1987-ig a francia
települések pénzügyeiket a köztulajdonú CAECL bankkal segítségével intézték. Ezt
privatizálták 1987-ben, lett belőle CFL, majd 1996-ban Dexia.
2000 elején a Dexia
konstatálta, hogy a települési kölcsönök lejártukhoz közelednek. Ekkor javasolta
nekik, hogy a kölcsönt ugyanolyan éves költséggel, de előnyösebb feltételekkel újrastrukturálja
egy hosszabb periódusra. Így történt,
hogy a települések 2030-ig, 2040-ig újból eladósodtak. Ezeknek a struktúrált kölcsönöknek
van egy tisztán fiskális elemük, egy devizaopció (gyakran a svájci frankkal
paritásban). A települések kölcsönei pénzpiaci szereplők lettek.
A Libération 5 500 helyhatóság érintettségéről beszélt 2009-ben,
a Számvevőszék 2011 júliusában ezeknek a mérgező kölcsönöknek a nagyságát 10-12
milliárd euróra becsülte (a 160 milliárdos összes köztartozásból), amely «magas
kockázatot jelent… a termék struktúrája, hosszabb ideje és illékony indexációja
miatt».
A Dexia Belgiumban is önkormányzatokat
jutattott csődközelbe, mivel azok pénzét olyan kötvényekbe fektette, melyek
egyszerűen elúsztak… Felelős nincs, s az üres kassza feltöltése végett a helyi adó emelése lesz a "megoldás".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.