizs, 2009.ápr.7.

A PO országos titkárai
Claude Jenet, Jean Markun, Daniel Gluckstein, Gérard Schivardi


Kína

Üdvözöljük Yao Fuxin munkásküldött kiszabadulását!


A Kína-bizottság üvözli Yao Fuxin munkásküldött kiszabadulását, aki márc. 16-án hagyta el Lingyuan (Liaoning tartomány) 2. számú börtönét, miután kitöltötte teljes büntetését, 7 évet. A sajtó szerint Yao Fuxin ezt nyilatkozta: «Semmi rosszat nem tettem, csak alkotmányos jogaimmal éltem. Ezért kaptam büntetést, de nem bánok semmit sem. Csak az ország és a nép érdekeit védtem, a dolgozók törvényes jogait. Ez az én felelősségem, melyet nekem kellett vállalnom.»

Yao Fuxinnak igaza van. Ma is úgy beszél, mint tegnap, igazságot kell szolgáltatni számára.
Yao Fuxin, mint Xiao Yunliang és két másik munkás, a Ferro-Alliages üzem munkásainak szabadon választott képviselője volt. Mind a négyőjüket letartóztatták néhány nappal a 2002. márc. 11-12-i tüntetés után. A sokezer dolgozó a bérelmaradások és egyéb járandóságok kifizetését, az üzemi vezetés korrupciójának kivizsgálását reklamálta. Yaot et Xiaot illegálisan, vádemelés nélkül tartották vizsgálati fogságban 2003. jan. 15-ig, mikor is 4 órás bírósági paródia során az ügyész nemcsak «illegális tüntetéssel», hanem «felforgatás kísérletének» vádjával illette és 7 ill. 4 éves szabadságvesztésre ítélték.
A Kína Bizottság 2002-től nemzetközi kampányt folytatott kiszabadításukra:

– a China Labour Bulletin (CLB) és a Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése (EIT) kezdeményezésére ezer aláírásssal ellátott tiltakozással,
– francia szakszervezeti delegáció látogatása Liaoyangba 2002 májusától 35 országból érkező többezer aláírással, mely a 4 munkás azonnali szabadonbocsátását követelte,
– 2002. júl. 10-én nemzetközi akciónappal a CLB, az EIT és a Hong Kong Confederation of Trade Unions kezdeményezésére, delegáció küldésével Kína 27 nagykövetségére,
– 2003. jan.10-én a «felforgatás» eljárásának bejelentése után újabb felhívással szabadon engedésükre,
– 2003. máj.10-én az ítélet után ismételt szakszervezeti felhívással,
– 2003. jún.15-én Genfben 30 ország szakszervezeti tanácskozással, ahol újfent követelték szabadonbocsájtásukat,
– 2003. júl-ban követségi delegációkkal.

Yao Fuxin és Xiao Yunliang 2002 márciusában a Ferro-Alliages munkásainak érdekeit védték. Az ellenük felhozott vádak alaptalanok, sem nem beszéltek, sem nem cselekedtek aképpen, hogy a «hatalmat megdöntsék», vagy «külföldi ellenséges erőkkel» szövetkeztek. A Kína Bizottság akkor is, ma is kimondja, semmiféle indulatot nem táplál a Kínai Népköztársasággal szemben, egyetlen kívánsága, hogy a munkásküldötteknek igazság szolgáltassék, mivel csak legitim és hagyományos eszközöket használtak követeléseik érvényesítésére.

A jelenlegi, a kínai dolgozók tízmilliói számára oly nehéz helyzetben a Kína Bizottság felszólítja a kínai hatóságokat, hogy engedjék a dolgozók szabad szervezkedését úgy, ahogyan azok jónak látják érdekeik érvényesítésére és védelmére.

Ebben a szellemben védi a Kína-bizottság Liaoyang munkásküldötteit és vesz részt a párizsi ápr. 30-i kínai dolgozókkal szolidáris összejövetelen.



Kína-bizottság,
Párizs, 2009.márc.23.
comenchine@wanadoo.fr






Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse