A
kiváló Romaric Godin írja:
"A
márc. 15-i valódi eredménye, hogy a választók kimondták a koalícióról
véleményüket: a holland történelemben azt a legortodoxabbnak tartják a költségvetés terén, a kormány szigorítási politikáját nem támogatják, ez a társadalomnak túl sokba
került".
A távozó koalíció 24 pontot vesztett, 2012-es eredménye csaknem
felét. A szociáldemokraták, akik a megszorítások politikája mellé álltak nemzeti
szinten és Jeroen Dijsselbloemmel, az eurócsoport elnökével az EU-ban, 20%-ot
veszítettek, hasonlóan a görög PASOK-hoz annak idején.
"Ha a PVV
felemelkedésére összpontosítunk, nem vesszük észre a realitást, és a populizmust pszeudo-kulturális
okokkal magyaráznánk egy olyan országban, amely «gazdaságilag jól van». De a
valóság az, hogy a holland nép elutasította ezt a gazdaságpolitikát, ezt
szankcionálta is, mivelhogy az ország «nincs annyira jól», hogy a növekedést
felfújja a rotterdami újraexportálás és a multiknak adott pénzügyi előnyökhöz kötött
hatás. A munkanélküliség visszafordult a 2012-es szintre, ami jóval magasabb az
azt megelőző évtizedénél. A részmunkaidő rekordszintre nőtt, az egyenlőtlenség
mélyült, a szegénység kockázata nagyobb lett. Nagyon sok holland számára nem az
iszlám vagy a migráció a probléma, hanem az életszínvonal.
Ezt
fejezték ki voksukkal a márc. 15-én".
Az
ellenzék és különösen a GroenLinks (Zöldbal) azért tud profitálni, mert üzenni tudott, hogy
a társadalmi egyenlőségért és szolidaritásért harcol.
A
holland választások ebben az értelemben megmutatják, hogy a pszeudo-balliberális
kormányt elvetik, mert az az európai megszorítások kereteit elfogadja, de azt
is, hogy az identitásbéli/kulturális kérdések nem alapvetőek - ahogyan Sanders példája
is megmutatta az USA-ban. A tét tehát az alternatív radikális baloldal szolidáris
és tartós társadalmi projekttel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.