3 harmadik mandátum
Meglepő paradoxonok:
1. Angela Merkel közel
került a hatalom egyedüli birtoklásához, de mégis meg kell azt osztania «riválisával»,
az SPD-vel, minthogy nincs parlamenti többsége.
2. Merkel győzött, nem
a koalíció.
3. Az «európai
politika» erősödött meg.
4. Folytatódik a merkelizmus, de «javított
kiadásban».
Az egész sajtó aláhúzza Merkel győzelmét a német választásokon.
Németország nagy «európabarát», mondja. Azonban némileg árnyaltabb a politikai
térkép.
Szavazati nyereségek, veszteségek |
A CDU/CSU a szavazatok 41,5 %-val a 2009-esnél 7,8 %-kal többet
kapott, de csatlósa, a liberális FDP
közel 10 %-ot veszített (és csak 4,8 %-ot kapott), ami azt jelenti, a Bundestagból
eltűnik és Merkelnek nem lesz abszolut többsége.
Az SPD 25,7 %-ot kapott, 2,7
%-kal növelte szavazatait, a Zöldek 8,6
%-ot, a Die Linke 8,4 %-ot, Merkelhez képest összesen relatív többségben vannak
(42,7 %-kal, 3 képviselővel). A távolmaradás erős volt, 27%, amely az Európai Unió
népi elutasításának jele.
Parlamenti helyek elosztása |
Az SPD vezetése minden koalíciót kizárt a Die Linkével. Angela
Merkel egy CDU – SPD nagykoalíció felé fordult, ahogyan 2005 – 2009 között is
volt. Folytatni kivánja azt a politikát, amely a hangsúlyt a német vállalatok «versenyképességére»,
az euró megmentésére fekteti ezen az Elven: «szolidaritás» a «szigorítási
politika» ellenében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.