A válságra adott válaszként változtassuk meg az Európai Uniót!

Attac France

Szálljunk szembe a válsággal: változtassuk meg az Európai Uniót!
Összefoglalás: A VÁLSÁG HITELTELENNÉ TESZI AZ UNIÓ POLITIKÁJÁT ÉS SZERZŐDÉSEIT A SZOLIDARITÁS EURÓPÁJÁÉRT, EGY DEMOKRATIKUS EURÓPÁÉRT!
I. Pénzügyek II. Szemben a válsággal: szociális Európát III. Demokráciát Európában
IV. Kiegyensúlyozott külpolitikát
A VÁLSÁG HITELTELENNÉ TESZI AZ UNIÓ POLITIKÁJÁT ÉS SZERZŐDÉSEIT
Amikor az Európai Unió állampolgárait felhívják parlamentjük megválasztására, egy eddig példa nélkül álló pénzügyi, gazdasági,társadalmi és ökológiai válság söpör végig a világon. Ez napvilágra hozza az Unió gyengeségét és vezetőinek felelősségét. Egy másféle Európa, a maga társadalmi, technológiai, oktatási, diplomáciai értékeivel hozzájárulhatna a XXI. század kihívásainak megoldásához. Azonban bezárva neoliberális dogmáiba és szerződéseibe – ezek maguk azok, amelyek a világot a globális válságba sodorták – az Európai Unió képtelen szembenézni a helyzettel. Éppen ezek az Unió és tagállamai által követett neoliberális gazdaságpolitikák azok, amelyekkel szemben fel kell venni a harcot.
A SZOLIDARITÁS EURÓPÁJÁÉRT
Európa Attac-mozgalmai úgy látják, hogy semmiféle tartós európai építkezés nem valósulhat meg az emberi méltóság, a demokrácia, a gazdasági és szociális igazságosság alapelveinek, a diszkrimináció minden formájának, a béke és egy ökológiailag fenntartható fejlődés keresésének tiszteletben tartása nélkül. Márpedig a jelenlegi európai építés éppen ezeknek az alapelveknek az ellenkezőjén alapul. Szerződésről szerződésre a „szabad piac”, a szociális és pénzügyi rendszerek „szabad és nem torzított” versenyének alapjaira épül az Unió tagországai között. Amikor a – korlátozott – szociális jogok alárendeltek maradnak az üzleti joggal és a javak, szolgáltatások és tőkék akadály nélküli mozgásának elsőbbségével szemben. Következésképpen a bér- és szociális dömping, az adóverseny, a munkajogok megszűnése következik be és lesz általános.
EGY DEMOKRATIKUS EURÓPÁÉRT
Európa Attac-mozgalmai azt akarják, hogy az elkövetkező 2009 júniusi választások alkalmat adjanak az állampolgároknak arra, hogy alapos vitát folytassanak, és kiemeli annak szükségességét, hogy az európai modellt megújítsák, annál is inkább, mert ezt magának az Uniónak a társadalmi helyzete és az egész földgolyót érintő ökológiai kihívások is sürgőssé teszik. Azt követően, hogy az alkotmánytervezetet Franciaországban és Hollandiában népszavazáson utasították el, az európai vezetők megfogalmazták az azzal közel azonos lisszaboni szerződést, amelyet a nemzeti parlamentek anélkül ratifikáltak, hogy a népeket arról megkérdezték volna. Az írek, akiket egyedül hatalmaztak fel arra, hogy népszavazáson nyilvánítsanak véleményt, elutasították azt, de még 2009 vége előtt újra az urnákhoz kényszerítik őket, és ez az Európai Parlament áldásával történik. Márpedig a parlamentnek, amelyet megválasztunk, garantálnia kellene a népek által demokratikusan kinyilvánított vélemény tiszteletben tartását. Ezek a választások az európai Attac számára egy kivételes pillanatot jelentenek arra, hogy egy „másféle Európa”, egy demokratikus, szolidáris és ökotudatos Európa létrehozását javasolja.
Az Európai Parlament
A Parlament az Európai Unió egyetlen univerzális intézménye, amelyet közvetlen szavazással választanak meg, 1979 óta minden ötödik évben. Ezért nagy ennek a választásnak és az állampolgári vitának a fontossága, amelyet a kampány megvalósíthat. Annak ellenére, hogy minden újabb szerződésben növelték az Európai Parlament szerepét az együttes döntésekben, a Parlament jogköre korlátozott maradt. Távol tartják olyan területektől, mint a kül- és biztonsági politika, a monetáris politika, a tőkemozgások ellenőrzése vagy a vámjogok. Mi több, nem határozhat meg adókat és nincs joga törvényeket kezdeményezni, amelyet az Európai Bizottságnak tartanak fenn, amelyhez nem fordulhat javaslatokkal. A szociális politikának szerintünk parlamenti jogkörbe kellene kerülnie, mind nemzeti, mind európai szinten. Márpedig mindig más európai szervezetek érvényesítik ebben az akaratukat, gyakran átláthatatlan módon: a Bizottság, az Európai Tanács, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bíróság. Ennek ellenére az Európai Parlament korlátozni tudta a szociális leépítést a „szolgáltatási” (Bolkestein) direktívában, elutasította a kikötői direktívát, a munkaidőre vonatkozó aktuális tervezetet 2008 december 17-én. Ezek az örvendetes sikerek nem takarhatják el, hogy a Parlament jelenlegi többségében neoliberális és antidemokratikus politikákat erőltet. Így 2008 februárjában leszavazott egy olyan módosító javaslatot, amely azt javasolta, hogy bármi legyen az ír népszavazás eredménye, azt tartsák tiszteletben. Később megszavazták a bevándorlók visszatartásával és kiutasításával kapcsolatos „szégyendirektívát” is. Ha azt akarjuk, hogy az Európai Parlament egy, a szubszidiaritási elv által szigorúan meghatározott keretben működjön, a fő törvényhozási eljárás az európai kompetenciákról szóljon, akkor követelnünk kell, hogy a nemzeti parlamenteket vonják be az európai döntésekbe, mert ez járul hozzá ahhoz, hogy megerősítsük a hatalmi jogosítványok szétválasztását az Unióban és tagállamaiban egyaránt.
JAVASLATAINK
I. Pénzügyek
A pénzpiacok megfékezése
Visszautasítjuk azt, hogy az emberek életfeltételeit a részvényesek és spekulánsok pénzügyi rentabilitási követelményeinek rendeljék alá. Az Attac követeli, hogy töröljék el a tőkemozgások korlátozásának általános tilalmi szabályait (a lisszaboni szerződés 63. cikkelye, a konszolidált Római Szerződés 56. cikkelye) és egy minden tranzakcióra kivetett adót (Tobin-adó). A spekulatív alapokat, amelyek destabilizálják a piacokat, be kell tiltani. Követeljük egy olyan közpénzügyi szervezet létrehozását, amely lefedi az egész banki szektort, amelyet demokratikus ellenőrzésnek vetnek alá, hogy megfeleljen a gazdasági, társadalmi és környezeti kívánalmaknak. Ebben a vonatkozásban az Európai Központi Bankot parlamenti ellenőrzés alá kell helyezni, el kell látni egy olyan szabályzattal, amely kötelezi, hogy olyan monetáris politikát folytasson, amely megfelel a társadalmi szükségleteknek és megszünteti a közköltségek monetáris finanszírozásának a tilalmát. Végül, követeljük a tőkemozgások ellenőrzését (beleértve a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket is) Európa és a világ többi része között, hogy azokat társadalmi és környezetvédelmi céloknak rendeljék alá, beleértve a nemzetközi szolidaritás céljait is.
Az adóparadicsomok azonnali bezárása
Az offshore központok, azon a jól ismert szerepükön kívül, amelyet a pénzek kisíbolásában játszanak, aminek révén kiérdemelték a „pénzügyi paradicsom” jelzőt, mára az államok és pénzügyi hatóságok hatókörén kívül eső összes pénzügyi művelet gócává váltak. Az Attac követeli a politikai pártoktól, a kormányoktól és az Európai Bizottságtól, hogy vessenek véget az összes Európai Unióból kiinduló tőkemozgásnak az adóparadicsomokon keresztül és követeli mind az európai bankoktól, mind az Európában székelő vállalatoktól, hogy azok telepítsék haza valamennyi olyan tevékenységüket, amelyet minden kontroll alól kivontak, mindezt úgy, hogy a kivételes offshore központokat belátható időn belül meg lehessen szüntetni.
II. Szembeszállva a válsággal: egy szociális Európát
Intézkedéseket a szegénység ellen
Szegények milliói, rossz lakásokban élők milliói... A válság egy lerombolt környezetbe robbant be. Európa Attac-mozgalmai egy olyan jövedelmet követelnek mindenki számára, amely bármelyik uniós országban biztosítja a tisztességes megélhetést, a lakást, egészségügyi ellátást, oktatást és kiegyensúlyozott táplálkozást. Az alapvető jogokat, amelyeket az Emberi Jogok Európai Konvenciójában, az Európai Szociális Chartában és az Európai Szociális Biztonsági Kódex erősít meg, minden nemzeti és európai bíróság előtt jogilag számonkérhetővé kell tenni. Ennek kell elsőbbséget adni minden más jog előtt, beleértve a versenyjogot is. Különösképpen garantálni kell a munkához való jogot.
Társadalmi igazságosság és adóügyi harmonizáció
A munkajövedelmek részarányának erős csökkenése a tőkejövedelmek javára a megtermelt gazdagság vonatkozásában, a társadalmi egyenlőtlenségek robbanása: íme ez a neoliberalizmus huszonöt évének mérlege. A társadalmi igazságosságnak az a minimuma, hogy a munka elfoglalja méltó helyét. Ennek érdekében növelni kell a fizetéseket, a nagyon magas jövedelmeket és vagyonokat meg kell adóztatni. Az ebből befolyt pénzt a szociális védelem céljaira kell fordítani: az egészségügyi rendszerre, a nyugdíjakra, a munkanélküli-biztosításra. Szükséges, hogy Európa intézkedéseket hozzon az adóharmonizációra és a társasági adókat a magasabb szintekhez igazítsa.
A társadalmi konvergencia politikája
Európa konvergencia-kritériumokat kényszerít rá a gazdaságpolitikára, hogy az államháztartás hiányát korlátozza. Amikor most ezek a kritériumok tarthatatlanná válnak a gazdasági válság súlya alatt, szükség van arra, hogy egy társadalmi konvergencia lépjen a helyére, hogy az Unió az igazságosság és a társadalmi haladás színhelye legyen: ennek költségeit egy szegénység elleni költségvetési alapból kell fedezni. A strukturális alapokat jelentősen növelni kellene. Ezeket nem csupán az újonnan belépett országok céljaira kell fordítani, hanem olyan szociális konvergencia-intézkedések finanszírozására, amelyek mindenki számára előnyösek, vagyis az Európában létező legelőnyösebb jogokat kell biztosítani. Európa Attac-mozgalmai követelik a konvergenciát a minimálbérben, harmonizációt a munkafeltételekben, különösen a munkaidő korlátozásában, ami magában foglalja a munkaidőről szóló direktíva módosítását is.
A diszkrimináció ellen
Az amszterdami szerződés az Európai Unió céljai között említi az egyenlőséget a férfiak és nők között. A politikai akarat azonban hiányzik és az államok deklarációi elégtelenek. Európa Attac-mozgalmai egy törvényileg kikényszeríthető megoldást követelnek, hogy megszüntessék az eltérést a fizetések között, amely ma átlagosan 17.4 %. A nemek közötti egyenlőség nem érhető el szilárd politika és a megkülönböztetés minden formája és a nők által elszenvedett erőszak elleni harc nélkül.
Megerősített közszolgáltatások
A közszolgáltatásoknak ki kell elégíteniük az alapvető szükségletek egészét: az egészségügyet, oktatást, a gyermekintézményeket, az idősek és magatehetetlenek ellátását, az igazságszolgáltatást, lakhatást, közlekedést, energiát, vízügyet és a kommunikációt. Ezért ezeket ki kell emelni a versenyjog hatásköréből. Európa Attac mozgalmai csatlakoznak az európai szakszervezetek azon kezdeményezéséhez, hogy egy olyan direktíva kerüljön elfogadásra, amely az európai jogba foglalja a közszolgáltatásokat garantálja azok hosszú távú fejlesztését és megvédi azokat a kiárusítástól. Adókból finanszírozott fenntartásuk, vagy helyreállításuk a gazdagság elosztásának lényegi törvénye. A közszolgáltatási szektorba történő befektetési politika a gazdasági válság és a demográfiai okok miatt is szükséges: lehetővé kell tenni az idős embereknek, hogy méltó módon fejezzék be életüket és valódi közszolgáltatást kell teremteni a kisgyermekkorban is.
III. Demokrácia Európában
Demokratikus intézmények
Európa Attac-mozgalmai követelik egy új dokumentum megfogalmazását, amely az európai intézményekre és azok működésére vonatkozik és a megelőző szerződések helyébe lép. Ezt egy, az állampolgárok által demokratikusan választott gyűlésnek kell megalkotnia, egy minden tagországban lefolytatott alapos vita után, úgy, hogy annak minden lépését a nemzeti parlamentek is tárgyalják meg. A törvényhozó, végrehajtó és jogi hatalmat szét kellválasztani és semmiféle gazdasági rendszert nem lehet kötelezővé tenni. Végül ezt a dokumentumot minden tagországban ugyanazon a napon kell népszavazásra kitűzni. Bármilyen eredmény születne is, a szerződést egyetlen népre sem lehet rákényszeríteni.
Nyelvi jogok
Európa nyelvi diverzitása fontos érték, ami nem képezheti akadályát a népek közötti párbeszéd fejlődésének. A tagországok hivatalos nyelvének egyenlő jogokat kell élvezniük. A demokrácia és az állampolgárok közötti egyenlőség szellemében evidens,hogy minden hivatalos uniós dokumentumot az Unió huszonhárom nyelvére le kell fordítani.
IV. Kiegyensúlyozott külpolitika
Kereteket a kereskedelemben
A kereskedelmi jogot, beleértve az Unióban folyó kereskedelemét is, alá kell rendelni a szociális és környezetvédelmi normáknak. Ennek szellemében az Uniónak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalásokat – beleértve az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezményt – el kellene utasítania és egy olyan, alapjaiban megújított szervezet létrehozását kellene kezdeményeznie, amely a szolidaritáson, a társadalmi szükségletek kielégítésén és a környezet védelmén alapul. Az Unió törölje el a szabad kereskedelem nevében a legszegényebb országokra kényszerített gazdasági partnerségi egyezményeket (APE), amelyekből csak a gazdagok profitálnak és amelyek különösen egyenlőtlenek. Ehelyett védje meg az élelmezési szuverenitást, ami lehetővé teszi a népeknek mind Északon, mind Délen, hogy meghatározzák saját élelmezési és mezőgazdasági politikájukat. Függessze fel az élelmiszeripari szubvenciókat, hogy ezzel ne tegye tönkre a szegény országok mezőgazdaságát. Valódi együttműködési szerződésekről tárgyaljon velük, amelyek nélkül minden közösségi preferencia a maga vonatkozásában ugyanolyan károsnak bizonyul, mint a szabadkereskedelem. Az Európai Unió mozdítsa elő a termelők és fogyasztók hálózatai által folytatott kiegyensúlyozott kereskedelmi gyakorlatot, amelynek folyamatai részét képezik a szolidáris gazdaságnak, kölcsönösen igazságos árakat akarnak biztosítani és tiszteletben akarják tartani a munka és a környezet feltételeit.
Nemzetközi szolidaritás
Az Európai Uniónak egy olyan bevándorlási politikát kell folytatnia, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, és megfelel a nemzetközi egyezményeknek. Ez magában foglalja a menedékjogot, a visszatartó központok bezárását, a (csak a szégyenletes direktívának nevezett) „visszatérési” direktíva eltörlését, az európai állampolgárság kiterjesztését minden itt-tartózkodóra és, a legáltalánosabb értelemben, véget kell vetni az Európa-erőd építésének.
Az Európai Unió és tagállamai töröljék el minden szegény ország külső adósságát és a fejlesztési segélyeket legalább a bruttó nemzeti termék 0.7 %-ára emelje, megfelelően az Egyesült Nemzetek előtt vállalt kötelezettségének.
A katonai missziók közelmúltbeli kiterjesztése az EU égisze alatt ellentmondásban áll a fennálló szerződésekkel és egy olyan Európa képével, amely a békéért áll ki. Az EU-nak aktív szerepet kell játszania a világméretű leszerelésben és el kell utasítania a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek készítését és felhasználását, valamint a kínzásokat is. Védelmi politikáját függetleníteni kell a NATO-tól.
2009 március 30.
A szöveget az európai Attac-mozgalmak elé terjesztették aláírásra