Mi az a parlamenti demokrácia és mivel kell felváltani?

(Fiatal barátaink figyelmébe)

A parlamenti demokrácia lényege:

a) a pártok

b) a képviseletiség


A képviselő-jelöltek mint valami kirakodó vásáron úgy teszik ki ígéretekkel teli programjaikat a placcra, hogy a jónép válasszon belőle. Amelyik megnyeri a választásokat, az lesz a képviselő, a demokratikusan megválasztott parlament tagja. Ottani tetteivel a következő választásokig senkinek nem tartozik felelősséggel, legfeljebb a frakciójának és a saját lelkiismeretének. A frakció ugyanúgy nem tartozik felelősséggel a választóknak, mint a képviselő, a képviselő lelkiismerete meg ...

A képviselő a (polgári) parlamentáris demokrácia szereplője és a küldött (eredetileg a 1905/1917-es) szovjetek, tanácsok szereplője.

A küldöttet a delegálói feladatokkal bízzák meg, amiket a küldött a küldöttek tanácsában (szovjetjében) köteles képviselni, és delegálóit köteles az ügyek állásáról folyamatosan tájékoztatni, felhatalmazást kérni, ha el akar térni a delegálói megbízatásától. Amennyiben a küldött elveszti a delegálói bizalmát, azok azonnali hatállyal visszahívhatják és helyette másik küldöttet bízhatnak meg.

Ha megszűnik a magántulajdon, megszűnik a politikai hatalom, tehát megszűnnek az osztályok, és így megszűnik a pártosodás alapja, a parlamenti demokrácia egyik lényege, a politikai pártok. Amennyiben a képviseleti rendszer helyébe a küldötti rendszer kerül, méghozzá ad hoc jelleggel - a konkrét problémákban keletkező érdekellentétek megvitatására összehívott érdekegyeztető tanácsok keretében (márpedig, ha megszűnnek a pártok, akkor ez a következő lépés) - akkor megdől a parlamenti demokrácia másik lényege is.

(Phoenix)