«Az Európai Balpárt teljes mértékben ellenez bármilyen katonai intervenciót Líbiában, ideértve a légterében repülés megtiltását is. Szintén ellenezzük azt a törekvést, hogy a líbiai népet az Európai Unió, az USA és a NATO gyámsága alá helyezzék ilyen természetű akcióval.
A népi felkelés tagjai többször megfogalmazták, hogy elutasítják ezt a fajta, a líbiai nép érdeke ellen szóló külföldi beavatkozást, melyet a Kadhafi-rendszer a népi felkelést vádolva saját javára használhat fel.
Elítéljük a tüntetők brutális megtorlását, az EU tagországainak tömeges fegyvereladását Líbiának és a többi represszív rezsimnek.
A EBp riadóztat a tunéziai határ mellett gyülekező és a Lampedusa szigetére érkező többezer líbiai súlyos humanitárius helyzete miatt. Követeljük, hogy az Unió vállalja magára ezen emberek drámai helyzetének megoldását, mert máshová nem mehetnek, hazájukban vagy más országban életük veszélyben forog.»
Maite Mola y Fabio Amato
(2011.márc.10.)
Egyetértünk, semmiféle beavatkozást – se katonait, sa gazdaságit, se politikait. Hagyjuk, hogy a líbiai nép oldja meg saját gondját. Hiszen azt sem lehet pontosan tudni, kik, milyen támogatással a háttérben, milyen fegyverekkel vesznek részt a «népi felkelésben» … Egyáltalán népi-e a felkelés, melynek egyes vezetői már kérték az USA katonai beavatkozását, Clinton asszony pedig fegyveres megsegítésüket igényelte… A NATO, az EU és az USA stratégiai elképzeléseit a térségre viszont pontosan ismerjük.
Egyetértünk azzal is, ami a fegyvereladást illeti. Csak az nem világos, eleddig miért tűrte szó nélkül az EBp. Az az EBp, mely az Európai Parlamentben sorra szavazott meg minden társulási, együttműködési szerződést a «represszív államokkal» is….
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az EBp, a « mérsékelt kommunistàkkal » a Zöldekkel ugyanùgy « humanitàrius beavatkozàsra » szólít, holott tudniuk kell, ùj Koszovó jön, ùj Irak, ùj Afganisztàn – mert a tanulsàgot senki nem vonja le… A nem létezô genocidiumot kellett megakadàlyozni Koszovóban, a nôket megvédeni Afganisztànban (nézzük meg helyzetüket most !), a kurdokat Irakban, a népet meg kellett szabadítani diktàtoruktól – minden hàborùt humanitàrius okokkal magyaràznak. Karzai Afganisztànban, Koszovóban a sovinisztàk, Irakban a siitàk és Izrael tökéletesen elégedettek. Az USA persze nem a « baloldal » tanàcsaira vàg bele, persze, hogy nem az olaj lesz fô indoka (« nem elég jelentôs a líbiai olajkincs » és « végtére is bàrmely líbiai kormàny el fogja azt adni ») mégis, a líbiai kàosz ad alkalmat a tôzsdespekulàcióra. Humanitàrius segítség, a felkelôk kontrollja, ez vezet az imperialista tôke diadalàhoz.
VálaszTörlésNehéz tudni, hogy pontosan mi történik Líbiàban, a nyugati sajtó éppen ùgy diszkreditàlta magàt, mint Palesztina vagy Libanon esetében, az alternatív informàciók se tùl megbízhatóak. Ez persze nem akadàlyozza a « baloldalt », hogy Kadhafiról elhiggye a legrosszabbakat is (ahogy annak idején Milosevics esetében is).
Ha « lehet a vilàg màs », ahogy az európai bal reklamàlja, akkor ennek érdekében nem patetikus szólamokkal kellene tennie (a latin-amerikai baloldal példàul szolgàlhatna, mert ott tudjàk, hogy a béke és a tàrsadalmi àtalakulàs mindenekelôtt a nemzeti szuverenitàs függvénye). De ùgy làtszik, teljesen elfelejtette mit jelent a politika, nem konkrét javaslatokat tesz, csak moràlis àllàsfoglalàst – a jobboldalt követi néhàny éves késéssel, nincs koherens programja, és nem tudni, mit csinàlna, ha a jóisten hatalomba emelné. Politikai reflexióinak hiànya sebezhetôvé teszi a hàborùs dezinformàcióval szemben– az ùn. « radikàlis » ballal együtt –, denunciàlja a nyugati kormànyokat, ugyanakkor azt kéri tôlük, védjék meg a nyugati módon elképzelt demokràciàt szerte a vilàgon. Igy talàlja magàt végülis az USA-NATO hàborùs szurkolói csapatàban.