2014. február 15., szombat

Fidesz-KDNP értékelés


Egy netes közösségi oldalon a kormánytevékenység elkeseredett összegzése:

- "adójóváírás megszüntetése
- béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése
- cafeteria megadóztatása
- munkavállalói járulékok emelése
- 32 ezer fő elbocsátása a közszférából

- a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
- reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
- cégautóadó emelése
- egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
- kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal

- a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
- az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
- az ebek és lovak kötelező chipezése

- a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
- szeszesital jövedékiadó-emelése
- dohányáruk jövedékiadó-emelése
- környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
- üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”)

- bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
- autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
- az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel
- baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)

- a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
- 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
- a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
- a szociális öntemetés bevezetése
- szociális hozzájárulási adó bevezetése

- elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére emelkedett)
- közművezeték-adó
- a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
- kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
- bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
- banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
- betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése
- telekommunikációs adó
- „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forg. adó
- pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat

- nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
- közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
- munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra, a szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
- egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
- a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel

- pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
- tandíj de facto bevezetése
- asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
- mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
- egészségügyi járulék emelése"



2010 nyarán az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso világosan lediktálta Orbánnak, hogy a költségvetési hiánynak csökkennie kell. A kormány engedelmesen egyfelől bevételnövelő, másfelől kiadáscsökkentő intézkedéseket hozott (adók – megszorítások). Beigért munkahelyteremtéséből csak gyalázatosan megvalósított közmunkaprogram lett, a munkavállalóellenes, szakszervezetellenes törvénykezéssel «rugalmas» munkaerőpiac. A munkanélküliségi segélyt (álláskeresési járadék) időben és pénzben csökkentette, az adóterhek mérséklése helyett azokat növelte. Az egykulcsos (16 %) személyi jövedelemadó miatt az adóbevétel kisebb lett a felsőbb jövedelmi tizedbe tartozók hasznára, a kiskeresetűek kárára. A rezsicsökkentés elsőszámú nyertese is a lakosság gazdagabb rétege. A minimálbérek emelése ugyan megtörtént, de az arra rakódó adóterhek miatt azok értéke alacsonyabb. A társasági adó 19-ről 10 százalékra mérséklése (évi 500 milliós nyereség alatt), a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül  tíz kisebb eltörlése a vállalkozóknak kedvezett. A hazai nagyvállalatok erősítése is a kormányprogram része volt. A különböző szektorokra eső különadók a lakosságra hullottak vissza. A népegészségügy termékadó szintén, emellett az érintett cégek a dolgozókat elbocsátották, az adó elkerülésére termékeiket manipulálták. A telefonadóra válaszul díjat emeltek, a közműadóra adott felelet: beruházás-, szolgáltatás-, személyzetcsökkentés. 25 százalékról 27 százalékra emelték az áfa általános kulcsát. Tovább növekedtek a jövedelemkülönbségek. A kormány több tucat stratégiai megállapodást kötött különböző multinacionális nagyvállalatokkal, azok számára újabb előnyöket biztosítva, persze ezzel sem lehet megakadályozni kivonulásukat a még kedvezőbb feltételeket nyújtó országok felé. E négy év alatt felvirágoztatta a korrupciót, az áfacsalást, dohány-, földmutyit; az önkormányzatok jogait megcsorbította, az oktatásban káoszt produkált, antidemokratikus módon központosított a ki nem mondott «megtakarítások» igényével; a finoman szólva is aggályos jogi-alkotmányos megoldásokat, alaptörvényt, aránytalan választórendszert, stb. vezetett be, jogos elégedetlenséget kiváltva.
De ne gondoljuk, hogy ez a politika a Fidesz fejéből pattant ki. Minden tagországban többé-kevésbé hasonló intézkedések folynak, s a despotizmust is elfogadja az Unió, ha céljait megvalósulni látja általuk. Azonban a «szocialista» ellenzék sem változtatna rajta, ez is csak a Fidesz-előtti állapotok visszaállítását ígéri, ugyanazt, ami miatt már a 2010-es választásokon elutasította a nép. Nem véletlenül, hiszen az sem baloldali politika volt, csak a nemzetközi tőke uniója követeléseinek teljesítése… A volt MSZP-s kormányok ugyanúgy kiszolgálták ezt, ugyanúgy a dolgozók ellen fordultak (kivéve talán a polgári demokratikus szabályok nyílt felrúgását) - azonban az eredmény ugyanaz.
A baj ott van, hogy nincs választás a választásokon: adott egy EU-t kiszolgáló kormánytömb –  és egy EU-t kiszolgáló ellenzéki csoportosulás...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.