Röviden

Görögország: az Európai Unió utasításainak megfelelően a parlament tegnap megszavazott egy kétmilliárdos adóemelést egyidőben a közkiadások 3,1 milliárd eurós csökkentésével. Az egészségügyben, a társadalombiztosításban és az oktásban lesznek a legnagyobb megnyirbálások. Mindez azonban nem akadályozza a trojkát abban, hogy befagyassza januárig, a következő tárgyalásokig a soros 1 milliárd eurónyi kölcsönt.

Franciaországban folytatódnak a pedagógusztrájkok és tüntetések. Hétfőn diákjaikkal együtt az előkészítő osztályok tanárai tiltakoznak Párizsban az oktatási «reform» ellen, amely munkájukat és jövedelmüket helyezi obligón kívülre.   

Közép-Afrika: szombatig 1600-ra emelkedett az országba küldött francia katonák száma "és addig maradnak, ameddig szükséges" - mondta Hollande francia elnök. Az 53 afrikai ország részvételével Párizsban rendezett biztonsági értekezlet záró sajtótájékoztatóján Hollande elmondta, hogy a közbiztonság helyreállításának részeként, valamint a szabad választások lehetővé válása érdekében a francia katonák feladata lesz "a lakosságot terrorizáló valamennyi milicista és fegyveres csoport lefegyverzése".

Nagy-Britannia: a brit hadsereg afganisztáni szerepvállalásának tizenkét évvel ezelőtti kezdete óta most először ítéltek el gyilkosságért egy őrmestert, aki két éve Afganisztánban kivégzésszerűen megölt egy sebesült felkelőt. Leghamarabb tíz év múlva bocsátható szabadlábra.

Románia: Basescu csütörtöki sajtóértekezletén a kormányfő korruptságának bizonyítékaként utalt a Rompetrol olajcég 400 millió dolláros adósságának elengedésére, illetve a verespataki aranybánya megnyitásában érdekelt beruházót segítő törvénytervezetre.

Előzőleg Ponta egy harmadik világbeli diktátornak nevezte Basescut, aki kicsinyes zsarolással próbálja elérni, hogy a parlament ne vizsgálja tovább családja telekvásárlásának törvényességét.

Németország: megkezdte a Szociáldemokrata Párt (SPD) tagsága a szavazást a múlt hét közepén megszületett koalíciós szerződésről. Ha a tagság áldását adná a koalíciós szerződésre, és ezzel együtt arra, hogy a szociáldemokraták négy évig Angela Merkel kormányának tagjai legyenek, az ugyan legitimációt kapna, de úgyanúgy, mint az előző nagykoalíció idején az SPD népszerűsége hamar lesüllyedne. Az SPD bázisa nem akarja a pártot négy évig Angela Merkel immár harmadik kormányában látni (az elutasítás aránya majdnem kétharmados volt a közvéleménykutatás szerint).

Az már most valószínű, hogy az SPD vezetésének többsége lemond a dokumentum elutasítása esetén. Az eredményt december 14-én vagy 15-én teszik közzé. Amennyiben a többség nem támogatja az SPD nagykoalícióban való részvételét, Angela Merkelnek más szövetséges után kell néznie.