Mi változik 2011. január elsejétől?

A szavazóképes lakosság felének kétharmados többségével «fülkeforradalmat» nyert Fidesz az eddigi sávos (a magasabb jövedelmet jobban adóztató) személyijövedelemadó-rendszert egykulcsos adózással váltotta fel. A magánszemélyek valamennyien 16 százalékos adót fizetnek jövedelmük után, így kb. havi bruttó 300 ezer Ft kereset alatt mindenki több adót fog fizetni, csak az ennél többet keresők nyernek (nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 132 000, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 600, a szellemi foglalkozásúaké 169 500 forint).

Az adójóváírás megmarad, de szigorúbb feltételekkel vehető igénybe: az eddigi 15 100 forint helyett, havonta 12 100 forint igényelhető majd vissza 2011-től. Persze csak az vonhat le, aki elegendőt keres. A kedvezményt (amely gyakorlatilag a minimálbér adómentességét hivatott biztosítani) évi 2 millió 750 ezer forintos jövedelemig teljes mértékben, efölött 3 millió 960 ezer forintig csökkenő mértékben vehető igénybe. A többi – összevont adóalapba tartozó és a külön adózó – jövedelem adókulcsa is módosul. Az osztalék is az egységes kulcs hatálya alá kerül, amely eddig két külön (10, illetve 25 százalékos) kulccsal adózott. Ez azt is jelenti, hogy az európai minősített piacról (például a londoni tőzsdéről) származó osztalék adókulcsa emelkedik, az árfolyamnyereség 25 százalékos kulcsa pedig csökken.
Az adóalap csökkentésére növekszik a családi adókedvezmény. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három vagy több eltartott esetén 206 250 forintot lehet levonni eltartottanként a havi adóalapból. Azok a százezrek, akik adóalapja ezt nem éri el, természetesen nem élhetnek a kedvezménnyel…
Megmarad az úgynevezett szuperbruttósítás rendszere, amely szerint az adóalapot a járulékterhekkel növelni kell, vagyis lényegében 1,27-tel meg kell szorozni. A törvényjavaslat ugyanakkor rögzíti, hogy 2012-ben ez a szorzó felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

A parlament arról is döntött, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári tagoknak 2011. január végéig kell jelezniük, ha maradni kívánnak a magánpénztárnál. Aki marad, az nyugdíjba vonulása után nem lesz jogosult állami ellátásra, vagyis nem kapja meg a most kalkulálható nyugdíja 70 százalékát. Az intézkedés nagyjából 3 millió embert érint, az általuk eddig felhalmozott megtakarítás értéke pedig 2800 milliárd forint, az éves magyar GDP 10 százaléka. A hatalmas összeg egy részét a nyugdíjkassza hiányának betömésére kívánja fordítani a kormány, másik részéből pedig az államadósságot csökkentené. Több elemző arra figyelmeztette a kormányt, hogy folyó kiadásokra nem szabadna felhasználni a pénztáraktól elvett megtakarításokat, mert az összegek két-három év múlva ugyanúgy hiányozni fognak a költségvetésből.

A «fülkeforradalmárok» választási kampányukban megígérték, hogy a nők 40 év munka után nyugdíjba mehetnek. Az ígéretet aztán módosították: nem munkaviszony, nem szolgálati idő, hanem jogosultsági viszony kell hozzá, melybe nem számít bele sem a munkanélküliség, sem a tanulmányi idő (ha vontak is nyugdíjjárulékot) s a sokgyermekeseknél is csak 8 év gyermeknevelés számít.

A választások után bevezetett gázár-moratórium 2011-ben is fennmarad 1200 köbméter éves fogyasztásig. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó háztartàsok 57 százalékánál nem lesz áremelés, az emberek további, 1200 és1500 köbméter között fogyasztó 9 százalékánál pedig mindössze 0,7 százalékos lesz a drágulás (a kormány számításai szerint a lakosság e 66 százalékába beletartozik többek között az összes nyugdíjas, illetve "átlagfogyasztó"). A nagycsaládosok, vagyis a 3 vagy több gyereket nevelők kezdvezményre számíthatnak, gyermekenként további plusz 200 köbméter erejéig fogyaszthatnak a jelenlegi moratórium szerinti árakon.

Január 1-jétől az úthasználati díjak átlagosan 8,7 százalékkal emelkednek. A 4 napos matrica személyautókra egységesen 1650 forint, természetesen azoknak is, akik csak 2 – 6 óra erejéig veszik igénybe az autópályát.

December végén a svájci frank árfolyama pár forintra megközelítette a szeptemberi rekordszintet, a svájci deviza erősödése pedig könnyen tovább folytatódhat 2011-ben is. Az elemzők szerint a nemzetközi piaci hangulaton és a magyar kormány intézkedésein is múlik majd, hogy merre megy majd a frank forinttal szembeni jegyzése. Azon kölcsönfelvevők számára, akik számára a törlesztés egyre nehezebb ill. lehetetlen, az ígért segítségről változatlanul nincs hír.

2010 első kilenc hónapjában 9,8 százalékkal esett vissza az üzemanyag-fogyasztás az előző év hasonló időszakához képest. December közepén a benzin literenkénti átlagára már 357-358 forint volt, míg a gázolajé 345 forint.

Az Országgyűlés egyrészt módosítaná az alkotmányt, másrészt pedig módosítja a „médiát és hírközlést szabályozó egyes törvényeket”. A törvény széles jogosítványokkal ruházza fel a csak fideszes delegáltakból álló Médiatanácsot, de lehetőséget ad arra is, hogy bizonyos esetekben a szakmai szervezetek járjanak el a hatóság helyett. A négy médium - MTV, MTI, Magyar Rádió, Duna TV - egyszemélyes részvénytársaságként működik tovább, melyeket a Fidesz alkotta Médiatanács választ. A jogszabály elvonja a közszolgálati médiacégek szakmai és anyagi önállóságának jelentős részét, a pénzt egy külön alap kezeli majd, a hírgyártást pedig az MTI végzi.

A SZEF szakszervezeti vezetése bátortalan tiltakozása ellenére a kormány megnyirbálta a sztrájktörvényt a «minimális szolgáltatás» biztosítása ürügyén. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítás értelmében az ebbe a körbe tartozók jogviszonyát a munkáltató indokolás nélkül, legfeljebb két hónapos felmentéssel bármikor megszüntetheti. A kormány alatt közvetlenül dolgozók 2010. júliusi átnevezése kormánytisztviselővé gyakorlatilag megszüntette az egységes köztisztviselői kart, azonban az önkormányzatoknál és már alkotmányos szerveknél még így is nagyjából 40 ezer fő dolgozik jelenleg köztisztviselőként. A szakszervezetek szerint viszont „a magyar közigazgatás létszáma olyan alacsony, hogy egyszerűen nincs hova csökkenteni”. Még a munkaügyi bíróságok sem tudnak mit kezdeni az indoklás nélküli elbocsátással, mivel ez önmagában zárja ki a jogvita lehetőségét.
A szakszervezetek 2010 nyarán 69 931 db aláírást adtak át az Országos Választási Irodának a nyugdíj-korhatár 62-ről 65 évre történő emelése újratárgyalása érdekében, melyet az OV Bizottság eredményes népi kezdeményezésnek nyilvánított. Az Országgyűlésnek napirendre kellett vennie és újra kellett tárgyalnia, azonban csak a Jobbik és az LMP szavazott igennel, a kormánypártok nemmel, az MSZP pedig tartózkodott. Viszont a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány a kötelező magán-nyugdíjpénztárakba befizetett magánvagyonoknak az állami költségvetésbe történő átirányításával "jó erkölcsbe ütköző módon tesz szert állami bevételre". Szerinte az átalakítással a kormány "folyamatosan elveszi a magántulajdont" és "megfosztja a tulajdonosokat attól az összegtől is, amellyel a befizetések a hozamoknak köszönhetően gyarapodtak, gyarapodnának". Mióta lenne feladata a szakszervezeteknek a magántulajdon védelme? Arról nem is beszélve, mitől tudna nagyobb garanciát nyújtani a magánszektor a jövendő nyugdíjakra, mint maga az állam?

A bankadó után további „válságadókat” vezet be a kormány: a távközlési-telekommunikációs szektornak 61 milliárddal, az energiaszektornak 70 milliárddal, a nagy áruházláncoknak pedig 30 milliárddal kellett már 2010-ben hozzájárulniuk a közteherviseléshez (ezt a három szektornak 2011-ben és 2012-ben is meg kell fizetnie). Az ügyben multinacionális vállalatok egymás mögé felsorakozva máris panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnál a versenyfeltételek megsértése miatt. Magyarországnak ismét kinéz egy szép összegű EU-büntetés…