Incidensek a két Korea között

2010. nov. 23-án 4 ember halt meg a koreai szigeten, Yeonpyeongon. Ez a kis sziget az ekkor teljes hadgyakorlati tevékenységében dél-koreai hadsereg gyakorlóterepe. Korea-specialisták, elemzők és nemzetközi szakértők analízise.

Ki kezdte?

Fontos az incidens helye és kontextusa. Az észak-koreai lövéseket elszenvedő szigeten nem halászok élnek. Az észak-amerikai New York Times azt írja: „A Yeonpyengon sziget 12 km-re van az észak-koreai határtól és csak 3 km-re fekszik a demarkációs vonaltól (É-Korea a tengeri határt nem ismeri el). Itt van közel ezer dél-koreai tengerész garnizonja, új, modern őrhajókkal és távirányítású lövedékekkel. A szigetet érő támadás akkor következett be, mikor 75 ezer dél-koreai katona részvételével hadgyakorlat kezdődött a Nemzet megőrzése címmel."
A katonai manőverekben 50 hadihajó, 90 helikopter és 500 repülőgép vett részt az USA 31. és 7. tengeri egysége mellett (The Hankyareh c. dél-koreai napilap nov.24.). A dél-koreai sajtó a Védelmi miniszterre hivatkozva jelenti, hogy „Dél-Korea 3657 alkalommal tüzelt, vagyis több mint 900 bomba hullott le egy óra alatt” az északi demarkációs vonal közelében.
É-Korea ekkor értesítette Délt, hogy a határok menti gyakorlatot hagyja abba. Mikor Dél ezt megtagadta és további lövéseket adott le az érintett vizekre, Észak a szigetet bombázva riposztozott. 2 katona és két ott dolgozó civil halt meg. Észak sajnálja a történteket.

Ki süllyesztette el Cheonant?

Észak és Dél között márc. 26 .óta feszültség áll fenn. A Cheonan dél-korai hadihajó elsüllyedt 46 tengerésszel a fedélzetén. Dél szomszédját vádolta, holott megfigyelők,közöttük dél-koreaiak is, szkeptikusak a lehetőséget illetően. A hajó a dél-koreai-USA közös hadgyakorlat idején süllyedt el, a térséget intenzív módon figyelték rendkívül korszerű berendésekkel. Dél-koreai pacifista szervezetek az ENSZ Biztonsági Tanácsához írt levelükben azt írják, kétlik, hogy az északiak elavult eszközeikkel be tudtak volna hatolni, a hadihajót darabokra törni és nyomtalanul eltűnni. Ugyanez a levél veti fel azt a lehetőséget, hogy inkább egy amerikai tengeralattjáróval ütközhetett. Orosz és kínai szakértők, akik a helyszínen megvizsgálták a törmelékeket, aknára futás lehetőségéről beszélnek.

Mit mond Kína, mond az USA?

Peking úgy tekinti a katonai manővereket, mint az USA geostratégiai dominációs politikájának részét, mely Kína, Oroszország és a térség megfélemlítését célozzák.
Ahhoz, hogy a konfliktus elrendeződjék, a párbeszédet újra kellene kezdeni. Ebbe az USA nem egyezik bele. Philip Crowley szóvivő világosan kijelentette a dec. 1-i sajtókonferencáján: „Nem érdekelnek bennünket a megbeszélések, ezek nem fogják Észak-Koreával betartatni nemzetközi kötelességeit."

1953-ban zajlott a koreai háború. Lesz-e újabb konfliktus?

A realitás az, hogy nem fejeződött be 1953-ban. Ekkor csak fegyverszünet született É-Korea és az ENSZ-et képviselő USA között. Békekötés nem történt, hiába reklamálja azóta is É-Korea. Ugyanezt ezt kéri az a dél-koreai és amerikai progresszív szervezetekből álló Bizottság is, mely a háború végére pontot szándékozik tettetni: „Az emelkedő feszültség közepette alapvető, hogy a 2009-es béke Nobel-díjas Obama véget vessen a provokatív katonai hadgyakorlatoknak, mert ezek életek millióit veszélyeztető háborút stimulálnak.”