Az ENSZ «megbotránkozik» Izrael állam faji szegregációján

Palesztina 1946-2004

Az ENSZ faji diszkriminációt vizsgáló bizottsága (CERD) jelentése erőskritikával illeti Izrael államot, megállapítva, hogy az az izraeli állam szinte minden területén tapasztalható.

A CERD egy jogászokból álló speciális testület, mely a nemzetközi konvenció betartására és a rasszista megkülönböztetés minden formájának megszüntetésére ügyel.

Alapvető hibák a törvényekben

A CERD jelentése szerint az izraeli törvényhozás e konvencióval szembe halad. Izrael alaptörvénye (alkotmánya nincs) semmilyen kötelezvényt nem tartalmaz a faji előítéletek tiltására. Sőt, az izraeli törvények még csak nem is definiálják.

A CERD jelentése válasz arra a 183 oldalas dokumentumra, amit Izrael nyújtott be neki. Annak ellenére, hogy kétévente igazolnia kellene, mit tett a faji előítéletek megszüntetésére, a határidőt sem tartotta be. A dokumentum a nemzetközileg ismert határproblémákra szorítkozik, a ciszjordániai és gázai palesztinok kezeléséről nem nyilatkozik. A CERD számadása azonban kitér az Izrael állam berkein belüli és a megszállt területeken tapasztalt (ideértve a szíriai Golánt) rasszizmusról. A CERD azonban talált 4 pozitív pontot is, közöttük az erőszak megtiltását a sportban.  

Szegregáció

A CERD különösen aggódik az izraeli zsidó és nem zsidó közösségek között fennálló elkülönültség miatt, például az oktatásban, de a helyi adminisztráció területén is kettős a rendszer: zsidó és «kisebbségi».

A bizottság aláhúzta azt a nyugtalanságot is, amit az etiópiai zsidók folyamatos diszkriminációja okoz, az Izraelben élő etiópiai családok több mint 50 %-a él a szegénységi küszöb alatt (a zsidó fehér szegény családok aránya 16 %), gyakorta erőszakot kell elszenvedniük, alacsony béreket. Izrael elutasítja a palesztinek (és a beduinok) egyenlőségét a földhöz jutás, -tulajdonlás kérdését számos törvénye által. A CERD nyomatékosan kéri, hogy Izrael vizsgálja felül ezeket, ugyanezt kéri azokra a törvényekre és törvénytervezetekre is, melyek társadalmi/gazdasági előnyöket biztosítanak a katonai szolgálatot teljesítettek számára (a katonai szolgálatból a palesztineket kizárja).

A bizottság a bennszülött beduin közösség állapotával is foglalkozik, azt «sebezhetőnek» titulálja. Felhívja Izraelt, hogy hagyja abba az otthonok lerombolásának és az ott élők erőszakos elűzésének folyamatos politikáját.

Családok szétszakítása

Izraelnek felül kell vizsgálnia azokat a törvényeit, melyek megakadályozzák a családegyesítést az izraeli palesztin állampolgárok és a gázai, ciszjordániai lakosok között, s mely vonatkozik a házastárs választására is. A családi élethez fűződő alapvető jog az 1948-as Egyetemes emberi jogok nyilatkozatának és a Gazdasági, társadalmi és kulturális jogok nemzetközi szerződésének része.

A CERD szerint Izraelnek feltétlenül cselekednie kell a közvéleménnyel folytatott párbeszéddel a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A kormány és a vallási vezetők minden faj- és idegengyűlölő kijelentését el kellene határozottan ítélni.

Szisztematikus diszkrimináció

A CERD cáfolja azt az izraeli követelést, miszerint a rasszista diszkrimináció elleni konvenció nem érvényes saját ciszjordániai, gázai és goláni viselkedésére. A bizottság hivatkozik a de facto létező ciszjordániai szegregációra, az itteni kettős jogi rendszerre, az intézmények totális szétválasztására az izraeli telepesek és a palesztinek között, melyet «hermetikusnak» talál.

Mialatt Izrael folytatja a telepek kiterjesztését, a ciszjordániai palesztin és beduin közösségek építési engedélykéréseit rendszeresen elutasítja. A CEDR deklarálja,hogy Izrelnek biztosítani kell a palesztinok és beduinok földhöz, lakhatáshoz, természeti kincsekhez, különösen vízhez jutását. Meg kell szüntetnie az ún. «demográfiai egyensúly» politikáját. Izraelnek be kell szüntetnie a gázai övezet blokádját, engedélyeznie kell, hogy az újjáépítéshez és a civil infrastruktúrához szükséges anyagok bejuthassanak. A bizottság szigorúan elítélte az emelkedő számú gyermek-letartóztatásokat, -bebörtönzéseket, katonai bíróság elé állítást, s csakúgy az ítélet nélküli – adminisztratív – fogvatartást. Felhívja a figyelmet azokra a fizikai és monetáris akadályokra, melyek azon gázai palesztinok előtt állnak, akik a 2008 végi - 2009 eleji háromhetes bombázások alatt elszenvedett károk térítésének igényével fordulnának izraeli bírósághoz.  

A CERD kifejezi nyugtalanságát a telepesek rasszista tetteinek, erőszakos vandalizmusának büntetlensége miatt. A 2005-10-es évek ezen ügyeinek rendőrségi vizsgálatai 90 %-ban következmények nélkül ad acta kerültek.

A CERD szerint a Golan őslakosai előtt ugyanígy bezárul a lakhatáshoz, a földhöz, azalapszolgáltatásokhoz jutás. A családi kapcsolatokat az Izrael általi 1981-es illegális annexió megszakította.

Véget vetni a büntetlenségnek

A CERD-jelentés megjelenése egybeesik egy újabb izraeli támadással Gáza ellen,mely 26 palesztin halálát (melyből 5 civil) okozta és 80 sebesültet (melynek legnagyobb része civil). Izrael ismét megmutatta, hogy fütyül a nemzetközi jogra.

Izrael büntetlenségének véget kell vetni, maga az állam felelős a nemzetközi jogon és a palesztin nép autonómiához való jogán tett erőszakért. Ezek a törvények léteznek, s azért, hogy a béke és biztonság garanciájaként szolgáljanak. Jelenleg Izrael állam magát a nemzetközi jogon kívül állónak tartja.  

A világ legerősebb államai nem hajlandók Izrael felelősségét megállapítani. A népi tudatnak kell intenzívebbé válnia az Izrael elleni nemzetközi bojkott kiszélesítésével. A CERD jelentése azt mutatja, a palesztin szolidaritási mozgalom, a szociális, egyházi és más civil mozgalmaknak van okuk folytatni és hatékonyabbá tenni munkájukat. 

AdriNieuwhof svájci emberjogi aktivista

Mireille Fanon Mendès-France az ENSZ «afrikai leszármazottak» munkacsoportjatagja

Eredeto forrás:Electronic Intifada

Foto: RyanRodrick Beiler

Forrás :michelcollon.info