2017. március 6., hétfő

Kormányunk «multiellenes harca»

Összesen 51,6 milliàrd forintot 7 multicégnek 6386 munkahelyre, az egyéb kedvezményeket nem számolva
A Mercedes-Benz Hungary Kft., közel 500 milliárd forintnyi beruházással új járműgyárat tervez létrehozni  2020-ig Kecskeméten - ezzel 2500 új munkahelyet teremtene. A beruházáshoz a magyar kormány 12,9 milliárd forintos támogatást ajánlott fel.
Az Apollo Tyres Hungary Kft. gyöngyöshalászi gyára az idei év első felében kezdi meg a termelést. Az új gumigyár 146 milliárd forintos befektetéssel épül, amelyhez a magyar kormány 16 milliárd forintnyi támogatással járul hozzá. A beruházás 975 új munkahelyet teremt.
Az Autoliv Kft., 11 milliárd forintos beruházással új gyártócsarnok felépítését tervezi 2018-ig Sopronkövesden. Ezzel 700 embernek adna új munkát. Az egyebek közt biztonsági-öveket gyártó svéd cég bővítését a magyar kormány 1,5 milliárd forinttal támogatja.
A BorgWarner Oroszlányban 15,5 milliárd forintos gyárberuházást hajt végre, amivel 600 új munkahelyet teremt 2018-ig. Az amerikai járműipari alkatrészgyártó fejlesztéshez a kormány 1,7 milliárd forint támogatást ad.
A magyarországi Bosch-csoport összesen 19 milliárd forintos beruházást valósít meg a hatvani gyárában 2018-tól - egyebek közt megépítik regionális logisztikai központjukat - ezzel 601 új munkahelyet hoznak létre. A fejlesztésekhez a magyar kormány 4,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
A Schaeffler- csoporthoz tartozó FAG Magyarország Ipari Kft., több mint 25 milliárd forintos bővítést hajt végre debreceni üzemében, amellyel 510 új munkahelyet hozna létre 2017 végéig. Az autóipari alkatrészeket gyártó cég fejlesztését a kormány 4,5 milliárd forinttal támogatja.
A Thyssenkrupp Presta Hungary Kft. több mint 30 milliárd forintos beruházással a 2018-tól új járműipari üzemet épít Jászfényszarun, csaknem 500 új munkahelyet teremtve 2019-ig. A magyar kormány 10,6 milliárd forinttal támogatja a német konszernet.
(A GE Hungary Digital 2017 végére 8 milliárd forintos beruházással Budapesten hozta létre a hat digitális fejlesztési központjának egyikét, Európában az egyedülit. Az új központban 400 új informatikai munkahely jön létre. A kormányzati támogatások összegét nem közölték.)
(Forrás: napi.hu, 2017.03.06.)


Nézzük meg ezek után, miként is működik egy hazánkba települt, exportra termelő multicég, természetesen a neve elhallgatása mellett – érthető okokból –, de egy valós külföldi gyártó konkrét mérlegadatainak felhasználásával. A céget 2012-ben alapította külföldi tulajdonosa hárommillió eurós alaptőkével. A magyar állam kiutalt a friss cégnek száztízmillió euró letelepedési pénzt, azzal, hogy hazai munkahelyeket fog teremteni. Az elmúlt években (a 2015-ös adatok még nem ismertek) a cég folyamatosan nyereséges volt. Az itt megtermelt nyereségét részben tőkésítette, részben kiutalta az anyacéghez.




Érdemes megvizsgálnunk a 2014-es mérleget. Ebből kiderül, hogy termelési értéke 2,8 milliárd euró volt. (Ez a hazai GDP majd 2,5 százaléka.) Biztosak ebben azonban nem vagyunk, mert fogalmunk sincs, hogy a termékek külföldön milyen áron keltek el. Vélhetően a tényleges árbevétel jóval nagyobb a 2,8 milliárd eurónál, de ez szigorúan védett üzleti titok. (Nesze neked GDP-definíció, amely szerint az nem más, mint a hazánkban megtermelt termékek teljes piaci értéke.) A 2,8 milliárd euróból jutott negyvenötmillió euró munkabérre, valamint tizenegymillió euró hazai bérjárulékokra, sőt a település is, ahol a cég székhelye van, kapott ötmillió euró helyi adót.

A cég fizetett hatvanötezer euró nyereségadót a hazai költségvetésnek. A 2,8 milliárd euró (vagy jóval több) GDP-ből tehát kevesebb mint százmillió euró vált hazai jövedelemmé … A meg nem nevezett cég mintegy háromezer munkavállalóval gyárt évente százötvenezer járművet, mindenkire jut tehát ötven darab. A cég fizet átlagban évi tizenkétezer eurónyi bért a munkavállalóinak, évi negyvenötezer helyett, amit az anyacégnél fizetnek. Megtakarít tehát mintegy évi százmillió eurót, mert itt termel, s amiből részben itt, részben hazánkon kívül profit lesz. A válasz tehát egyértelmű: a hazai alacsony munkabér nem a magyar versenyképességnek, hanem a multinacionális cég nemzetközi versenyképességének a záloga. Ezt félti oly hevesen a hazai „ elemzők” egész csapata.



(Forrás: magyarhirlap.hu 2015.12.31.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.