Leállástól félnek

Szakszervezetek.hu

Padlóra kerülhet a vidéki városokban a közösségi közlekedés, ha az állam teljesen az önkormányzatokra hagyja a veszteség finanszírozását – állítja a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, amely nyílt levelet intézett a szaktárcához.

Egyik évről a másikra tizedével csökkent a vidéki városokban közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó vállalkozások teljesítménye, így a Volán-társaságok szinte mindenütt járatszűkítésekre, járatleállításokra kényszerültek, ami utasszám csökkenéssel járt együtt – mondta Horváth László, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége alelnöke. A jelenség mögött finanszírozási viták állnak.

A városi közösségi közlekedés alapvetően veszteséges tevékenység, mert az utasoknak nem lehet olyan magas áron eladni a jegyet, amely a működési költségeket fedezné. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a veszteséget részben az önkormányzatok, részben az állam finanszírozta. Az elmúlt években – ami egybeesik a Volán-társaságok regionális átszervezésével – változott a helyzet, az állami támogatás összege csökkent. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. határozott elvárása a Volán-társaságokkal szemben, hogy nem lehet veszteséges a városi tömegközlekedés. Ennek érdekében a társaságoknak a keletkező veszteségek finanszírozásáról az önkormányzatokkal kell megegyezniük, ha ez nem sikerül, fel kell mondaniuk a közszolgáltatási szerződést. Így idővel padlóra kerülhet egyes vidéki városokban a közösségi közlekedés – mondta Horváth László. Ráadásul idén sok városban lejárnak a helyi közlekedésre vonatkozó közszolgáltatási szerződések.

Gondolatok az autóbusz-vezetők leterheltségéről

Nem csak vezetni kell ebben az irtóztató forgalomban (valamelyik napon két sávon áthajtva kanyarodott jobbra egy őrült autós, az autóbusz épphogy le tudott fékezni, nehogy telibe találja. Az utasok persze egymásba zsúfolódtak a busz elejében), az ajtókat kell nézni az indulásnál, a bérleteket is vizsgálniuk kell, esetleg valakinek jegyet adni, ha nincs neki. Most, hogy sok járatnál bevezették az első ajtós felszállást, az utasok ott tömörülnek, hogy a vezető előtt menjenek el – írja a Népszabadság Fórum c. rovatában Horváth László.

   A jegyek meg általában alacsony grammsúlyú papírból készülnek. Így az utas, aki mögött még tízen állnak felszállásra várva, kétségbeesetten próbálja belegyömöszölni az új sárga, villogó lyukasztógépbe az összegyűrődött jegyet, általában sikertelenül. Csodás, hogy egy gép előre bemondja az állomásokat. Néha valahogyan elcsúszik az automata, és három megállóval előbbi vagy későbbi utcát mond be. Ez kissé zavaró. Az utasok a vezetőt kérdezik, hol kell leszállniuk.

   Ami természetesen tilos. Az autóbuszt műholdról figyelik, jelzik az indulási időt, fontos a menetrend. Ha az ajtók bezárása után a 70 éves Mariska néni lohol a 20 percenként induló hegyi járat állomásához, az autóbusz már nem állhat meg újra, mert büntetést von maga után. Amit a buszvezető fizet meg. Azért is, ha késik a menetrend betartásával. Mert hát sok volt az első ajtónál a felszálló, és többen jegyet is vettek. A késést azonnal jelentenie kell a központnak. Nem sok ez egy kicsit?

   Megkérdeztem autóbusz-vezetőket a helyzetről. Név nélkül és összeollózva, íme:

    1./ A BKV-dolgozókat nem védi semmi, a szakszervezet visszahúzódott.

   2./ A BKK feladata a BKV-sofőröknek kiadott szabályok ellenőrzése (például úgy, hogy utasnak öltözve lejárt jegyet mutatnak fel, ha a sofőr nem veszi észre, büntetést fizet). A sofőrök a szabályok elmulasztásáért az 50-es évekre jellemző nyomtatványon figyelmeztető leveleket kapnak. Érdemes ennek részleteibe belepillantani: Tárgy: értesítés eljárás elrendeléséről. A BKK Technikai Ellenőrzési Jelentése alapján Ön a kettes ajtónál felszállók jogosultságát nem ellenőrizte. Az ellenőrzési jelentésen megjelölt időpontban ezen a munkanapon Ön teljesített szolgálatot, ezért az üggyel kapcsolatosan a Kollektív szerződésben foglaltak alapján eljárást rendelek el.

   3./ Az első ajtónál való felszállás rendszere megoldhatatlan gondokat jelent, a sofőrnek semmi eszköz nincs a kezében, ha az utas nem tartja be a szabályt.

  4./ A menetidőket jelentősen csökkentették, melynek eredménye a KRESZ-szabályok átlépése, balesetveszélyes helyzetek kialakulása.

   5./ A büntetési rendszer és a FUTÁR-on (telefonkapcsolat a sofőr és a menetirányítás között) keresztül történő folyamatos utasítás állandó feszültségforrás.

  6./ Régen szerették ezt a munkát, most utálnak dolgozni, félnek a kirúgástól, a munkanélküliségtől.

   7./ A szolgálati járatokat elvették, helyette vannak az éjszakai buszok. A sofőrök lassabban érnek haza, nincs elég pihenőidejük.

   Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az ország folyamatos visszalépéseivel talán eljutottunk addig, hogy visszavezessük a BKV járatain a kalauzrendszert. A felszállás csak a hátsó ajtónál lenne, mint régen. A kalauz ellenőrzi a jegyeket, bérleteket. Gombnyomással jelzi az autóbuszvezetőnek, hogy indulhat. A lyukasztókat viszont nem kell visszakérni a Fóti Gyermekvárostól, mert nincsen szükség rájuk. Ezzel sok munkahelyet lehetne teremteni, esetleg a BKK-ellenőröknek.

   Ne a buszvezetőket ellenőrizzék, hanem a jegyeket. A buszvezetők leterheltsége viszont jelentősen csökkenne. A halálos balesetek száma is. Kínálok egy ötletet pénzkeresésre időseknek. Vegyenek egy tömb BKV-jegyet. Tudom, drága, de csak egyszer kell megvenni, 3000 forintért 10 jegyet tartalmaz. Reggel 6 órakor felülnek az előre befűtött autóbuszba a vezető melletti, első ülésre. Egész nap melegben vannak, egész nap utaznak, ingyen. Annak az utasnak, aki 450 forintért akar a buszvezetőtől jegyet venni, önök azonnal kínálnak egy jegyet a tömbből 400 forintért. Az utas boldog, mert keresett 50 forintot.

   Az autóbusz-vezető boldog, mert nem kell a jegyeladással foglalkoznia, nem áll a busz, amíg készpénzt vált és visszaad, ha egyáltalán van neki eladó jegye. A BKV is boldog, mert ha az utasnak nincsen jegye, akkor nem utazhatna. Ha meg utazik, akkor több a bevétel. Este önök is boldogok lesznek, mert ha eladnak 20 jegyet, akkor keresnek 2000 forintot. Ez havi 60 000 forint. Meg lehet venni az élelmiszert a családnak. Az ötletet azonnal meg kell valósítani, mert ha a Fidesz sürgősséggel beemeli az alaptörvénybe, hogy a 65 év feletti hajléktalan, éhező, igen nehéz helyzetben élő magyar állampolgárok nem utazhatnak a buszvezető melletti ülésen az első ajtónál Budapesten, akkor mást kell kitalálni.

Forrás: Népszabadság