Kína-levél

Kína-levél 421.sz. –  2014. ápr. 15.

 

 

Több mint 30 ezer munkás sztrájkol a Yue Yuennél Dongguanban, Kantontól néhány kilométerre, a világ egyik legnagyobb cipőgyártójánál. A sztrájk ápr. 5-én kezdődött. Mit követelnek? Azt, hogy a törvényes társadalmi terheket (nyugdíj, betegség, munkahelyi baleset) fizessék meg utánuk és a munkaszerződésbe foglalt záradékot teljesítsék (lakhatási támogatást). A munkások ápr. 14-én ismerték meg az igazgatóság egyoldalú bejelentését az új munkaszerződésről, amelyet elfogadhatatlannak tartanak. Az igazgatóság azonban nem hajlandó tárgyalni. Tízezren indultak molinókkal, jelszavakkal a helyhatóság épülete elé. Az úton a dongguani hatóságok utasítására a rendőrség állta el útjukat és megpróbálta szétverni a menetet, letartóztatni annak vezetőit.

Azért, hogy vonzzák vagy megőrizzék a befektetőket, a helyhatóságok gyakran szemet húnynak a munkaügyi törvények megsértése felett, például elengedik vagy csökkentik a társadalombiztosítás fizetését.

A  «China Labor Watch» felhívja a figyelmet arra, hogy az általa az utóbbi tíz évben vizsgált 400 vállalatnál egyetlen egy sem tartotta be teljesen a társadalmi terhek fizetésére vonatkozó szabályozást!

Ápr. 17-én a sztrájkot meghosszabbították. A hivatalos szakszervezet képtelen ekkora tömeget kézben tartani, ahogyan Dongguanban a Sanda Kannál, egy játékgyártó honkongi multinacionális cégnél sem, annak 50 napos munkabeszüntetése esetén sem. Ezer munkás február végén függesztette fel a munkát, mert az igazgatóság tárgyalások nélkül döntött az üzem áthelyezéséről. Márc. 6-án tüntettek, megakadályozták a költözést. Az igazgatóság 1000 yüant akart adni minden munkásnak, de azok visszautasították, s a szerződésekre vonatkozó törvény szigorú alkalmazását kérték. Márc. végén Guo Shui, a dongguani ACFTU elnöke ment tárgyalni, rögtön ki is jelentette, hogy a dolog elintéződött! Ismét tüntettek, de ápr. 10-én az üzem rendőri segédlettel mégis elköltözött. A sztrájkolók közül mintegy százat, küldötteiket letartóztatták, a többieket levélben értesítették elbocsátásukról.

 

Titkos tárgyalások és megtorlás, a legitim követelések elleni fegyverek

A sztrájkok megsokszoródtak. Idézhetnénk Kína északkeleti részében a daqingi olajóriás 2 ezer alkalmazottja tiltakozását, akik amiatt aggódnak, hogy szakképzett gyerekeiket nem veszik fel, mint a «garantált munkahelyek» idején (a garancia érvényes volt a leszármazottak számára is); a 900 dongguani autóbuszsofőr sztrájkját, akik a helyhatósággal történt tárgyalások után elérték bérük emelését és szabadságuk kiadását; a hunani pedagógusok ezrei bérük kifizetését követelték; Hefeiben az acélüzem leállítása miatt munka nélkül maradt vasasokét… Utóbbiaknak komoly okuk van a nyugtalankodásra, a szektor egyik felelőse szerint a vas- és kohóipar fele veszteséges és 14 év alatt ez volt legrosszabb negyedévük.

 

A  Reuters ügynökség úgy becsüli, hogy 2014 eleje óta a kínai sztrájkok száma egyharmaddal növekedett. A «China Labour Bulletin» közzéadta a tudomására jutott sztrájkok és tüntetések térképét. Az év eleje óta 400 ilyenről ad tudósítást, márciusban volt a csúcs – holott, emlékezzünk, sem a sztrájk, sem a tüntetés nem igazán engedélyezett.

Radikalizálódás felé tartunk?

 

Az export-import növekedése márciusban még csökkent, holott az exportnövekedés gazdaságnövekedést jelent és minden lassulás közvetlenül a munkahelyeket érinti. A munkáltatók keresik, hogyan csökkenthetik a költségeket (nem fizetik a túlórákat, a társadalmi terheket, vagy csak kisebb összegeket, stb.), áthelyezik az üzemet oda, ahol alacsonyabbak a bérek. A három nagyvárosban e hónap elején emelték fel a minimálbéreket, azzal a feltétellel, hogy a lakóhelynek ott kell bejelentve lennie, tehát a migráns dolgozókat kizárva. 1820 yüan lett Sanghajban, 1560 Pekingben, 1680 Tianjinban (Shenzenben febr. 1. óta már 1808 yüan).

A «China  Labour Bulletin»  megjegyzi, hogy még ha ezek a bérek meg is duplázódtak öt év alatt, nem elégségesek a normális életvitelhez a megélhetés költségeinek emelkedése miatt.

A dolgozóknak tehát védeni kell érdekeiket olyan helyzetben, amelynek javulása nem várható. Ugyanakkor a szakszervezet helyi bürokratái leginkább a problémák előtt a dezertálást választják, esetleg szimplán a közvetítőét. Ez a magatartás utat nyit a kommunista párt hullámain utazó helyi hatóságok számára, hogy a szerveződéseket akár gumibottal, akár bírósággal torolják meg. A represszió nyugtalanítóan visszatért az eszközök közé.

(A Commission Enquête Chine ezeket az infomációkat átadta a «kínai munkásjogok bizottságának» Kínában és az összes francia szakszervezetet informálta.)

----------------------------------------------------------------------

 

Elnézést kérünk olvasóinktól, a helyhatóságok viselkedéséről ígért cikkünket kénytelenek vagyunk későbbre halasztani. E számunkban felidézett események azonban mégis adnak róla némi képet…

----------------------------------------------------------------------

 

Több mint 30 ezren sztrájkolnak a Yue Yuen-nél Dongguanban

 

Követelik, hogy a társadalombiztos>tási terheiket fizesse ki az üzem visszamenőleg is, a munkaszerződésekben megjelölt ingyenes lakhatást és étkezést, ami soha nem létezett, vezessék be. Más források szerint 30 %-os béremelést is kérnek.  A sztrájkolók molinóin ezt lehet olvasni: «Utaljátok át az elmaradt társadalmi terheket! Kérjük a lakhatási hozzájárulást! Szégyen a Yue Yuen illegális gyakorlata!». A munkások a helyi társadalombiztosítási irodába mentek be ellenőrzés végett («személyes számlájukon» kellett volna rajta lennie az üzemi befizetésnek), ahol konstatálták, hogy azokat csökkentették vagy megszüntették. Szintén bevett gyakorlat a túlórák kizárása, holott éppen ezek teszik lehetővé a munkabér megduplázását és ennek révén a megélhetést… Egy 38 éves munkás elmondta, hogy 3500 yüant keres (410 €), a  tb-t azonban csak 1810 alapján utalták.

A hivatalos Xinhua ügynökség is idézi a Yue Yuen egyik HR-igazgatóját, aki bevallja, hogy «a 45 ezerből mindössze ezer kapott lakhatási hozzájárulást».

Nem volt semmilyen tárgyalás, de a munkáltató bejelentette a követelésekre válaszként: május elsejétől új munkaszerződést kap mindenki, de egy fillért sem utalnak az elmaradt tb-ből. Az egyik sztrájkoló: «2006 óta nem fizetik rendesen, mostani viselkedésük is mutatja, hogy tudatosan tették, ismerik a következményeit is, és eszük ágában sincs rendbetenni az ügyet! Néhány kollégám kiszámolta, egymilliárd yüannal (120 millió €) is tartozik nekünk a cég». («China Labour Bulletin», ápr.14.). A Yue Yuen pedig alaposan megtömte a zsebét, 2013-ban 315 millió euró volt a haszna!

A tömeges sztrájk tehát újra kezdődött ápr. 14-én.  A számok 30 ezer és 50 ezer közötti munkásról szólnak. Bemennek az üzembe, blokkolnak, nehogy távolmaradás miatt elbocsássák őket, aztán összejönnek az épületek előtt. Tízezren mentek a helyhatóság elé, hogy annak állásfoglalását kérjék. Rendőrök állták útjukat megtiltva a továbbhaladást. Gumibotoztak (a  BBC videója bemutatja).

Azóta is rendőrök százai – antiterrorista felszereléssel és németjuhász kutyákkal – veszik körül az üzem főépületét, rendszeresen proválják a sztrájkolókat, hogy erőszakosan beavatkozhassanak.

 

Na és az ACFTU szakszervezet?

«A hivatalos szakszervezet nem avatkozott be – mondja Zhang  Zhiru, a migráns dolgozókat segítő egyesület jogi tanácsadója –, a mozgalom spontán módon keletkezett, a munkások még küldötteket sem választottak. Tanácsoltam, tegyék meg, hogy tárgyalásokat lehessen kezdeményezni az igazgatósággal, de nem hallgattak rám…»  («Financial  Times»,  ápr. 15.).  A magyarázat egyszerű: «Senki nem mert a tiltakozás élére állni, mindnyájan félünk a megtorlástól», mondja egy munkásnő («Le Monde»,  ápr. 17.) Egy másikból kitör: «10 éve szókakozik velünk a vállalat.  És vele együtt a Munkaügyi Iroda, a társadalombiztosítás, a helyhatóság és Gaobu járás!».

Börtönbüntetés a kantoni kórháztól elbocsátottaknak...

Szintén a tíz éve nem fizetett tb-terhek okozták 2013 márciusában a kantoni kórház mintegy 60 elbocsátott őrének sztrájkját. Néhányukat a kórház vette fel munkára, legtöbbjüket azonban egy kihelyező ügynökség, melyet éppen a kórház hozott létre! Az ACFTU a kisujját sem mozdította, ami még a tartományi szervezet alelnökét is felbosszantotta: «A szakszervezet nem végzi dolgát, ha nem avatkozik közbe», mondta Liu Xiaogang.

Nem csak, hogy nem avatkozott közbe, hanem még magukra is hagyta őket, egyedül a megtorlással szemben! 12 őrt letartóztattak mút év augusztusában a «közrend megzavarása» okán. Mindegyiket bűnösnek találták, ápr. 15-én kilencőjüket 9 havi börtönre ítéltek. Mivelhogy ennél súlyosabb büntetést is kaphattak volna és már majdnem teljes mértékben letöltötték ezt az időt, néhányan túl túl enyhének találták.

Duan  Yi,  a védelem ügyvédje: «Az egész társadalom számára szól az üzenet, hogy ha a dolgozók jogaikat védve átlépik a határt, börtön vár rájuk». Az egyik vádlott hozzátartozója: «Soha nem lett volna szabad megvádolni őket. Senkit nem öltek meg, nem bántottak és ennyi ideig elzárva tartották őket … ezt igazságtalan». Ebben az országban így van, aki a törvények küllői közé botot akaszt, azt nem éri bántódás, de azt, aki jogait követeli, bűnözőnek nyilvánítják.

…300 napos előzetes után bíróság előtt Wu Guijun küldött

 

Ápr. 4-én kezdődött a Wu  Guijun-ügy, a shenzeni Diweixin 2013 májusában sztrájkoló munkásküldöttének nyílt bírósági tárgyalása. Érdemes felfigyelni, mintegy 30 munkatársuk fejezte ki szolidaritását ezzel a felirattal tüntetve «Sztrájkolni nem bűncselekmény! Szabadságot Wu  Guijunnak!»  Hivatalosan a közlekedés rendjének akadályozásával vádolják. Ő állt sokszáz tiltakozó kollégája élén a menetben, amikor az üzem bezárásakor (ténylegesen diszlokáció) az igazgatóság elutasított minden kárpótlásról szóló tárgyalást velük szemben.

 

Ügyvédje, Pang Kun, ezt mondta a bírák előtt «A munkakonfliktus alatt, amely ebbe az incidensbe (a tüntetésbe) torkollott, Wu a dolgozók küldötte volt. A munkáltatókkal való tárgyalás híve, hogy eképpen segítse hozzá munkatársait az igazságos végkielégítés eléréséhez. Wu a dolgozók legális jogait használva küldötti megbízatását töltötte be. A tárgyalás 5 óra hosszat tartott, világosan kiderült, hogy Wu – ellentétben azzal, amivel vádolták – mindent megtett a provokációk, a közlekedés leállításának elkerülésére.» Az ítélethozatalt elnapolták.

 

Xu Zhiyong négyéves börtönbüntetését megerősítették, jelentette be ügyvédje. Az «új állampolgári mozgalom» létrehozóját januárban ítélték elsőfokon a «közrend felborítása céljából tömeg szervezésével» vádolva. Ügyvédje, aki a hatalomban lévők vagyoni helyzetének nyilvánosságra hozataláért és a mingránsok gyermekeinek iskoláztatási jogáért is küzd: «a vád különösen nevetséges». Hozzátette, hogy «az emberi fejlődést mégsem tudja megakasztani. A diktatúra ködét végül el fogja tüntetni a Kínát elborító szabadság, egyenlőség, igazság fénye». (Reuters, ápr.11.)