Így bukják jogaikat a munkavállalók

Az új munka törvénykönyve (Mt.) tervezetét ugyan csak a múlt hét végén nyújtotta be a nemzetgazdasági tárca a parlamentnek, a munkaadók máris megkezdték a nyomásgyakorlást a jövő évi költségcsökkentések jegyében. A normaszöveg a háttéregyeztetéseken ismertetett legutolsó változathoz képest számos ponton a munkavállalók számára hátrányosan módosult, írja a Napi Gazdaság.

Bár a törvény 2012 júliusában lépne hatályba, egyelőre nem tudható, hogy addig milyen átmeneti szabályokat kell alkalmazni, az NGM ezt külön törvényben kívánja meghatározni. Több szakszervezeti konföderáció szerint számos tagszervezetüknek jelezték a munkaadók − igaz, egyelőre csak informálisan −, hogy fel kívánják bontani a kollektív szerződéseket (ksz). Az új Mt. hatálybalépése miatt erre a legtöbb helyen egyébként is sor fog kerülni, a módosítások nyomán ugyanis szükséges lesz a szerződések újratárgyalása.

Az új Mt. ráadásul kimondja, a munkáltató egyoldalúan is határozhat a béremelésekről, juttatásokról, jutalmazási rendszerről, és számos egyéb, többnyire kollektív szerződésekben rögzített munkafeltételről, illetve döntését egyoldalúan vissza is vonhatja.

Mivel munkahelyenként csak egy kollektív szerződés köthető, az adott reprezentatív szakszervezeteknek előbb egymás között kell megállapodásra jutniuk, mielőtt leülnének a munkaadókkal tárgyalni, különben könnyen kollektív szerződés nélkül maradhatnak. Az egyoldalú döntés lehetősége drámaian korlátozza a munkavállalók alkufolyamatban való részvételét − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A szakszervezetek ertesülései szerint a BKV szakszervezeteinek a munkaadó már jelezte informálisan, hogy a ksz-t újra kívánja tárgyalni, és amennyiben bizonyos elvárásai teljesítéséről nem tud megállapodni a szakszervezetekkel, felmondja azt. Hasonló informális jelzésre a MÁV-nál is sor került.
Hasonló, a hatályos szerződések áttekintését célzó informális javaslatok érkeztek a Volán-társaságok szakszervezeteihez is − mondta Palkovics. A versenyszférában több cégnél már megindult az új ksz-ek előkészítése, holott egyelőre még bizonytalan, végül hogyan is változik a törvény − mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.
Várhatóan sorra mondják majd fel a hatályos szerződéseket az állami-önkormányzati szektorban, itt a többnyire féléves felmondási idő miatt várhatóan lesz idő megállapodni az új feltételekről. A sztrájktörvény korlátozásai miatt azonban érdemi munkavállalói érdekérvényesítésre, sztrájkra aligha nyílik esély.