Minden szava hazugság

Az MTI beszámolt Orbán Viktor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulóján rendezett ünnepségen mondott beszédéről. «Magyarországon nem reformok végrehajtása, hanem az ország újjászervezése történik. A jóléti gazdaság után most a munkaalapú gazdaság következik. A miniszterelnök az ország átszervezésének példájaként említette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, egy "teljesen új nyugdíjrendszer" létrehozását, a tíz százalékos társasági adókulcs bevezetését, valamint az emberek meggyőzését arról, hogy egyhavi fizetésükről, illetve nyugdíjukról mondjanak le. Az OECD-ről azt mondta a kormányfő: amikor nagyon elakad és otthon már nem talál "intellektuális támaszt", akkor felhívja Mikola István OECD-nagykövetet, és bekéri a szervezet anyagait, az egészségügyi reformról, a munkaerőpiac átalakításáról, a közmunkák megszervezésének rendjéről, foglalkoztatáspolitikai eszközökről vagy a költségvetési hiány leszorításáról. "Itt minden kérdésre vonatkozóan összegyűjtik a nyugati világ legjobb tapasztalatait. A legjobb gyakorlatok könyve című dokumentumból meg lehet nézni, hogy mi az, ami a magyar ember karakteréhez, gondolkodásmódjához illeszkedik, és az Magyarországon módosításokkal megvalósítható"».
1. Nem reform? Hát nem az IMF és az Európai Unió konvergencia-parancsa a «nagy ellátó rendszerek reformja», az államadósság csökkentése? Mit nem mond miniszterelnökünk, csak nem «nagy elmék találkoztak» tiszta véletlenül? HVG-hír: az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsa március 15-én felszólította Magyarországot, hogy «szigorúan tegyenek eleget a túlzottdeficit-eljárás során nekik címzett ajánlásoknak, és Magyarország a 2009. júliusi ukáznak megfelelően 2011-ben szorítsa le államháztartása hiányát a GDP 3 százaléka alá». A tavaly januárban, még a Bajnai-kormány által átdolgozott konvergenciaprogram-változat EU-tanácsi értékeléséből pedig kiviláglik, hogy Brüsszel a kiadások reformokkal való csökkentését várja a közösségi közlekedésben, az egészségügyben, az oktatási és a nyugdíjrendszerben. A sort az újabb uniós dokumentumok az önkormányzati szektorral folytatják. Érdekes módon itt is találkoznak a nagy elmék.
2. Munkaalapú gazdaság? Mire alapozva, hol vannak a munkahelyek? Az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor, tavaly májusban 3,756 millió munkahelyet számláltak Magyarországon. A miniszterelnök ígérete szerint tíz év alatt, azaz 2020 májusáig el kellene érni a 4,756 milliós számot. A mögöttünk lévő tizenkét hónapban azonban 13 ezerrel csökkent az álláshelyek száma. A munkanélkülieknek járó támogatás időtartamának 90 napra csökkentését például Matolcsy azzal indokolta, hogy ezzel a munkába állást ösztönzik; csakhogy a legutóbbi KSH-gyorsjelentés szerint 487 ezer munkanélküli több mint fele egy évnél régebben keres állást, helyzetük ettől nem javul, sőt romlik. Megtakarítást vár a kormány a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatától is, ha tervei teljesülnek, 100-150 ezer régi-új munkavállalónak kell megélhetésre alkalmas állást kreálni. Az új közmunkaprogram pedig – a miniszter szerint 190 ezer embernek nyújt munkaalkalmat „rövid távon”, napi 4 órában (éhbérért). Átképzés? A kormány a mostani 53 ezerről 2014-ig 30 ezerre kívánja csökkenteni, a többieknek fizetniük kell a képzésért. Miből?
3. Egykulcsos SZJA? Eleve antidemokratikus, antiszociális. A nagykeresetűek 16 %-os adója arányaiban sokkal kevesebb a kiskeresetűekénél. Azonfelül az Orbán-kormány egykulcsos személyi jövedelemadója és az 500 millió forintos adóalapig tíz százalékra csökkentett társasági adó együttesen több mint 600 milliárd forintnyi, a GDP 2 százalékát meghaladó mínuszt jelent. Az adóváltozások tehát „azonnali bevételi hiányt idéztek elő a költségvetésben” – ismeri el még a konvergenciaprogram is. Lesz-e adójóváírás és eredményes lesz-e a bérkommandók bevetése, az szükséges erős minimálbér-emelés?
4. «Teljesen új nyugdíjrendszer»? Az Európai Unió barcelonai csúcstalálkozóján 2002-ben döntött a nyugdíjak elleni támadásról, amelynek eredményeképpen 65-67 évre emelték fel a tagországokban a korhatárt, csökkentve a járadékot. Nálunk most 600 ezer embert is érinthet az ámokfutás.
5. Alacsonyabb társasági adókulcs? És az kinek jó? A tőke terheit a rendszerváltás óta minden kormány csökkentette. A munka terhei egyre nőnek. Szàmtalan példa mutatja, hogy ettől nem nő meg a «befektetési kedv», nem lesz fenomenális «munkahelyteremtés». De hàt nem is ez a cél, ez csak az indok…
6. Miről mondjunk még le? A rokkant- és rendes nyugdíjasok, a nyugdíjkiváltságok és szociális támogatások eddigi kedvezményezettei, az állástalanok, az egyetemre és főiskolára készülők, a drága gyógyszerekre szorulók, a kedvezményes áron közlekedők kivétel nélkül veszítenek. Szemben a magas jövedelmű csoportokkal, valamint a kis- és középvállalkozásokkal. Nem nyernek még a közszférában foglalkoztatottak sem: keresetük a következő években csupán annyival nő, amennyi az úgynevezett „szuperbruttó” 2013-ig tartó, fokozatos megszüntetéséből adódik (keresetüket befagyasztották, létszámukat csökkentik). Nem várható a családi pótlék emelése, a támogatás fő módszere változatlanul a gyermekek után járó adókedvezmény marad, ami szintén a magasabb jövedelműeket segíti. Orvosok vándorolnak el az országból, a felsőoktatási intézmények felét bezárják, az alsóbb szintű közoktatást az egyházak martalékául dobják. A különadóval büntetett szektorok is átháritják terheiket a lakosságra. Az inflációt 4 %-ra taksálják a szakértők.
7. OECD-EU-IMF – egykutyák… Az állampolgárt hülyének tartó nyálas stílusra ne vesztegessünk szót. A mi miniszterelnökünk kitünteti az OECD-t. Csak rá hallgat, mintha az valamiben is különbözne a globális tőke egyéb intézményétől. Korábban elhatárolta magát – szavakban – az IMF-től, az Uniótól. Saját párttársa figyelmezteti: «az IMF határozott pénzügypolitikai irányzata – mondta Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője –, hogy a pénzt szeretné visszakapni mindenáron, ezért ragaszkodik a megszorításokhoz, a kiadások csökkentéséhez». «A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-ban a fizetési mérleg szükségleteire adta a hitelcsomagot» – mondta a Washington székhelyű intézet képviselője, Iryna Ivaschenko a Bloombergnek telefonos interjújában. Üzenetek a pénzvilágból.
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői május 17-én Budapesten jártak, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az ÁKK és a nemzetgazdasági minisztérium képviselővel találkoztak. A látogatás tapasztalatairól kedden Londonban kiadott összegzésében Timothy Ash, az RBS globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője azt írta, hogy a kormány "elszántnak tűnik" a program zömének keresztülvitele mellett. A magyar kormány azon kevés kormányok egyike a térségben, amelyek a Lehman Brothers nagybank összeomlását követő időszak új növekedési hajtóerőinek felismerésére összpontosítanak - áll az RBS keddi elemzésében, amely szerint Magyarországot ezért "elismerés illeti". Ash szerint ugyanakkor az a veszély is fennáll, hogy a program - puszta mérete miatt - "sokkolhatja" a gazdaság és a társadalom jelentős részét, és ez a csomag egyes elemeinek felülvizsgálatához vezethet. (MTI)
Nos, az elszánt kormánynál is elszántabbnak tűnnek most a dolgozók szervezeteikkel együtt: rendvédelmisek, közlekedésiek, vegyipariak, pedagógusok, fogyatékkal élők, stb. Melegen ajánljuk tehát a sokkoló program felülvizsgálatát, mert ez a veszély sokkal nagyobb.