Kaleidoszkóp

–        Két holland fiatal, Sacha et Alexander vettek egy Bibliát, a Koran borítójával fedték be. Céljuk azt volt a kisérlettel, hogy bemutassák mennyire nem ismerik az emberek a kereszténységet, mennyire általánossá lettek az iszlámot érő vádak. Az utcák kérdezgetve a Bibliából idéztek erőszakos részleteket, mintha azok a Koránból lennének.
A legsokkolóbbak:
"Ha egy férfi úgy fekszik le egy másik férfival, mint egy asszonnyal, mindkettő gyalázatos; halállal fognak bünhődni ".
"Ha ennek ellenére nem hallgattok rám, vagy ellenkeztek, (...) a fiaitok húsát eszitek majd, a lányaitok húsát eszitek majd ".
 A megszólított személyek, amikor megtudták, hogy az Ótestamentumból hallottak idézetet valósággal sokkot kaptak. Saját bevallásuk szerint nem is gondolták volna, hogy ilyen véres dolgok lehetnek benne. "Az előitéletek... – mondta egy fiatalember - próbálom, hogy nekem ne legyenek, de szemmel láthatóan vannak". Egy másik: "Sok bibliai történetet hallottam már, de ezt nem vártam volna".

–        «A muzulmánok nem integrálódnak, mert ez a kultúrájuk része», sugallja a kormány, miközben azt is erősíti, hogy Európa öngyilkosságba rohan, amikor gesztusokat tesz. A magyar sajtóban  is nemrég a saját útját kezdte járni egy történet, amely arról szólt, hogy egy olasz iskolaigazgató "diákjai sokféle nemzetiségére hivatkozva idén eltörölte a hagyományos karácsonyi ünnepséget, betiltotta a karácsonyi dalokat és a vallási jelképek felhasználását az ünnepi készülődéshez". Erről a valóságban szó sem volt: a Milánó közelében fekvő Rozzano igazgatója egy anya kérését utasította el, aki arra kért engedélyt, hogy a keresztény diákok vallásos énekeket tanuljanak ebédidőben. Mindenesetre a sztori nagy visszhangot kapott, a kormányközeli Magyar Idők pedig arról írt, hogy milyen abszurd ötletekkel próbálják a a bevándorlók hatékonyabb integrációját elősegíteni, hogy véletlenül se sértsék meg őket vallási érzékenységükben. Figyelemre méltó, hogy immár nemcsak szélsőséges oldalak, Facebook-csoportok és kamu híroldalak közölnek nettó álhíreket az iszlám vallással kapcsolatban, hanem egyre nagyobb teret kap a mainstream médiában is. Nemrég a norvég bevándorlási hivatal volt kénytelen cáfolni azt a híresztelést, hogy leszedeti a kereszteket a bevándorlók érzékenységére hivatkozva a templomokról, a hétvégén pedig egy magyar kamuoldal dobta fel, hogy Angela Merkel minden 5000 főnél nagyobb magyar településen létrehozna menekülttáborokat – az állítólagos interjúból, melyet az N24 hírtelevíziónak adott, semmi nem volt igaz.

–        Dec 4-én a német képviselők engedélyezték, hogy Franciaország megsegítésére 1200 katonát és egy féltucat repülőgépet bocsátanak rendelkezésre a katonai intervenció keretében az Iszlám Állam ellen. A kereszténydemokraták és szociáldemokraták 445 szavazattal (146 ellen és 7 tartózkodás) így felsorakoztak Angela Merkel mellett. A «misszió» 2016-ra várható teljesítésének idejét nem pontosították jobban. A Die Linke képviselői a nyugati bombázásokon túl a döntés siettetését bírálták és a “kiérlelt stratégia hiányát”. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint csak légicsapásokkal nem lehet végezni az Iszlám Állammal, és ha a Nyugat nem küld földi csapatokat, Washington fog küldeni néhány száz katonát Irakba és Szíriába.

–        Colleen Bell, budapesti amerikai nagykövet: “Magyarország kiváló NATO-szövetséges, a magyar katonai szakmai színvonalat, lelkesedést és tehetséget elismerés övezi, ezért Magyarország büszke lehet fegyveres erőire. Ami a NATO-hozzájárulást illeti, Magyarország Walesben kötelezettséget vállalt, hogy GDP-arányos védelmi költségvetését növeli, és fontos, hogy minden ország vállaljon hasonló kötelezettséget”. Arra is kitért, hogy “az Egyesült Államok és Magyarország között érett a viszony, egyúttal összetett és dinamikusan változó. Vannak erős oldalai és olyan területek is, ahol tovább kell dolgozni”.

Az Európai Bizottság (EB) továbbra is szoros figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, ugyanakkor nem lát a jogállamiságot veszélyeztető rendszerszintű veszélyt – közölte Vera Jourová, a szervezet igazságügyi biztosa az Európai Parlament (EP) szerda késő esti plenáris ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete volt az egyik témája. A folyamatban lévő jogsértési eljárások ellenére az Európai Bizottság nem lát a magyar demokráciát és jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyt.