Bérkompenzáció

A kormány döntése szerint a minimálbért 18 százalékkal bruttó 92 ezer forintra, a garantált bérminimumot – a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók minimálbérét – 15 százalékkal, bruttó 108 ezer forintra kell emelni jövőre, hogy senki se járjon rosszabbul 2012-ben, mint az idén. Mindez az érintett körben azt jelenti, hogy annyi nettó bért visznek haza, amennyit most: a minimálbéresek például továbbra is 60 ezret kapnak kézhez. A 4,2 százalékos várható infláció miatt tehát a bérek reálértéke csökkenni fog.

Az elvi megállapodás értelmében az emelés öt százalékát a cégek nyelik le (a befizetendő terhekből vissza kell tartani a kompenzáció központi költségvetésre eső részét, azaz a cégek ennyivel kevesebbet fizetnek be), a többit pedig az állam vállalja magára (azaz a költségvetésból a dolgozók fizetik).

A kompenzációs rendszerről a kormány nem egyeztetett a munkavállalók képviseleteivel. Nincs garancia arra, hogy a cégek biztosan odaadják a rájuk eső öt százalékot. Nem világos, hogy mi a kompenzáció alapja: az alapbér, a havi bér, a törzsbér vagy az éves bruttó összjövedelem, a munkavállalót terhelő egyszázalékos egészségbiztosítási járulékemelés is beleszámít-e a kompenzáció alapjába. Ha igen, akkor a bruttó 210 ezer forint alatt keresők a kompenzációs célcsoport (ha nem, akkor az rögtön bércsökkenést jelent a kompenzációval együtt is )
Mivel a gyengébb vállalkozások az ötszázalékos emelést sem tudják bevállalni, «át kell gondolniuk a létszámot» (vagyis csökkenteni), egyéb módon «spórolni» (a feket munka arányát növelni) , ügyeskedni (színlelt szerződések, hamis kifizetések).

Az a furcsa jogi helyzet alakult ki, hogy az elvárt bérről szóló törvény szerint a bruttó 300 ezer forint alatt keresőket kellene kompenzálni, a most folyó egyeztetések 190-210 ezer forintig foglalkoznak a kérdéssel (a bruttó 200 és 300 ezer forint közt keresők joggal kérhetik számon, hogy őket miért hagyták ki a kompenzációból).

A hatályban lévő törvény szerint a kormánynak központi bérajánlást kellene kiadni. A munkadók azt remélik, hogy ez nem történik meg, hanem hagyják, hogy erről amunkaadók és a szakszervezetek egymás közt jussanak dűlőre. Hogyne szeretnék, hiszen a szakszervezetek-munkavállalók párosban nem is kétséges, kik az erősebbek!