A közszolgálatban mindenkit érint a büntető adó

07/01/2010


nol.hu és www.mon.hu nyomán

Nemcsak a minisztériumokból elbocsátandó kormánytisztviselőket, hanem a pedagógusokat, az orvosokat, az ápolónőket, de még a rendőröket is sújtja majd az a rendelkezés, amely szerint a két hónapot meghaladó végkielégítések csaknem száz százalékát adóként kellene befizetni.

A kormány határozott arról, hogy a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a hatvan napon túli végkielégítésekre – jelentette be tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A rendkívüli adó a közszolgálatban dolgozó valamennyi munkavállalót érinti – hangsúlyozta kérdésünkre Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Vagyis: a jövő hónap elején hatályba lépő kormány-tisztviselői törvény hatálya alá tartozó minisztériumi dolgozókat éppen úgy, mint az önkormányzati köztisztviselőket, az őszi választások után távozó polgármestereket, a közalkalmazottként foglalkoztatott tanárokat, orvosokat, ápolónőket, de még a rendőröket, bírákat és ügyészeket is.

Az intézkedés összességében 683 ezer embert hozhat a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe –hangsúlyozta a főtitkár. Ugyanakkor a szakszervezetek változatlanul tartanak attól – tette hozzá –, hogy a végkielégítések összegének lefaragásával a kormány tömeges személycseréket készít elő. Fehér úgy látja: a kormánytisztviselők körében az indokolás nélküli elbocsátást már lehetővé tették, míg ez a mostani lépés azt is szolgálhatja, hogy a közszférában foglalkoztatottakat olcsóbban lehessen kirúgni.

Fehér felhívta a figyelmet arra, hogy ami látszólag jó a költségvetésnek, az emberek ezreinek egzisztenciáját fenyegeti. A lépés ugyanakkor könnyen visszaüthet, mert az érdekképviselet információja szerint a közszolgálatban akár a százezret is elérheti azok száma, akik állami garanciavállalás mellett vettek fel devizaalapú lakáshitelt. Ha az elbocsátások őket is tömegesen érintik, a bedőlt hitelekért a költségvetésnek kell majd jótállnia.

A közigazgatási tárca által kezdeményezett konzultáción kiderült, hogy a 98 százalékos különadó viszszamenőleges hatállyal érvényes, tehát azokra is vonatkozik, akik az év első felében távoztak végkielégítéssel a közszolgálatból – tudatta Fehér József. A hivatalos érv az volt, hogy másként az elvonás igazságtalan lenne azokkal szemben, akiket később, például a kormány-tisztviselői törvény hatálybalépése után menesztenek. A „büntető adó” ráadásul nemcsak a végkielégítésekre, hanem a felmondási időre kifizetett összegekre és a szabadságmegváltásra is vonatkozik.

A főtitkár szerint a kormány olyan sarcot vezet be, amelyre mind ez ideig nem volt példa, mert az adó célja ezúttal nem az arányos közteherviselés feltételeinek megteremtése, hanem a jövedelem szinte teljes elvonása. Emellett utalt rá, hogy az eltérő szabályozás az egyes foglalkoztatási csoportok közötti diszkriminációhoz vezet, hiszen a versenyszférában foglalkoztatottak másként – jóval kedvezőbben – adózhatnak. Felvetődik továbbá, hogy visszamenőleges hatállyal állapítanának meg fizetési kötelezettséget, hiszen a már felvett végkielégítést utólag adóztatnák meg. Az érdekképviseletek az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A kormánytisztviselői törvény miatt is az Alkotmánybírósághoz fordulnak


Csütörtökön adja át az Alkotmánybíróságnak hat szakszervezet és érdekképviseleti konföderáció azt az indítványt, amelyben a kormánytisztviselői törvény teljes megsemmisítését kérik.

Elfogadhatatlannak tartják például azt a passzusát, amely szerint az érintettek indoklás nélkül elbocsáthatók. Az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi több érdekképviselet a nemrég ismét elfogadott, kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény teljes megsemmisítését - mondta el az egyik érintett, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.
A főtitkár szerint a törvény több passzusa a magyar alkotmányba ütközik, illetve nemzetközi jogi normákat sért. Fehér József szerint a kormány ezzel szembe megy és lehetővé teszi a "munkáltatói önkény korlátlan érvényesülését", nem lehet majd megtudni, hogy valakit miért küldenek el: a rossz szakmai tevékenysége vagy éppen életkora, vallási meggyőződése, esetleg politikai véleménye miatt.
Fehér József szerint a törvény diszkriminatív is, hiszen a 680 ezer fős közszolgálati körből kiemel 70 ezer kormánytisztviselőt, akikre sokkal hátrányosabb foglalkoztatási, bérezési és elbocsátási szabályok vonatkoznak.

A főtitkár szerint ráadásul a törvény elfogadása is alkotmányellenes volt, hiszen a jogalkotó nem egyeztetett sem a munkáltatói sem a munkavállalói érdekképviseletekkel.

A parlament korábban már megszavazta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt: a jogszabály egyebek mellett lehetővé teszi, hogy indoklás nélkül, kéthónapos felmondási idővel bárkit felmentsenek. Miután a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek, a képviselők végül bő egy hete ismét elfogadták a javaslatot egy olyan módosítással, ami nem érinti az indokolás nélküli felmondásokat.