„Nyelvtörvényt NEM – együttműködést IGEN!”

A Bajnai-Ficó miniszterelnöki találkozó alkalmából a Magyar Kommunista Munkáspárt szeptember 10-én, Szécsényben nyilvános sajtótájékoztatót tartott. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke az alábbiakat mondta el:

„Magyar emberek vagyunk. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, ha bántják a magyarokat. Nem hallgathatunk, ha megsértik nemzeti érdekeinket.

Nem hallgathatunk akkor sem, ha folyik a nacionalista gyűlöletkeltés. Azért vagyunk ma itt, hogy tiltakozzunk a magyarokat ért sérelmek ellen. Azért jöttünk ide, hogy felemeljük szavunkat az Európai Unió és a nyugat-európai tőkés kormány képmutató magatartása ellen. Azért kell itt lennünk, hogy hallassuk a dolgozó emberek, a munkások szavát.

Nem vitatjuk a szlovák nép jogát, hogy védje nemzeti nyelvét. Védje az amerikai-angol nyelvvel szemben, amely világuralomra tör. Védje az a kulturális globalizációval, az amerikai kulturális szeméttel szemben, amely tönkre teszi a nemzeti kultúrákat.

Ezzel azonban nem lehet egy kalap alá venni a magyar nyelvet. A magyar nyelv jelenléte Szlovákiában nem szegényíti, hanem gazdagítja a szlovák társadalmat. A szlovákiai magyarok a szlovák társadalom részei, ott élnek, ott dolgoznak, ott fizetnek adót, ott építik hivatalos és emberei kapcsolataikat. Követeljük, hogy a szlovák kormány védje a magyar a nyelvet. Követeljük, hogy a vitatott nyelvtörvény helyett olyan rendelkezést hozzanak, amely találkozik a szlovákiai kisebbségek érdekeivel is.

A Munkáspárt NEM-et mond a nyelvtörvényre, de IGEN-t mond a magyar és a szlovák nép együttműködésére. Népeinket évszázadokon keresztül megosztották a nagyhatalmak. A Habsburgok kijátszották egymás ellen a magyart és a szlovákot, hogy az osztrák uralkodhasson mindkettőnk felett.

1920-ban a franciák, az angolok ránk erőltették a trianoni békét, ezt a tisztességtelen, becstelen, imperialista rablóbékét. Évtizedekre, hanem évszázadokra szembeállították a magyarokat és a szlovákokat.

A fasiszta Németország úgy tett, mintha mindkettőnket szeretne, de a valóságban az ellentéteket szította, miközben mindkét népet belesodorta a világháborúba. Magyarok és szlovák tíz-és százezrei haltak meg a német érdekekért.

1947-ben a párizsi béke nem tette helyre Trianon hibáit. A nagyhatalmak, a Szovjetuniót is beleértve, ismét szembeállították népeinket. Évtizedeken át nem épült újjá az esztergomi híd, évtizedeken át elhallgatták valós problémáinkat, évtizedeken át ellenségként néztük egymással szembe.

Az Európai Unió ma nem segíti, hanem megosztja a térség népeit. Európa tőkés urait nem érdeklik a kis népek problémái. Nekik csak az a fontos, hogy zavartalanul uralják a magyar és a szlovák piacot, gondtalanul hozzák ide mindazt, amit magunk is meg tudnánk termelni. Nekik az a fontos, hogy minél kisebb bérért dolgoztassák a magyar munkást és a szlovák munkást. Nekik csak az a lényeg, hogy Afganisztánba menjen a magyar katona is, meg a szlovák katona is, bár egyiküknek sincs semmi keresnivalója ott.

A tőkés világ válsága egyaránt sújtja a magyar és a szlovák népet. A nyugati bankok és multinacionális vállalatok ránk hárítják át válságuk terheit, velünk fizettetik meg a jólétüket. A nyugat-európai kormányok és az EU ehhez becstelen módon asszisztálnak.

A Fico-kormány és a Bajnai-kormány ezt szó nélkül tudomásul veszik, és lenyelik. Nekik drágább saját biztonságuk, saját tőkés uralmuk, mint a dolgozó emberek munkája, élete, boldogulása.

Magyarországon megtűrik, heccelik a szélsőjobboldalt, Szlovákiában megtűrik és heccelik a nacionalistákat. Magyarországon is, Szlovákiában is igyekeznek kiszorítani, megsemmisíteni a kommunista erőket, az igazi baloldal harcosait.

Meggyőződésünk, hogy nincs más út, mint népeink együttműködése. A nagyhatalmak nem segítenek leküzdeni a szegénységet, nem adnak pénzt a cigány-kérdés megoldásához. Őrülnek, hogy mi magyarok és szlovákok, magyar és szlovák munkások, parasztok, dolgozók egymással vagyunk elfoglalva.

Pedig más lenne a dolgunk! Harcoljunk az EU diktatúrája ellen! Harcoljunk az ellen, hogy Európa gazdagjai gyarmatként bánnak velünk! Harcoljunk valóságos nemzeti érdekeinkért! Akár ki is nyeri a csatát, csak vesztes lehet. Győztesek csak együtt lehetünk.

Követeljük, hogy a szlovák kormány a szlovák nyelv védelmét hozza összhangba a magyar és más kisebbségek érdekeivel!

Követeljük, hogy a magyar és a szlovák kormány egyaránt lépjen mindenfajta soviniszta törekvéssel szemben!

Követeljük, hogy Magyarország és Szlovákia együttesen lépjen fel az EU újgyarmatosító politikájával szemben!

Követeljük, hogy a magyar és a szlovák kormány vonja be a megbeszélésekbe a széles néprétegek, a munkások, a dolgozók képviselőit is!"