Dexia-dosszié : A számla mindig háromszor csenget…

(David Pestieau írása)

"A (csődközeli állapotú) Dexia Banque Belgique 4 milliárdért elkelt, 54 milliárdos állami garanciával. Mindössze 48 óra alatt a belga állam – 2008 után – ismét megment egy bankot. Mibe fog ez kerülni nekünk ? «Semmibe», állítja a pénzügyminiszter és az ügyvivő miniszterelnök. «Kemény számla lesz», állítja a PTB (Parti du Travail, Munkapárt), amely a valódi felelősökkel fizettetne, és a válsággal szemben a bankszektort valódi állami szektorrá alakítaná.

A volt Crédit communal, a települések bankja 1996 óta fúziók és külföldi leányvállalatok megvásárlásával nagy Dexia-csoporttá vált. A 2008-as válság elkapta, ekkor a belga, luxemburgi és francia állam mentette meg. A Dexia 56 %-ban állami lett, 14 %-a az Arcofiné, a Keresztény Munkásmozgalom pénzügyi ágáé. A múlt hétvégén a Dexia belga ágát megvette a belga állam 4 milliárd euróért.
A Dexia francia szárnyát a francia állam vette meg a CDC (letéti kassza) és a francia Posta beházasításával. A török leányvállalat eladásra kerül. A luxemburgi ágat – a belga vagyonkezelő specialistát – a katari alapok vették át.
Ami a Dexia-csoportból (és a részvényesek kezében) marad, azt a rothadó ágazatnak titulálják: államkötvények (4–5 milliárd görög adósság, 50 milliárd olasz), a mérgezett hitelek maradékai, a települések hosszú távú kölcsönei.

1. sz. számla
A Dexia Banque Belgique megvásárlása

A 4 milliárd eurót, amelyért az állam megveszi a Dexiát, a piacokon kölcsönt kér.
Közvetlen vonzata: 160 millió kamat fizetése évente.
Indirekt költség: ezen adósságemelkedés miatt több tízezer, ha nem százezer milliós többletkamat kifizetés a globális államadósság törlesztésére. A Dexia megvásárlásával a 354 milliárdos belga adósság 1 %-kal növekszik, eléri a GDP 97 %-át, vagyis a legmagasabb az eurózónában Görögország és Olaszország után. Azok, akik kölcsönöznek (nagybankok, spekulánsok) valószínűleg megemelik a kamatlábakat. A. Le Soir írta hétfőn: «Az államoknak bankjaikat fel kell tőkésíteniük, de akkor is újra meg fogják büntetni őket az ügynökségek. Pokoli spirál... »

2.sz.számla
Garanciák

Az összes problémás kihelyezés egy «bad» bankba kerül, amit úgy hívnak... Dexia-csoport. Ennek a «bad» banknak kell kölcsönözni pénzügyi műveletei befedésére. Pedig csak nehezen tudná megtenni, mivel a mérgezett kihelyezések is nála vannak. Itt avatkozik be a francia, a belga állam. Ezt a «bad» bankot kell feltőkésíteni a Dexia egészséges leányvállalatai eladásával, a belga, francia és luxemburgi állam pedig garanciát nyújt (úgy 90 milliárd eurót) azokra a kölcsönökre, amelyek a „bad” banknak kell a csőd elkerülésére, fokozatosan meg kellene szabadulni rothadó termékeiktől, miközben Belgium 54 milliárd körüli garanciát vállalt magára
Hogyan működik ez a garancia? Képzeljék el, hogy a gyerek azzal jön haza, a bank adna neki kölcsönt, de csak kaucióval. Sok szülő megteszi ezt, de persze kockázata van. Hasonló a kaució, amit Leterme ügyvivő miniszterelnök engedélyezett a kormányalakításával megbízott Di Rupoval. De sajnos, a pénzt nem bizalomraméltó fiunk-lányunk kapja, hanem egy bad bank. Akkor pedig nagy a valószínűsége annak, hogy előbb utóbb az asztalra kerülnek ezek a garanciák. Ez esetben pedig Belgium csődöt jelenthet, ahogy Yves Desmet írja a De Morgen-ben: «Ha rosszra fordul, a kormány a következő generációkat adósrabszolgaságba dönti, ahogy Görögországban és Írországban történik. Ez egy hatalmas pókerjátszma, nem egyéb, mint játék a jövővel.»
Közvetlen ár: sokszázmillió plusz euró kifizetése, csak az állami garancia a GDP 15 %-át teszi ki. Belgium ügynökségek általi osztályozása lejjebb csúszik, még Leterme is csak reméli, hogy nem túl gyorsan emelkedik az ország eladósodása.

3. sz. számla
A Holding communal programozott csődje

A települések vagyonuk jórészét a Dexia 14 %-ot birtokló Holding communalba fektették. Ez a holding tartja kezében a Dexia részvényeit, részvényenként 8,25 euróval kalkulálva. A részvények ma 0,85 euró és 1 euró között mozognak. Ha a holdingnak hirtelen el kellene adnia részvényeit, a települések azonnal 2 milliárd tőkét veszítenének azon felül, hogy 2008 óta már 1,17 milliárdot veszítettek azáltal, hogy a Dexia osztalékot nem adott és 2009-ben fel kellett tőkésíteni. Antwerpen vesztéségét 221 millióra becsülik, Charleroiét 136 millióra, Schaerbeekét (Brüsszel egyik negyede) 109 millióra és Liège-ét 83 millióra. Ezen felül a Régiók (a 3 közigazgatási egység) 450 millió garancia nyújtása mellett kötelezték el magukat a Holding communal fizetésképtelensége esetére.
Tudva, hogy a holding saját alapjai csak 1,2 milliárd és adóssága pedig 1,4 milliárd, jobban meg lehet érteni, hogy virtuálisan máris csődben van."

(A a kormányalakításával megbízott szocialista Elio Di Rupo tragikus arckifejezéssel, minden vesszőnél szünetet tartva jelentette be: «Országunk meg fog változni»; «kétségtelenül történelmi tények előtt állunk», «de ezzel legsúlyosabb válságunkból megtaláljuk a kivezető utat» , hogy «népünket jobban szolgálhassuk» ; «a szükséges strukturális reformokat meg kell hoznunk», «nagyon nehéz intézkedések lesznek», de «társadalmilag igazságosnak kell lenniük és a munkahelyek megtartását szolgálniuk», «vállalatok, munkáltatók, szakszervezetek… együtt kell egy jobb jövőt biztosítanunk». Jaj neked, Belgium!)