A boldoggá avatott pap

Jún. 6-án megtartották a lengyelországi prímás oltalmával, a pápa üzenete mellett Popieluzko lengyel pap boldoggáavatási miséjét. Popieluzkot Jaruzelski sztálinista rezsime alatt 1984-ben gyilkolta meg a rendőrség.

A boldoggáavatás a szenttéavatás előtti utolsó lépés. Furcsa, mert Popieluzkonak sosem volt «szentszaga» a maga idején.

1980 augusztusában egész Lengyelországon átviharzó általános sztrájk adott életet a Soldarnosc független munkásszervezetnek. 80. dec. 13-án államcsíny állította helyre a «rendet», s a hatalom támogatót keresett a Solidarnosc aktivitásával szemben, melyet történetesen az egyházban talált meg. Az egyház, 1983-ban visszaszerezve elkobzott vagyonát, tárgyalásokba kezdett a rendszer képviselőivel a mezőgazdasági (magán) szektor számára segítséget nyújtó privilegizált pénzügyi és vámrendszer létrehozásáról.
A fiatal Popieluzko atya a varsói acélművek lelkésze. A munkások, a Solidarnosc tagjai között él – elkötelezett híve annak függetlenségének, és az egyházi hierarchiával szembeszállva is támogatja felhívását a helyhatósági választások bojkottjára. A rendszer által felállított «69 veszélyes pap» listàjànak egyike. Veszélyes, mert többet foglalkozik a szakszervezettel, mint egyházával. 1984 folyamán a rendőrség állandóan zaklatja, míg végül három rendőr elhurcolja és halálra veri.

Temetésekor Glemp kardinális, prímás, a lengyel egyház feje kijelenti: «Imádkozni fogunk, hogy a bűnösök isteni kegyelmet nyerjenek». Amiről nem beszél, hogy saját maga is személyesen, többször megpróbálta Popieluzkot térdre kényszeríteni. Csak a lelkész halála után találták meg naplóját, melyben beszámol a prímással történt találkozóiról, s a néhány nappal halála előtti utolsó nyomásgyakorlásról. «Vádai nyomán szóhoz sem jutottam… Az SB (a politikai rendőrség) kihallgatásai folyamán több tisztelettel találkoztam.»

Néhány nappal később a kényelmetlen pap halott, az út szabaddá vált. 26 évvel később pedig boldoggá avatják. Popieluzko forog a sírjában.