|
Fidesz-KDNP-frakció név szerinti szavazással,
elfogadta az új Munkatörvénykönyvét.Azok számára azonban, – már akik még a
munka világában maradtak -, elfogadhatatlan, mert a rugalmasság és biztonság
elvéből a rugalmasságot csupán a munkáltatónak biztosítja, ellenben a
munkavállalónak nem adja meg! Sőt, rombolja azt!
Kiszolgáltatottságot teremt, mivel megteremti a
”több munkáért kevesebb bér” elvét, melyet olyan döntésekkel alapoz meg,
amelyek egyértelműen munkavállaló érdekeit sértik. Például, a jelenlegi szabályok
szerint a munkajogi szabályoktól alapvetően a munkavállaló javára lehetett
eltérni. Az új szabályokkal ez megváltozik, és lehetőség lesz a
munkavállalóra kedvezőtlenebb jellegű szabályokat is bevezetni akár kollektív
szerződésben, akár – jogszabályi felhatalmazás esetén - munkaszerződésben.
Nem lenne kötelező az üzemi tanács létrehozása.
A törvény ma még előírja: ha foglalkoztatottak létszáma meghaladja 50 főt, üzemi tanácsot kell választani. Az NGM intézkedésével ez a kötelezettség megszűnne. A minisztérium indoklása szerint azért van szükség a „kötelezettség” megszüntetésére, mert az üzemi tanács: „a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló kötelezettség”!
Kiszolgáltatottságot, a jogbiztonság tekintetében,
mivel a kollektív szerződés szerint az általános jogszabályokhoz képest
negatívabb szabályozást is lehet hozni a munkavállalóra nézve.A
műszakpótlékokat megszüntetheti vagy drasztikusan csökkentheti, a
túlórapótlékoknál engedélyezi a szabadidővel történő megváltás intézményét,
illetve megteremti, hogy a munkaadónak ne kelljen kifizetnie, oly módon, hogy
az alapbérbe ”beépíthetik” a túlórapótlékot, ezzel eltünteti azt.
Kiszolgáltatottságot teremt, mert olyan eltorzult megoldást alkalmazhat,
mellyel regionális szinten, eltérő mértékű minimálbéreket lehet majd
megállapítani, azaz: nem érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve.
Kiszolgáltatottságot teremt, mert a munkásvédelem sérül, mivel az új Mt. leginkább a munkaadók érdekeit védi. Persze, azt kommunikálják, hogy ez a szabályozás rugalmasabbá teszi majd a munka világa szereplőinek az együttműködését, de azon kívül, hogy egyoldalú jogosítványokat ad a munkáltatóknak, kérdéses, hogy a szélesebb körű szabad akarat alkalmazására felkészültek-e a HR osztályok és a vállalatvezetés, megfelelően tudják-e beépíteni a megnövekedett számú alapelveket a megállapodásaik kidolgozásában, valamint, kérdés az is, hogy milyen hatással lesz a védettség szabályainak módosulása, például a kismamák újrafoglalkoztatására, mivel: megszűnik a gyermek három éves koráig biztosított, abszolút hatályú védelem a kismamák esetén.
Egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot,
amikor a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon otthon lévő
kismama fizetett szabadságra jogosult. A munkába visszatérő kismama
szabadságát viszont – a korábbi rendszerrel szemben – részben pénzre
válthatják, kifizethetik a dolgozónak, ha szeretné.
Ez munkavállalói szempontból pozitív intézkedés
lehet, hiszen nem szerencsés, ha az újra dolgozni kezdő anyuka az őt
megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti. Korábban a visszatérési
szándékról illett körülbelül 2 hónappal a munkába állás előtt írásban
értesíteni a munkadót. Ezt az időtartamot is „leszabályozzák”: kötelezően 30
nappal korábban szólnia kell majd a munkáltatónak, ha újra dolgozni szeretne
a kismama.
Továbbá: a betegség sem ad majd védelmet a
munkáltató által közölt felmondás ellen.
Tehát, összesítve:
Kiszámíthatatlanabb helyzetben lesznek a kismamák…
Rugalmasság – egyedi megállapodás csak a
munkáltatónak kedvez...
Sok hátrány éri a dolgozókat, mert:
Nem kell indokolni a jövőben a felmondást, így a
mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb módon vehetnék fel és
bocsáthatnák el a dolgozóikat. Az a korábbi követelmény, hogy rendes
felmondás során a munkadónak indokolni kell a döntését: megszűnik.
Kevesebb baleset lenne, mint „munkabaleset”
definiálva: az intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön olyan
esetekben a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a
munkavégzéshez. A jelenleg hatályos munka törvénykönyve szerint a
munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés
során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a
munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkabaleset
lehet például, ha valakit közlekedési baleset ér a munkájával kapcsolatos
utazás során, de az is, ha a szervezett üzemi étkeztetés közben, vagy a
munkahelyi öltözőben a tisztálkodáskor sérül meg az alkalmazott. Egyébként, a
munkabaleset fogalmának szűkítésével a minisztérium 2 milliárd forintot
szeretne megspórolni a munkáltatóknak.
És amit, pedig már megszokhattunk volna: a
munkáltató a jövőben a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását is jogosult
lesz meghatározott körben ellenőrizni. (!)
Itt jött el az a pillanat, amikor azt gondoltam,
hogy befejezem, hiszen nem fogom tudni leírni azokat a passzusokat, melyekről
még írnom kellene, mert felháborodásom elérte azt a határt, amikor azt kell,
hogy mondjam, hogy: ELÉG!
De, mégis folytatom, mert ezt mindenkinek tudnia
kell! Tehát:
Írásbelinek kell tekintetni az új szabályok alapján,
azokat a nyilatkozatokat is, melyeket a munkavállaló elektronikusan kap
kézhez.
A fizetett távollétek tartama alatt a
munkavállalóknak a jövőben esetenként kevesebbel kell beérniük. Megváltoznak
a fizetendő juttatások szabályai.
A munkaügy perek tervezhetőbbé válnak. A munkavállalóknak
csak a tételesen és teljes körűen bizonyított kárát kell megfizetni a
jogellenes felmondás körében, mert az átalánykártérítés szabályai megszűnnek.
Összesítve:
Többet fizet a károkozó munkavállaló
Jelezni kell a visszatérési szándékot
Munkabér, bérpótlék, távolléti díj
További fontos változások:
A foglalkoztatást jelentősen javítaná, a
minisztérium szerint, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak
a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról
a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidőkeret mellett. A
munkaidőkeretben történő foglalkoztatással sok vállalat minimálisra
csökkentheti a rendkívüli munka után fizetendő bért, a rugalmas beosztásnak
köszönhetően pedig akár 4 vagy 12 órában is behívható a munkavállaló.
Bizonyos korlátozásokat figyelmen kívül hagyva, ez ma már megvalósítható. (Ön
szerint is?)
Az éjszakai és hétvégi bérpótlékot, csökkentették,
és egységes módon határozták meg.
Új szabályokat hoztak a végkielégítésekre: csökkentették
és a jogosultság körét is.
Csökkentették a felmondási időt, mellyel a
felmondási időre szóló kötelezettségeket egyszerűsítették mindkét fél
számára. (?!)
Sok munkakörnél eltörlik azt a követelményt, hogy
csak szakképzett munkavállaló tölthet be egyes állásokat, ugyanis az NGM úgy
véli, hogy néhol feleslegesek a képesítési követelmények.
Az intézkedéssel a szakképzetlen embereknek akarnak
lehetőséget biztosítani az elhelyezkedéshez, de nem utolsó szempont az sem,
hogy a vállalkozók ezzel „olcsóbb” munkaerőhöz jutnak: minimálbérért, 78
ezerért dolgoztathatják azokat az embereket, akiknek korábban a garantált
bérminimumot (94 ezer forint) kellett adniuk. Ez utóbbit ugyanis csak a
szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetni. A minisztérium szerint az intézkedés
1 százalékos foglalkoztatás javulást, 100 ezer új, legális munkahelyet
teremt.
Elaprózzák a szabadságot, akkor, amikor amikor a
törvény kimondja, hogy a szabadságunknak csak a negyedével rendelkezünk mi, a
többinek a kiadásáról a munkadó dönt, és 30 nappal a szabadságolás előtt
értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. Ehhez a munkavállaló
előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A
jövőben ezeket a napokat kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató,
ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak.
A túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a
munkadó megválthatja szabadidőben. A munka törvénykönyve szerint, a
rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén bérpótlék jár, azaz 50
százalékkal magasabb órabér. Abban az esetben pedig, ha pihenőnapon kell
dolgozni, akkor a fizetés dupláját kellene kapnia a munkavállalónak.
A próbaidő jelenleg maximum 3 hónap a
versenyszférában, a köztisztviselőknél viszont fél év. Ezt az időszakot a
teljes nemzetgazdaságban 6 hónapra emelnék. A jelenlegi szabályok szerint a
próbaidő alatt bármikor, azonnali hatállyal és indoklás nélkül megszüntethető
a munkaviszony. A cégek maximálisan kihasználják a próbaidőt olyan pozíciókban
is, ahol ez indokolatlan lenne, sőt gyakori, hogy a három hónapos próbaidőt
is keveslik, és féléves munkaerő-kölcsönzéssel kerülik majd el.
Az álláskeresési járadék feltételrendszerének
szigorításával jövőre, 2013-ban 42,9 milliárd forintot takarít meg az
államháztartás. 2012-ben és 2013-ban évente 27,2 milliárd forint marad meg az
álláskeresési segély megszüntetésével, és - ugyancsak évente - 41 milliárd a
bérpótló juttatás rendszerének átalakításával. A bérpótló juttatást -
amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori minimuma, jelenleg
28.500 forint - jelenleg a közmunkaprogramban részt vevők vehetik igénybe
arra az időre, amíg nem kapnak munkát közfoglalkoztatás keretében.
A kabinet szerint a következő két évben
összesen 81 milliárd forint spórolható meg azzal, hogy az aktív és
szakképzési munkaerő-piaci eszközök egy részét hasonlé célú Európai Uniós
forrásokkal váltják ki.
A táppénz-folyósítás szabályozásának
felülvizsgálatával már idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következő két
évben pedig 10-10 milliárd forint. A több jogcímen igénybe vehető szociális
és családtámogatási transzferek összegének maximálása 2012-ben és a következő
évben egyaránt 15 milliárddal kevesebb kiadást jelent a költségvetésnek. A
tervek szerint nominálisan rögzítik a családtámogatási ellátásokat, az
intézkedéssel jövőre 18, 2013-ban 36 milliárd forintot spórol majd a büdzsé.
Végezetül, az alább olvasható egy olyan levél,
melyet egy munkaügyi szakértő írt, az általa meghirdetett tanfolyam egyik
résztvevőjének:
„Kedves Kolléga!
Az Új Mt. gyökeresen megváltoztatott része a
munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkaidő és bérpótlékok.
Van egy rossz hírem ezzel kapcsolatosan - ismerni
kell a teljes törvényi szöveget, hogy valaki el tudjon igazodni benne, de legalább
Új Mt. 86-165§-ig.
A bérpótlékoknál a műszakpótlékot és az éjszakai
pótlékot érinti a változás, mivel eltörölték a megszakítás nélküli munkarend
miatti extra (20%-40%-os) bérpótlékokat.
Éjszakai pótlék csak akkor, jár ha a 22-06 közötti
időre eső munkavégzés az 1 órát meghaladja.
A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult
munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén (22-06), ha ennek tartama
az 1 órát meghaladja, 15 % bérpótlék jár.
Pl.: A munkáltató tevékenysége, akkor több műszakos,
ha tartama hetente eléri a 80 órát.
DE, csak akkor köteles 30%-os műszakpótlékot
fizetni, ha a munkavállaló munkaideje rendszeresen másik időpontban kezdődik.
A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott
munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja
rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő
munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék) jár.
Az átmeneti rendelkezések törvénytervezete
pontosítja a rendszeresség fogalmát (ezt feltehetőleg 2012.06.18-án tárgyalja
a parlament):
A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta
a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább
egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési
időpont között legalább négy óra eltérés van.
További szép napot kívánok Neked, és ne feledd,
mindig ott állok melletted!”
Azt gondolom, kell is, legalább ő álljon mellettünk,
munkavállalók mellett, ha már az, akinek kellene, nem áll mellettünk!
Akkor, most: kinek is jó, ez az új munka
törvénykönyve?
Az országunk 2012. I. Törvénye?!
Forrás: már nem is
tudom… Szs
|
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.