Magyarország, a laboratórium

Januárban még Orbán az IMF-et, az EU-t támadta – azóta szépen visszaállt a sorba… Magyarország is szépen halad az európai úton.
A MALÉV beadta kulcsot; a BVK haldoklik; a fővárosi iskoláktól 10 %-ot megvontak a működési költségből; a télen iskolák zártak be országszerte fűtés hiányában; a legszegényebb vidék, Borsod éhségmenetet indított a fővárosba; újabb elbocsátások (Opera), tömegesek (Nokia), a hadseregben is és nemsokára, az egyetemeken is…
Pontosan ugyanúgy, ahogy egész Európában, ahol nem volt nagy felhajtás sem a Valutatalap, sem az Unió ellen, holott utóbbiak egyre többet követelnek, köztük olyanokat, amit a Fidesz-kormány már meg is tett, pl. alkotmányba iktatta a Maastrichti szerződés kritériumait, a munka törvénykönyvét pedig leradírozta. Illúzióink ne legyenek, ez az EU diktatúráját jelenti, a görög «modell» alapján a privatizációk, a szigorítások, a munkásjogok megsemmisítése és a költségvetési kurtítások politikáját.
Európa sem méltatlankodik tovább Orbán autokratikus módszerein… Még meg is tapsolta, amikor az új európai szerződés nemzeti ratifikálásába beleegyezett, pedig az méginkább félreteszi a gazdasági szuverenitást, az Európai Bizottságnak és az Európai Banknak még szabadabb kezet ad: közvetlen beavatkozást, a költségvetési fegyelmet «mellőző» országok gyámság alá helyezését! A nemzetközi pénzügyi intézmények és az oligarchák nyugodtan aludhatnak, a szigorítás, a nyomor folytatódik – egyben a szélsőjobboldal számára is egyengetve az utat.