A Lisszaboni szerződés lehetővé teszi a halálbüntetést

Interjú Karl Albrecht Schachtschneider jogi professzorral

Olivier Janich, Focus-Money magazin: Ön a közelmúltban feljelentést tett a Lisszaboni szerződés ellen a Német Alkotmánybíróságon, mivel a szerződés lehetővé teszi a halálbüntetést és emberek megölését. Ez megdöbbentő. Mire alapozza érveit?

Karl Albrecht Schachtschneider: Az EU Alapvető Jogok Chartája, ellentétben az emberi méltóságon alapuló német, osztrák alapjoggal, valamint más országok alkotmányával, az alapvető jogok «magyarázatában» explicit módon lehetővé teszi a halálbüntetés visszaállítását: «háborús időkben vagy háborús fenyegetettség idején elkövetett tettekért», valamint emberek megölését «a törvényeknek megfelelően, felkelés vagy lázadás megakadályozása végett».

De a Charta nem tiltja a halálbüntetést?

Ebben a tekintetben nem a Charta 2-2 cikkelye a meghatározó, amely megtiltja a halálbüntetést, hanem a «magyarázat», amit a CEDH (az ‘emberi jogok és alapvető szabadságjogok megőrzésének európai konvenciója’) kommentál. A Lisszaboni szerződés 6. cikk 1. bekezdése a Charta «jogok, szabadságjogok és elvek» kifejezéseit interpretálja a Charta VII. fejezete alkalmazási és interpretációs intézkedései szerint.

Miért van ebben ennyi komplikáció?

A dolgok elrejtése miatt. A képviselők csak a Szerződést olvassák, amit eleve nehéz megérteni és túl hosszú is.

Akkor most csakugyan úgy van, hogy a Szerződés életbelépése után lehetséges lesz embereket megölni?

Igen. A Chartát 2000-ben Nice-ben fogadták el. Azonban minthogy nem minden ország értett vele egyet, a nemzetközi jog tekintetében nem volt kötelező jellegű.

De a kérdéses szakasz csak a magyarázatokban szerepel …

Viszont a Charta 53-as cikkelye 3.és 5.bekezdése szerint kötelező érvényű. Az Európai Unió hivatalos közlönyében szerepel. Nincs mozgástér az értelmezésre.

A Lisszaboni szerződés elismerésével a német Alkománybíróság nem cáfolta az Ön értelmezését?

Nem nyilatkozott ebben a témában. Ha egy kérdést nem akar tanulmányozni, nem nyilatkozik. Vitatható, de ez a szokás.

A magyarázat szerint a halálbüntetés háború vagy háborús veszély esetén alkalmazható, tehát csak elvben…

Úgy véli? Nem viselünk háborút Afganisztánban? Mi volt Jugoszláviában? Mi jelent a háborús veszély?

De háborúban normális, hogy kivégzik a dezertőröket például.

Hogyne, a diktatúrákban.

Még inkább nyugtalanító, hogy bírói végzés nélkül is ölhetnek felkelés és lázadás esetén.

Itt a gond. Véleményem szerint az 1989-es lipcsei «hétfői tüntetéseket» lehet lázadásnak minősíteni, ahogy gyakorlatilag minden engedély nélküli tüntetést is. A görögországi felkelést, a közelmúlt kölni és hamburgi tüntetéseit is, és elég, hogy néhány «autonomista» eldobjon néhány követ.

Vannak politikusok és jogászok, akik azt állítják, hogy egy ország alapjogain csak javíthat a Lisszaboni szerződés.

Az EU Chartája nem erősíti meg a nemzeti törvények prioritását, sem az előnyösség elvét és nem tartalmaz semmi korlátozó záradékot. Akik tehát az előbbi állítást teszik, nem ismerik jól a Közösség jogrendszerét.

Hogyhogy?

A Charta 53. cikkére alapoznak, de a szöveg nem ezt mondja. Az «alkalmazásuk megfelelő területén» szakasz alapvető jelentőségű. Ha a Közösség jogai alkalmazhatóak, akkor az EU alapvető jogait alkalmazzák, ha nem lehet, akkor a nemzeti jogot és azok lesznek meghatározók. A kettő együtt szimultán módon sohasem…

De az Európai Bíróság ebben az esetben megállapíthatná, hogy a nemzeti jog előrébbvaló.

Ezt még soha meg nem tette. Kompetenciája a szerződésekre épül.

Értik-e a politikusok, hogy miről hoztak döntést?

Lehet, hogy nem mindenki, de a CDU/CSU parlamenti csoportja igen. 5 oldalon kapták meg, hogy ne kelljen sokat olvasniuk. Az SPD is meg fogja ismerni, mert képviselőjük, Meyer megpróbált a Nice-i szerződésnek opponálni.

Mi lehet az oka az ilyen döntéseknek?

A kományok tüntetésekre és lázadásokra számítanak.A kormányokkal és az európai intéményekkel szembeni szkepticizmus nőttön nő. A pénzügyi és gazdasági válság a népességre gyakorol nyomást.

Akkor lőni fognak a tüntetőkre?

Úgy tűnik.

Mit tehetünk ellene?

Véleményem szerint a Lisszaboni szerződéssel szemben jogos az ellenállás, azért is, mert a demokráciát aknázza alá.

Milyen természetű ellenállásra gondol?

A demonstráció és a nyilvános tiltakozás minden formájára, ahogyan azt Gandhi tette.

Lesznek tüntetések, melyeket lázadásnak fognak minősíteni. Ez a diktatúrákat idézi.

A diktatúra piszkos kifejezés, de használatos. A római köztársaság óta úgy határozzuk meg, mint időben limitált rendkívüli állapot jogszabályozását. Inkább tehát zsarnokságba torkolló despotizmusról kellene beszélnem.
Egyébként pedig, ha októberben Írország elfogadja a Lisszaboni szerződést, a halálbüntetés visszaáll.

Forrás: Focus-Money, 2009.aug.19.