Nemzetközi információk

2009.szept.16. 354.sz.
A Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértésének hetilapja

Tartalom:

Oroszország: nemzetközi kampány az orosz szakszervezeti felelős, Valentyin Uruszov kiszabadításáért. Francia és magyar állásfoglalás.

Románia: A 11 szakszervezet alkotta Tisztviselők Szövetsége okt. 5-re általános sztrájkra szólít.

Írország: az ír nép kénytelen újból szavazni a Lisszaboni szerződésről, melyet egyszer már elutasított. 135 helyi képviselő a nemre szavazásra hív.

USA: az AFL-CIO kongresszusa egyhangúlag a általános társadalombiztosítás bevezetésére szavazott. Dokumentum a CNA/NNOC (az ápolók szakszervezete, az AFL-CIO tagja) honlapjáról.

Guadeloupe: interjú Elie Domotával, az UGTG főtitkárával, aki a márc. 4-i egyezség aláírása utáni guadeloupe-i helyzetről beszél és a «tengerentúli osztályok gyűléséről».

Nemzetközi kapmány: «Az izraeli arab vasutasok visszahelyezését munkahelyükre! Az ILO 111-es, az összes munkahelyi diszkrimináció elleni konvenciójának betartását!» Interjú egy palesztin vasutassal.

Franciaország: a Független Munkáspárt (POI) nyilatkozata a francia csapatok Afganisztánból való kivonásáról.



Kapcsolattartás:
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis - 75010 Paris - France
Tel : (33 1) 48 01 88 28.E.mail : eit.ilc@fr.oleane.com



Nemzetközi kampány


Az izraeli arab vasutasok munkahelyükbe történő visszahelyezéséért, az ILO 111-es, mindenfajta munkahelyi diszkrimináció elleni konvenciója betartásáért

Beszélgetés a munkájától megfosztott Taher Jayoussi palesztin munkással

Néhány hónapja 200, az 1948-as határokon belül dolgozó palesztin vasúti munkás levelet kapott, melyben értesítették munkájuktól való megfosztásáról. Palesztinok, izraeli személyi igazolvánnyal. A határozat 2009. márc. 30-án lépett életbe, annak következtében, hogy a munkahelyi kritériumokat módosították, minden állás ezután feltételezi a katonai szolgálat teljesítését .(Az arab állampolgárokat eltiltották tőle - a szerk. megjegyzése)

A 32 éves Taher Jayoussi válaszol kérdéseinkre

Bemutatkoznál?
2006 óta vagyok munkás ennél a vállalatnál, másfél éve nős.

Mi a munkád?
A 90 felügyeleti poszt egyikével foglalkozom. A munkakörülmények igen nehezek. Télen nincs fűtésünk, nyáron nics védelem a meleg ellen. Még teát vagy kávét sem ihatunk. A zsidó alkalmazottak munkakörülményei ugyanilyenek. Többször kértük a vállalattól, hogy javítson a körülményeken, de hiába. A munkánk főleg abból áll, hogy felügyeljük a vonatforgalmat, felelősek vagyunk a balesetek elkerülésért.

Van-e a munkakörülmények között kifejezetten a palesztin munkásokra vonatkozó?
Speciálisan nem, csak annyi, hogy van egy vizsga, héberül. Tehát, aki nem olvas héberül, az nem dolgozhat itt.

Meg voltál-e lepve a palesztin munkások az új munkahelyi kritériumától, nevezetesen az izraeli hadseregben való katonai szolgálat kötelezettségéről és fegyveres kiképzésről?
Izraelben, ha egy palesztin akár csak étteremben is akar dolgozni, a katonai szolgálat máris feltétel. Ez a helyzet nyomasztóan súlyos a 48-as területen élő palesztinok számára, mert ez rasszizmus. Munkánknak semmi köze nincs a biztonságihoz, semmiféle fegyverismeret nem kell hozzá. A katonai szolgálat kötelezése rasszista kötődésű.

Minden arab dolgozó ezen az állásponton van?
Mindenki, akit elüldöztek a munkájából, így gondolkodik. Ez fajüldözés. Kapcsolatba léptünk a Sawt El Amel szakszervezettel, tanulmányozta munkakörülményeinket és nemzetközi kampányt kezdett megsegítésünkre és a vállalat kötelezésére a döntés visszavonására.

Mostanáig még megtarthattuk munkahelyünket. A Sawt El Amel szakszervezet és az Adala bíróság elé vitte az ügyünket, várjuk a végső döntést.

Még reménykedünk, hogy a vállalat meghátrál, de az is lehet, hogy olyan kondiciókat vezet be, amelyek még keményebbek. Ettől tartunk.

Mit gondoltok a nemzetközi kampányról?
Számunkra ez rendkívül fontos. Leveleket kaptunk dolgozók százaitól, szakszervezetektől és szervezetektől. Ez egy fontos nyomásgyakorlás a vállalatra.

A Sawt El Amel és a vasutasok harcát
támogassátok anyagilag: FSFN
számla: LCL 30002-00441-0000008791R-5
IBAN: FR89 3000 2004 4100 0000 8791 R05/ BIC : CRLYFRPP

Románia

A Tisztviselők Szövetsége a költségvetési szférában dolgozók egységes bérezésének törvénykerete újratárgyalásáért

Az «ALMA MATER» szakszervezetek Országos Szövetsége
A «SPIRU HARET» Pedagógus szakszervezetek szövetsége
A Pedagógus Szabad Szakszervezetek Szövetsége
A Romániai «SANITAS» Szövetség
A Pénzügyi Szakszervezetek Országos Szövetsége
A Helyhatóságok Szakszervezeteinek Országos Szövetsége
A Munkaügyi és a Szociális Szolidaritás Szakszervezetek Országos Szövetsége
A Romániai Statisztikusok Országos Szövetsége
A «PUBLISIND» Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége
A Büntetésvégrehajtási Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége
A Rendőrök és Szerződéses Dolgozók Országos Szakszervezete

A törvénykeret szövegének elemzésével konstatáljuk, hogy az egyenlőtlenséget fog létrehozni a tisztviselők jogvesztése által, bérveszteséget a személyzeti kategóriákban.

Az a mód, ahogyan a kormány a kérdéses törvény kihirdetéséről határozott, a szociális dialógus elemi szabályait lábbal tiporva és jogállami intézményeket ebből kizárva, arra indított bennünket, hogy a következőkről döntsünk:

1. cikk. Szövetséget hoztunk létre a törvénykeret újratárgyalásért.

2. cikk. A Szövetség tagjai, szakszervezetek jószándékkal, szolidaritásból cselekednek, egymás függetlenségét, autonómiáját tiszteletben tartva a következő célokért:
1 - ismerje be a kormány felelősségét a Képviselők Háza és a Szenátus előtt a törvénykeretet illetően;
2 - tárgyalja újra a törvénykeretet, bocsássa vitára a parlament két háza elé;
3 - állítsa le a költségvetési szektorban az elbocsátásokat;
4 - utasítsa el az erőszakkal elért fizetetlen szabadságokat.

3. cikk. A 2.pontban meghatározott célokat elérése érdekében a Szövetség akciósorozatról döntött, többek között:
1 - Parlament előtti sztrájkőrség szept.15-én,
2 - a költségvetési szféra egynapos általános sztrájkja okt.5-én,
3 - a költségvetési szektor dolgozói részéről a nov.22-i ill.dec.6-i elnökválasztás bojkottja.


Írország

Kampány az Európai Alkotmány ellen - Say No
Helyhatósági képvielők felhívása a nemre


A demokrácia sárbatiprása, hogy az ír népnek ismét szavaznia kell ugyanarról a Lisszaboni szerződésről, melyet egyszer már elutasított.
A múlt héten a UNITE és a TEEU szakszervezetek érvelését tettük közre.
A SIPTU szakszervezet vezetése 2008 júniusában nem foglalt állást, most az igenre voksolásra buzdít. Ugyanakkor megkapuk a 135, a munkásosztály érdekét képviselő különböző pártokhoz tartozó helyi képviselő kommunikéjét, mely a nemre szavazásért kampányol.


2009. szept. 8-i sajtóközlemény, azonnali terjesztésre

135 helyhatósági képviselő ismertette velünk véleményét a Lisszaboni szerződés elvetéséről. Támogatják «A nemre szavazás öt érve» nyilatkozatot, melyet a CAEUC-Say No.ie [Kampány az Európai Unió Alkotmánya ellen – Mondj nemet ! (a szerk.)] adott ki.
A helyi képviselők ellenzik a Szerződést, mert az még inkább militarizálná az Uniót, fenyegeti a demokráciát, folytatná a privatizációt, ami által az válna a közszolgáltatások normájává, ami a Ryanairnél történik.
A helyi képviselőknek arra szól mandátumuk, hogy honfitársaik érdekeit érvényesítsék. Az emberek mindennapos problémáival találkoznak, mint a munkanélküliség és a szegénység, a szociális lakások hiánya, a szemét összegyűjtésének költségei és egyéb terhek, a helyi szolgáltatások, infrastruktúra hiánya, az egészségügy elégtelensége. A helyi hatóságok bevonása a privatizációba, a kiszervezés és a köz-magán partneriátus komolyan lerontotta az alapvető szolgáltatások minőségét és akadályozza a helyi fejlődést. A Lisszaboni szerződés ezt a tendenciát felerősíti.

A Lisszaboni szerződés jóváhagyása az Uniónak olyan hatalmat adna, mely a kormányokon átnyúlva annak minden aspektusát érvényre juttathatná, ideértve a közszolgáltatások magántulajdonú igazgatását is. Ezek a privatizációk azt jelentik, hogy a szolgáltatásokra fordítandó pénzt a részvényesek zsebébe tömik. A Laval-ítéletnek megfelelően, ami engedi az alacsony bérű munkaerő használatát, az EU a magántulajdonnak elsőbbséget nyújt a közszolgáltatás működtetésében is, a bérek lefelé fognak tendálni, a szolgáltatás minősége romlani fog, de a költsége emelkedni.

A Lisszaboni szerződés megerősíti és kiszélesíti a létező szerződésekben található előjogokat. Látnunk kell máris, hogyan interpretálja az Európai Bíróság ezeket a szerődéseket és milyen ítéleteket hoz ezek alapján. A közszolgáltatások ügyében a 2006-os Watts-ítélet megállapítja, hogy a szolgáltatás szabadsága, mint határokon átnyúló kereskedelmi aktivitás, az egészségügyben is érvényes.

A Bíróság határozata, hogy minden alkalommal, amikor a használó fizet, érvényes a szolgáltatásra a «gazdasági aktivitás» kifejezés. Az e kifejezésnek megfelelő összes szolgáltatást a 49. és 53. cikkely szabályozza, következtetésképpen egy magánvállalkozásnak joga van magát ajánlani ilyen szolgáltatásra és igazgatni azt. Az EB és a Bizottság úgy véli, «gyakorlatilag minden» szolgáltatás a gazdasági aktivitás körébe tartozik.

A 14. cikelyben a Lisszaboni szerződés messzebbre megy annyiban, hogy az EU-nak adja azt a hatalmat, hogy szankcionálja «a Szerződés alkalmazásának» megsértését a közszolgáltatások esetében szintén. Az EB már kijelentette, hogy a közszolgáltatásoknak a magáncégekre vonatkozó szabályok között kell működniük. Minden olyan deklaráció ellenére, mely szerint a Protocole 26 az alapvető szolgáltatásokat védi, nincs garancia arra, hogy ezek a szolgáltatások nem lesznek alávetve a piaci viszonyoknak.

Az IBEC (az írországi munkáltatók) lobbyja magáért beszél: «A módosított Lisszaboni szerződés létrehozta a szolgáltatások
liberalizálásának gazdasági érdekű legális bázisát. Az erre a szerződésre adandó igen a legszebb perspektívát hozná az ír
vállalkozások számára főleg azokon a területeken, mint az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, az energiaipar és a
környezet».

A Lisszaboni szerződés új 136. cikke megnövelné a nyomást a közkiadások csökkentése és a szolgáltatások privatizálása érdekében, ami az EU a kormányokra gyakorolt nyomása kapacitását növelné avégett, hogy megmaradjanak a Stabilitási és Fejlesztési paktum Protocole 12 által kikötött határain belül.
Colm McCarthy beismerte, hogy ezeknek a határoknak egyik fő oka a közkiadások csökkentése. Ugyanakkor az EU beleegyezését adta a NAMA (Aktivumok Kezelésének Országos Ügynöksége) tevékenységére és az ehhez vezető hatalmas állami adósságra, amely méginkább csökkenteni fogja a közkiadásokat.

Az ír kormány már elkötelezte magát az egészségügyi és egyéb közszolgáltatások liberalizációja és privatizációja mellett – amerikai egészségügyi magánvállalkozások országunkban is aktívak – annak ellenére, hogy szélhámos gyakorlatuk közismert. Ezt még meg lehet változtatni a jövőben egy kormányváltással. De ha a liberalizáció legális keretté válik, európai szerződés garantálja, jóval nehezebb lesz visszatérni a régi gyakorlathoz – és ennek Európa egésze feletti hatása kell legyen.

A Lisszaboni szerződéssel a helyhatósági képviselők szerepe még inkább csökkenni fog, a néma szemlélő szerepét kell játszaniuk, ahogy a magántőke, nemzeti és nemzetközi vállalatok a közszolgáltatásból húzzák a hasznot. A közszolgáltatásoknak az állampolgárok rendelkezésére kell állniuk, legyenek azok tehetősek vagy sem.

Ezen okok miatt hívunk fel a Lisszaboni szerződésre mondandó nemre!

Aláírás: 135 helyhatósági képviselő, aki nyilvánosan támogatja a CAEUC «A nemre szavazás öt oka» felhívását


USA

Az AFL-CIO kongresszusa támogatja az általános társadalombiztosítást

A CNA/NNOC, az ápolók szakszervezete, az AFL-CIO tagja honlapjáról

Egyhangú szavazat a mindenkinek szóló Medicare reformjára

PITTSBURGH – Történelmi pillanat, az Ápolók Kaliforniai Szövetsége/Ápolók Országos Szervezete, a Raktárosok és Rakodók Nemzetközi Szakszervezete, Alameda Központi Munkástanácsa (Kalifornia) csatlakozik az AFL-CIO széleskörű országos kampányához a társadalombiztosítási rendszer általános kiterjesztésére minden amerikai számára.

A nemzeti konvenció megemlékezett a közelmúltban elhunyt Crystal Lee Sutton szakszervezeti felelősről, aki a Norma Rae c. film inspirálója volt; halála a rákbetegség elleni hosszú harcára tett pontot, melyet a végsőkig kiélezett biztosítója elleni küzdelme. "Senkinek nem szabadna élete utolsó napjait azzal tölteni, hogy biztosítója ellen küszködik", jelentette ki a CNA/NNOCvégrehajtóbizottságának igazgatója, Rose Ann DeMoro, az AFL-CIO egyik országos alenöke. "Nem szabadna megválogatni etnikai, nemi és gazdasági kritériumok alapján, kinek van joga a társadalombiztosításhoz. A munkásmozgalomhoz fordulok, nem a Wall Streethez! Mi mindnyájan tudjuk, az általános társadalombiztosítás az igazságos és erkölcsös!"

Ez az első alkalom úgy 20 év óta, hogy az AFL-CIO határozottan és hivatalos kiáll a társadalombiztosítás kiszélesítése mellett, melynek elsődleges hatása a Medicare megjavítása és kiterjesztése az összes amerikai dolgozóra. A munkásszakszervezetek az egész országban az első vonalban harcoltak ezért, számos szakszervezet országos konvenciót hívott össze támogatására.

A határozat megjegyzi, "a Medicare tapasztalata (majdnem minden ipari országban) azt mutatja, hogy a társadalombiztosítás legkevésbé drága és leginkább méltányos módja az egykasszás biztosítás. Nemzetünknek magasszintű egészségügyi rendszert kell nyújtani mindenki számára." Szintúgy idézi a társadalombiztosítás specifikus projektjeit, mint a Kongresszusban már 86 hívet magáénak mondó HR 676.

A szavazás akkor történt, mikor Obama elnök a konvencióhoz fordult ismételt felhívásával a reform támogatásáért. Az AFL-CIO más határozatot is előkészít a társadalombiztosítás kiszélesítéséről a kongresszusi munka támogatására.

A CNA/NNOC és más szakszervezetek találkoztak Michael Moore rendezővel, akinek korábbi filmje, a SiCKO nyitotta meg a jelenlegi országos vitát az egészségügy állapotának kiteregetésével. Legújabb filmje, a "Kapitalizmus: szerelmi történet" premierjét itt bemutatta be.

Beszédében Michael Moore emlékeztetett a 65 éve Franklin Delano Roosevelt elnök által javasolt második, az általános társadalombiztosításról szóló jogi chartára, melynek eléréséért folytatódik a küzdelem. Aláhúzta, hogy minden áldott nap több, mint 1 milló dollárt költ az egészéségügyi ipar arra, hogy akadályozza ezt a reformot, holott naponta amerikaiak ezrei veszítik el társadalombiztosítási fedettségüket. A szakszervezeti és demokratikus aktivistákat további harcra szólította.

Akármi is legyen a jelenlegi törvényhozási akció kimenetele, mondta Leo Gerard, a vasas munkások szakszervezeti elnöke, "folytatni fogjuk a harcot az általános társadalombiztosításáért. Magam nem az általáos biztosítás, hanem az általános társadalombiztosítás híve vagyok. Harcolnunk kell azért a garanciáért, hogy minden amerikai minőségi gyógyításban részesülhessen."

"Ismerjük a gyógyítás válságának hatását a páciensekre nézve, látjuk minden nap", nyilatkozta a CNA/NNOC alenöke, Zenei Cortez, diplomás ápoló. "Nem állunk meg addig, amíg meg nem szabadulunk a magánbiztosítási társaságoktól, amelyek a szenvedésből húznak hasznot."

Greg Junemann, A Mérnökök és Technikusok Nemzetközi Föderációja és a Szakszervezeti Bizottság a HR 676-ért elnöke helyi és nemzetközi szakszervezetek százaitól kapott támogatást a reform folytatására, hozzátette, hogy a munkásmozgalom egységben folytatott harca valódi változást kell hozzzon: "A munkásmozgalomnak arra van szüksége, hogy a hegy tetejére tűzze ki zászlaját!

DeMoro fogadta a nemzetközi szakszervezeti mozgalom küldötteit azokból az iparosodott országokból, ahol senki nem hal meg az egészségügyi biztosítás hiányában, nem találja magát csődhelyzetben, nem veszíti el házát azért, mert a kezelési költségeket nem tudja kifizetni.

"Miért? Mert létezik egységes társadalombiztosítási vagy más nemzeti rendszer, melyet az Önök munkásmozgalma vívott ki. Itt a biztosítótársaságok a hatalom csúcsán vannak és életünket kontrollálják. Ezt a magánrendszert és borzalmas hatalmát akarjuk megszüntetni", mondta DeMoro. "Ha bevezetjük az általános biztosítást, talán négy év múlva nem leszünk a világ leggazdagabb, de egészségügyi téren csak a 37. állama", fejezte be.


Guadeloupe

Beszélgetés Elie Domotával, az UTG főtitkárával

Hat hónappal a sztrájk után, mely a márc. 4-i egyezség aláírásával végződött, nevezetesen az alacsony bérek 200 eurós emelésével, az árak csökkentésével, stb., mi a helyzet Guadeloupe-ban?

E Domota: Igaz, hogy az egyezség a bérek, árak területén bizonyos előrelépést rögzít, és nemzeti büszkeségünk is nyert vele. De meg kell állapítanunk, hogy a munkáltatók ma revansot akarnak venni, mégpedig az állam cinkosságával. A béreket és az árakat megkérdőjelezik. Az állam vállalta, hogy inspekciós brigádokat állít munkába, büntet, de máig még semmit sem tett.
Azt is konstatálhatjuk, hogy kísérlet történik a dolgozók és az LKP aktivái ellen megtorlásra, mivel számosat közülünk bíróság elé citálnak vagy foglalkozási kereteinkben büntetéssel fenyegetnek. Az állam kétségbevonja a bérmegegyzéseket, látjuk jól, hogy Guadeloupe-ban a pwofitasyon kezese szerepét viszi.

A verseny- és árhatóságok legutóbbi jelentései bizonyítják, hogy sem a szállítási költségek, sem a tengerentúli fogyasztási adó nem igazolja a csillagászati árakat. Mindeddig a központi állam nem hozta meg a szükséges intézkedéseket, ellenkezőleg, megtudtuk, hogy ezekben a napokban akarja emelni az üzemanyagárakat, miután a Totalt több mint 40 millió euróval kártalanította a konfliktus 44 napja alatti bevételkiesésért.

Az állam nem a dolgozók, nem a guadeloupe-iak oldalán áll, hanem a békék (a ranszolgatartók leszármazottai), a nagytulajdonosok pártján.

Minden gyűlésünkön látni, hogy most is mobilizáltak vagyunk az egyezség megvédése érdekében és, hogy az állam respektálja saját vállalását. Nagyon valószínű, hogy hamarosan hallani fogtok még Guadeloupe-ról.

Volt ez a «tengerentúli osztályok gyűlése» és előkészületek folynak a 2010-es regionális választásokra. Mit vár tőlük?

ED: A «dialógusok», a «kerekasztalok», multilaterális megbeszélések, stb. francia gyakorlata, hogy amint felmerül egy probléma, gyerünk, szervezünk egy gyűlést. Az ötlet akkor merült fel, mikor Sarkozy febr. 19-én, 30 nappal a konfliktus kezdete után először megszólalt. Bizonyos problémáról beszélt, nevezetesen az ún. «intézményesről», melyről nekünk semmi követelésünk nem volt.

Rögtön láttuk, hogy átlátszó, ostoba cselről van szó. Valójában csak egy olyan rendszerbe akartak terelni minket, amelyben a már előre meghozott döntéseket erőltetnének ránk úgy, hogy azokba együttes végrehajtóként bevonnának minket. Látjuk az eredményt, nagyon kevés quadeloupe-i válaszolt a kezdeményezésre. A konklúziót megtaláljuk teljes egészében a Francia Köztársaság intézményeinek regionalizálásában.

Ez lesz a következő regionális választások feladata is. Pillanatnyilag senki nem tudja egyébként, hogy itt is megtartják-e azokat. Jún.26-án Sarkozy érintette az intézményes kérdéseket is, mondván, hogy Guadeloupe-nak bele kellene illeszkedni vagy az Alkotmány 73-as cikkelyébe, vagy a 74-esbe, mely jogosulságot, új jogi kompetenciát nyújt a régióknak azzal, hogy «kivételes/egység gyűlést» hoz létre. Vette a fáradságot annak pontosításra, hogy a helyi kompetenciákat újabb helyi forrásokból kell megoldani.
Mindez tökéletesen beilleszkedik a területi reformba, melyet N. Sarkozy az Unió kérésére akar megvalósítani a kollektív szerződések, státuszok letörése érdekében, a régiókat “autonómabbá” tenni és versenyeztetni őket. A régiók Európája készül és nyilvánvalóan a politikájukhoz hű guadeloupe-i politikusok helyüket keresik, mindegyik szeretne ennek a gyűlésnek az élére kerülni.

Az LKP platformjának sikerült egységben tartani a ma is gyarmati helyzetű guadeloupe-i nép szociális, demokratikus és nemzeti szuverenitásra vonatkozó elvárásait.

ED: Július óta kezdeményeztük a dolgozók, fiatalok, a nép kerületi, falusi összefogását a «lyianaje á parole» keretében a 44 napos általános sztrájk összegzését, mik voltak a pozitívumok, mik a negatívumok, hogyan látják ma a helyzetet, mik a kilátások. Valódi társadalmi projektet kell kidolgoznunk, melyet be kell mutatni a francia államnak: íme, ezt akarjuk, egy egyesült nép, saját magunk és gyermekeink számára.

Tárgyalásokat kell elérnünk. Meg kell értetni, hogy nem a francia alkotmányos cikkely fogja megoldani a problémákat.
Az igazi gondokról kell beszélni, javaslatot tenni és a tettek mezejét feltárni. Látni kell, milyen politikai státuszt akarunk, milyen utat és eszközt használunk ennek elérésére.

Arra, hogy Sarkozy azt mondja, a helyi illetékességet helyi forrásokból kell finanszírozni, nagyon határozott a válaszunk: Guadeloupe – mint más tengerentúli francia gyarmat is – Franciország gazdasági fejlődéséhez, Franciaország nagyságához nagymértékben hozzájárult és azt teszi ma is. Guadeloupe gazdasági fejlesztését ma a francia állam köteles finanszírozni a gyarmati adósság címén.

Különböző szervezetekkel és politikai pártokkal találkoztál Franciaországban. Mit tehetünk, mi a leghasznosabb Guadeloupe népe számára?

ED: Sok dolgozóval találkoztunk, szervezetekkel is. El akartuk mondani, hogy támogatásuk milyen hasznos volt és milyen sokat jelentett akkor, mikor megtorlással talátuk magunkat szemben. Több százezer állásfoglalást kaptunk, szakszervezeti és politikai pártfogást, sajtót, ami nagyon sokat segített. Most rajtunk a sor, hogy szolidaritásunkat mutassuk ki a franciaországi küzdelemmel a kormány és a revánséhes munkáltatók ellen.

Nem nekünk kell megmondani, mi történjék itt. De tapasztalataink szerint túl kell menni az akciónapokon, erőt kell mutatni a sztrájkokban és az utcákon, hogy az államot kiragadhassuk a tőkések kezéből, hogy valódi tárgyalások szülessenek valódi szociális haladásról. Túl könnyű, hogy az állam százmilliárdokat ad a spekulánsoknak, bankároknak, a dolgozóknak pedig nap mint nap saját munkahelye, munkaeszköze védelméért kell harcolniuk.


Franciaország

POI
Független Munkáspárt


Kommuniké

A 31. francia katona halt meg Afganisztánban, a NATO-bombázások 90 civilt öltek meg, közöttük afgán gyerekeket. Az idegen katonák jelenlétét a demokrácia nevében próbálják igazolni. A demokráciát fegyverekkel akarják az országba importálni, de a NATO-támogatta Karzai elnököt 17 millió szavazó választotta újra ott, ahol csak 12 millió szavazóképes állampolgár él!

A POI megalakulása óta elítéli ezt a háborút, mely egyetlen célja az amerikai és európai kapitalista érdekek garantálása.

– A francia és összes idegen csapat azonnali kivonását Afganisztánból!

– Semmiféle francia elkötelezettséget a nagy multinacionális, nevezetesen amerikai vállalatok érdekében! Ezek az érdekek nem szolgálják az amerikai nép többségének érdekeit, mely szintén elutasítja a katonai intervenciót!

- Szabadságot, függetlenséget és szuverenitást az afgán nép számára! Minden népnek joga van arra, hogy saját maga döntsön jövője felől!


Oroszország

Nemzetközi kampány az orosz szakszervezeti felelősValentyin Uruszov
kiszabadításáért

Franciaországból

Val d’Oise, Force ouvrière (Munkáserő) megyei szövetség

2009. szept. 9-én a Force ouvrière megyei szövetsége végrehajtó bizottsága tudomást szerzett az orosz szakszervezetek által a következőkről:
Valentyin Uruszov szakszervezeti aktivistát, az ALROSZA (Jakutföld, Sakha Köztársaság) gyémántüzem független szakszervezetének megalapítóját ismét letartóztatták és jelenleg munkatáborban tartják.

Először Valentyin Uruszovot 2008. szept. 13-án «narkotikumok birtoklásának» vádjával illették, pontosan azt a pillanatot kiválasztva, mikor munkásszervezete tiltakozó kampányba kezdett az ALROSZA ellen béremelésért és a munkakörülmények javításáért.

Ez alkalommal Uruszovot hatévi munkatáborra ítélték.

2009. máj. 12-én – orosz és nemzetközi tiltakozási mozgalom hatására – Jakutföld Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette az ítéletet és szabadon bocsátotta a vádlottat.

2009. jún. 26-án, a mirniji bíróság ismét 6 évi munkatáborra ítélte Uruszovot.

A szabad és független szakszervezeti mozgalom védelmében az Orosz Föderáció párizsi nagykövetéhez fordulunk, hogy tudassuk követelésünket:
Azonnali szabadságot Valentyin Uruszovnak!

Egyhangúlag elfogadva
Cergy, 2009.szept.9.

Magyarországról


Budapest, 04/09/2009

Orosz Föderáció Külügyminisztériuma
Ministerstvo inostrannih del RF
119200, Rossija/Russie, Moszkva, Smolenskaja-Sennaja pl., 32/34,
ministry@mid.ru Fax: +7 (499) 244-34-48

Szakha köztársaság Legfelsőbb Bírósága:
Verhovnij Sud Respubliki Szakha (Jakutia)
677000, Rosszija/Russie, G. Jakutsk, ul. Kuraseva, 25,
Fax: +7(4112)42-44-52

Tisztelt Hölgyem, Uram!

Augusztus 27-28-án Oroszország különböző városaiban szolidaritási akciók zajlottak az ALROSZA vállalat udacsniji bányászati ércdúsító kombinátjának (Jakut köztársaság) szakszervezeti vezetője, Valentyin Uruszov érdekében. Emlékeztetőül: Valentyin Uruszovot 2008. szeptember 13-án tartóztatták le „kábítószer birtoklása” vádjával. A munkásvezető letartóztatása érdekes módon egybeesett a szakszervezete által kezdeményezett tiltakozó kampánnyal, melynek során az „ALROSZA” RT. dolgozói fizetésemelést és a munkakörülmények javítását követelték. Később Valentyin Uruszovot 6 éves szabadságvesztésre ítélték. Ám 2009. május 12-én Jakutföld Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette az Uruszov ellen hozott ítéletet, és Valentyint azonnali szabadlábra helyezte.
Ennek ellenére június 26-án a Mirniji Kerületi Bíróság Uruszovot ismételten hat évi szabadságvesztésre ítélte kábítószer tartásáért. Jelenleg Valentyin letartózatásban van, szeptember 8-ra tűzték ki semmisségi panaszának tárgyalását.
Alulírottak, az orosz nép barátai, a leghatározottabb módon tiltakozunk az ellen, hogy a szabad szervezkedési jogot ilyen módon sértsék, a dolgozókat eképpen félemlítsék meg és a munkások követeléseit megfogalmazó Valentyin Uruszovot a korábbi felmentő ítélet ellenére újból megvádolják.
Szabadságot Uruszovnak!
Aláírások: Krausz Tamás történész, egyetemi tanár; Anyiszonyan Klára, baloldali aktivista; Jean-Michel Hamaide munkás; Somi Judit baloldali aktivista; Tamás Gáspár Miklós filozófiai és társadalomelméleti egyetemi tanár; Fratanolo János, a Munkáspárt 2006 elnöke ; Fiatal Baloldali Unió ; Dr. Szele Anna ; Asztalos László, Koloman Handler Kft Munkástanács elnöke, a Munkástanácsok Komárom-Esztergom megyei alelnöke ; Vári Erzsébet ; Aradi Pál, BCKSZ.