2015. Szept. 08.
Angela Merkel Crédit :
[flickr/Philipp]
A német szövetségi kormány 2016-ra 6 milliárd eurót tesz az
asztalra a menekültek befogadására. A kancellárnek több oka is van arra, hogy ilyen
nagylelkűnek mutassa magát.
A 6 milliárd euró nem kevés, a 2016-os szövetségi költségvetés rendkívüli
kiadásokra szánt eredeti összegének közel 60 %-át képezi. Németországnak a migráns-válság
révén tehát zsebébe kell nyúlnia. Európa együttese számára jó újság, akkor is,
ha nagy makrogazdasági hatása nem lesz. Ugyanakkor egy olyan országban, amelyben
az állami beruházás kevés, a pluszkiadások kétségtelenül pozitív jelnek számítanak,
ahogyan a BDI (munkáltatói föderáció) is bevallja.
150.000 személy elszállásolásának biztosítását a szövetségi állam végzi,
ehhez adódik a települések által építendő 300 000 szállás. Utóbbiak a köztulajdonú
bank, a KfW előnyös kölcsönét élvezhetik, a bank újrafinanszírozását a
szövetségi állam garantálja. Röviden: Németország felfedezte a közberuházások
fontosságát.
Angela Merkel ismét bizonyítja, kész a menekültek fogadásának árát
kifizetni. Miért ilyen nagylelkű? Eőször is, mert a közvélemény, amely igen
érzékeny a főleg szászországi (ex-NDK) menekültközpontok elleni támadások után,
elvárja tőle. Merkel stratégiája követi a népesség ezirányú spontán törekvését,
így volt 2011-ben is, amikor a fukushimai atomerőmű-szerencsétlenségre a nukleáris
energiával való szakítással reagált – holott 2010 októberében még a reaktorok
élettartamának törvényi meghosszabbítását biztosította. S mit látunk hirtelen: a legkonzervatívabb német sajtó,
amely korábban a szándékos xenofóbiába csapott, most a menekültek támogatására
szólít. A közvéleményt hangját felerősítve és Merkelt ezzel tökéletesen összhangban
mutatva be.
Angela Merkel számára ez a politika az európai politika értelmében is
szerencsés választás. Először is a vén földrészen – a többi vezető politikusi többségével
szemben – úgy jelenik meg, mint a szerencsétlenek védelmezője. Persze voltak más
vezetők is, akik belevetették magukat a menekültek fogadásának licitjébe (a
finn miniszterelnök – karikatúraszerűen – egyenesen házába fogadta őket). Angela
Merkel adta meg a hangot, ez a kezdeményezése egy sereg előnyt fog biztosítani
számára az európai tárgyalásokon.
Ráadásul az alkalom kiváló arra, hogy országa képét újraaranyozza,
Németország a szolidaritás és a nagylelkűség, a nyitás modellje lehet, a
görögországi «válság» megoldásában vitt egoizmusával és kérlelhetetlen keménységével
totális ellentéteként. Elfelejteti korábbi ellentéteit is a migráns hullám által
érintett Olaszországgal, Görögországgal. Elfelejteti azt is, hogy Németország mindig
visszautasította a részvételt az itteni területi műveletekben. A magyar erőszakkal,
a francia hezitálással, az angol ellenségeskedésssel szemben majd csak a müncheni
lelkes fogadtatás képe marad. Németország, megnyervén a kommunikációs csatát,
kierőltetheti az általa favorizált megoldást más tárgyalásokon is, olyanokban, mint
az eurózóna reformja.
A politikai döntésekhez természetesen a gazdasági okok is hozzáadódnak.
Németország demográfiai helyzete aggasztó. A német fogyasztás függvénye a
munkaügyi helyzetnek és a béremelkedésnek, az országnak világosan szüksége van
fiatal és fogyasztásrakész lakosságra, a 800.000 migráns a német gazdaság számára
áldás. A német munkáltatók 43%-nak nehézségekbe ütközik a munkaerőbeszerzés.
A szövetségi kormány
tehát megkönnyíti a migránsok számára a munkaerőpiachoz hozzáférést. A munkaközvetítö
ügynökségek csapatait máris megerősítették. De nem biztos, hogy ez lenne Merkel
döntése hátterének központjában, mivel a migránsok többsége a kvalifikált
munkaerő hiányának pótlásában nem áll rögtön rendelkezésre. De a demográfiai válság
is csak 2025-ben kezdődik…
Nem szabad
elfelejteni, hogy Merkel helyzete kétélű fegyver. Alapjában 2005-től folytatja kiegyensúlyozási
politikáját pártja, a CDU központosításával, kezében tartva a német jobboldal
legkonzervatívabb szárnyát. A játék egy időben a nyíltan euroszkeptikus Alternative
für Deutschland (AfD) előretöréséhez vezetett. Az AfD júniusban keményített
bevándorlási nézetein, most valószínüleg a helyzet egyik első «áldozata» (a
közvéleménykutatások szerint támogatottsága 5-ről 3 %-ra esett). Merkel a közvéleményre
támaszkodik a virulens jobboldallal szemben, amely kockáztatja, hogy a
nacionalista erőszakkal azonosítják, azonban nem teszi annyira ellenszenvessé ezt
a jobboldalt. A bajor CSU elnöke, Bajorország miniszterelnöke, Horst Seehofer azt
kérte tőle, «hagyassa abba a mingránsáradatot», erre Merkel «biztonságos országnak»
minősíttette Macedóniát, Albániát és Koszovót, ami lehetővé teszi, hogy minden
innen származó menekültet el lehessen utasítani, vagy kiutasítani azokat is,
akik már megkapták a státuszt. A menekülteknek pedig nem lesz joguk készpénzre,
mint eddig, csak természetbeni segítségre. Ez is válasz a CSU populista
igényeire. Hatról hónapról háromra csökken a kiutasítás határideje a menekültstátusz
elutasítása esetén. Röviden, Merkel megkisérli a konzervatív fellegvár haragjának
csillapítását.
Angela Merkelnek, aki előre figyelmeztetett, hogy a határok megnyitása «ideiglenes
rendelkezés», nagyon gyorsan európai megoldást kell találnia. Ezért követelte a
múlt hét egésze folyamán a migránsok európai elosztását, mert egyáltalán nem
biztos, hogy az első napok eufóriáját követően is fenn tudja tartani aktuális
politikáját. Gyorsan ki kell használni pozícióját és el kell érnie a “kvóták”
elfogadását az EU összes tagálllamában. Paradox módon az akadályok éppen
Közép-Európából érkeznek Németország hagyományos szövetségeseitől.
Forràs sur le site de la
Tribune.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.