Bérdömping: ki hibája?

Az Európai Bizottság Belgiummal szemben eljárást kezdeményez, mégpedig azért, mert az nem hajlandó (közvetlenül) alkalmazni a szociális dömpinget, a bérek lenyomását.

Az 1996-os EB-direktíva előírja a más országba kihelyezett dolgozók fogadásának kényszerűségét azzal, hogy a munkáltatók a dolgozók utáni társadalombiztosítási terheket a kibocsátó országban fizetik. Ha visszaélés gyanúja merül fel, a fogadóország kérheti az A 1 formulát, az engedélyt. Belgium 2012 végén törvénybe iktatta, hogy ezt az engedélyt visszavonhatja anélkül, hogy a kibocsátó ország értesítését megvárná.

Andor László munkaügyi biztos szóvivője, Jonathan Todd elutasítva a dömpingre törekvés vádját most azt veti Belgium szemére, hogy az szembefordul az európai törvényekkel. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak kell az ellenőrzést végezni és a visszaéléseket felderíteni, ugyanakkor beismeri, hogy a tagállamok közötti együttműködés kívánnivalót hagy maga után.

Belgium csak az EU 9. legnépesebb országa, azonban 3. a kihelyezett dolgozók fogadását illetően, már 2011-ben több mint 125 ezret számlált (Németország 311.361 fő, Franciaország 161.954 fő) *.

Az építőipar 25 %-ában ilyen munkáltatókat találunk, s az elemzés megerősíti: a belga kis- és középvállakozások ennek a konkurenciának következtében mennek tönkre fokozatosan (havonta 200 bezárás). Hasonló a helyzet a «takarítás-tisztítás», a szállítási szektorban is, a helyi vállalkozások versenyképtelenné válnak a külföldiek alacsony költségeivel szemben. Talán csak a húsfeldolgozás marad egyedül véleményével, amely azt állítja, szüksége van a holland, lengyel, magyar vállalkozókkal való munkavégzésre, azonban szakmai szervezete vezetője hozzáteszi, a belga társadalombiztosítás kasszái ezzel csakugyan kiürülnek.

Dacára annak, hogy a fogadó ország munkaügyi tövényeit be kellene tartani (munkaidő, szabadság, bérelőírások, stb.), ez inkább csak ritkán történik meg. Országosan ismert eklatáns példa a Ryanair ír fapados légitársaság esete. A dolgozók, még a légikisasszonyok is, egyenruhájukat maguk fizetik, árát bérükből egy éven át vonják.Túlóráikat, betegszabadságukat nem fizetik. Éves szabadságukat visszavonhatják. Nyugdíjat nem kaphatnak. Mindez megfelel az ír előírásoknak, de nem a belgáknak! A panaszt tevő alkalmazottakat elbocsátják. A szakszervezetek, a dolgozók a legális kereteket bírálják és reformot kérnek, jelenleg is nyolc beadvány fekszik a munkaügyi bíróság asztalán. A Ryanair főnöke, Michael O’Leary pedig azzal fenyegetőzik, elhagyja Charleroi repülőterét.

*Tendances Trends adatai, 2013. nov. 28.