Egy blogíró: a «Fidesz - napjaink bolsevikjai»

 

Megjegyzése tartalma: a „nép” többsége egyértelműen változást akar, de a Fidesz még növeli is meggyőző fölényét (közvélemény-kutatások). Közben nemigen szerveződik a demokratikus ellenzék régen várt összefogása. A FIDESZ mindenkit dehonesztál, aki a „másik”  oldalon van. Ezzel szemben a FIDESZ-nek, pontosabban mindannak, amit ez jelent, nincs neve. Ezért tehát  nevezzük a FIDESZ-t, „mint olyat”  bolseviknek.

 

A bolsevikek a történelem jól körülirható szakaszában az orosz szociáldemokrata munkáspárt többségi véleménnyel kialakult csapata. Húszéves éves működése végén Sztálin deformálta, s ettől kezdve köze sem volt eredeti mivoltához. Orbán Fidesze se nem orosz, se nem szocdem, főképp nem munkáspárti; módszereiben bonapartista - de a sztálinizimustól is messze van. Összemosása a bolsevikekkel kifejezetten reakciós és retrográd törekvést takar, amit határozottan visszautasítunk.

«Hogyan is lehetne legyőzni egy olyan akármit, aminek még neve sincs?» kérdi a blogíró. Pedig hát van neki: FIDESZ - nevezzük akkor úgy!  

Ezt a Fideszt kell legyőzni méghozzá pontosan olyasféleképpen, ahogyan az orosz bolsevikok tették 1917-ben, amikor a tömegek követeléseit követték, «békét, földet és közhatalmat»; a háborút befejezték, a parazita nagybirtokrendszernek véget vetettek, tanácsválasztásokat tartottak (szovjeteket, amelyekben igen ritkán kerültek többségbe…), egyszóval: tartották magukat a népszuverenitás elvéhez. Majd nekiláttak a magántulajdon megszüntetésének, az osztályviszonyok felszámolásának – rendkívül hátrányos nemzeti és nemzetközi körülmények között (egyedül maradva, elmaradott gazdasággal, mérhetetlen kárt okozó intervenciós és polgárháborúban), és ezt szakította meg a «munkásállam elfajulásának» bürokratauralmi folyamata, mellyel előszeretettel azonosítják jobb- és «baloldalon» magát a bolsevizmust.

Az a kérdés, hogy van-e ma Magyarországon olyan erő, mint annak idején a bolsevikok, amely képes lenne a tömegek igényeinek kielégítésére: mindenki számára munkát, tisztességes megélhetést biztosító jövedelmet, demokratikus (tehát munkás-, dolgozói) jogokat adni, képviselni őket. A fideszelőtti időket – zömmel távolmaradással, másrészt ellenszavazással  – a választók elutasították és szemmel lárhatóan ma sem akarják visszahozni. Az ellenzék, a «baloldal», ha nem ismeri fel, hogy politikáján változtatnia kell, akkor marad a Fidesz.