Olyan, hogy "állam
általában" nincs. Az állam az adott társadalmi-gazdasági formáció uralkodó
osztályainak erőszak-szervezete, amelynek feladatai:
a) Az uralkodó osztály
osztályérdekeinek érvényesítése, az ezen osztályérdekek ellen hatók erőszakos
megfékezése (az ellenhatók mindenek előtt az elnyomott osztályok, de esetenként
az uralkodó osztályok egyes tagjai is lehetnek);
b) Az osztályellentétek nyílt,
robbanásszerű megnyilvánulásainak megakadályozása, az uralkodó osztályok
érdekérvényesítésének minél simább, zavarmentesebb lehetővé tétele (valamiféle
"osztálybéke" biztosítása, ameddig ez lehetséges).
Ennek megfelelően, tehát a) az államhatalom soha nem képvisel
össztársadalmi érdekeket; b) ennek legföljebb ideig-óráig a látszatát teremti
meg.
Az az állítás tehát, miszerint az
állam hitelezői az állam által képviselt össztársadalmi érdekek elleni
összeesküvők - minden alapot nélkülöző hazug spekuláció.
Miután az állam saját maga nem
folytat árutermelő tevékenységet, azért kiadásai fedezésére a pénzt nem tudja
árucsere révén megszerezni, azt kénytelen erőszakkal elvenni (adóztatás).
Magának az adóztatásnak két,
egymással ellentétes funkciója van:
a) Az állam működési költségeinek
fedezése;
b) Az állami gazdaságpolitika
szabályozó eszköze.
Az e két funkció között feszülő
ellentmondások miatt az állami költségvetés szükségszerűen válik deficitessé
(bevétel-hiányossá), ezért az állam szükségszerűen eladósodik. Az adósság
kezelése maga is az állami politika részévé válik. Nyilván itt tere nyílik az
uralkodó osztályokon belüli részérdekek erőteljesebb érvényesítésének. De az
államadósság nagyobbik részét a nyílt piacon értékesített értékpapírok fedezik.
A jegybank műveletei maguk is az állami gazdaságpolitika fontos
eszközei. Szó nincs tehát itt semmiféle összeesküvésről. Csupán az
uralkodóosztályokon belül folyó állandó hatalom-megosztási harc hadszíntereiről
van szó.
1) A tőkés államoknak a tőkés
osztály hitelez egyes reprezentánsain keresztül, általában a bankok
közvetítésével.
2) A magyarázat: mivelhogy az ő
erőszakszervezetük, és így érdekük fűződik a működőképessége fenntartásához.
Természetesen mivel a tőkés osztály maga sem egynemű, ezért az egyes tőkés
csoportok igyekeznek saját csoportérdekeiket az osztályérdek fölé helyezni, ami
a legtisztábban a tőkés viszonyok között elkerülhetetlen korrupcióban
jelentkezik.
3) A tőke, a magántulajdon hatalma
4) A pénz egy társadalmi viszony,
amit manapság hangzatosan szoktak megfogalmazni: "A PÉNZ ADÓSSÁG". Valóban az. Aki az árujáért pénzt fogad el (bármiből legyen is az) annak tartoznak
az áru valóságos ellenértékével (egy másik, az eladó számára szükséges áruval),
mindaddig, amíg a pénzt el nem költötte erre az árura. A pénz hatalma, hogy
általános egyenértékes, és mint ilyen tőkévé tud változni. Tehát itt is
végeredményben a tőke, a magántulajdon hatalmáról van szó.
Az alantas sejtetés az ördögi
pénz, a "piszkos zsidó", a szabadkőművesek stb. összeesküvéséről
csupán a tőkés termelési viszonyokban rejlő, de meg- és felismerhető pusztító
ellentmondások eltusolására szolgál: leplezd le, helyezd hatályon kívül a gaz
összeesküvőket, és akkor a kapitalizmus minden világok legjobbika lesz azonnal!
(Phoenix)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.