Egy Mercedes-munkás levele

 

«A kecskeméti Mercedes gyárban súlyos problémák vannak, a kormány és az üzemi vezetők mindent megtesznek, hogy a hazugságokat fenntartsák. A Mercedesről csúcsminőségével szemben a technika, amit idehoztak, elavult, ezeken nem lehet csúcstechnológiát és előírt darabszámot előállítani. Ekkor jönnek a retorziók a munkásokkal szemben, melyek kapcsán robbant ki végül a konfliktus.

 

Mercedes már idén milliárd eurós megszorítást terveznek. Ezt a gyár vezetése jelentette be a tavalyi év végén a munkásgyűlésen. Éppen az ún. prémiumkategóriás modellek eladásával van gondja. Az alapvető probléma, ami miatt a Mercedes kecskeméti gyára nem képes az előírt darabszámot és minőséget teljesíteni, hogy a gépsorok alkalmatlanlanok, az egyes autókra szánt időt borzalmasan rövidre szabták, a teljesítőképesség határain túlra és lehetetlen elvégezni.

 

A gyárban alkalmazottként, illetve kölcsönzött munkaerőként lehet munkába állni.

Mercedes-alkalmazott. Az átverés a belépésnél beindul. Minden szépet és jót megígérnek, milliós összegekben letelepedési, átköltözési vagy lakbértámogatás. Egyedül az átköltözési támogatás valós nettó 180 ezer Ft értékben. Fizetési trükkök. Miután az ember kilép az előző munkahelyéről a Mercedesnél kiderül, hogy az összeg nem nettó, hanem bruttó, az is csak utazási térítéssel és bónusszal együtt.  

Az új munkavállalót 3 hónapra kiküldik Németországba tanulni, erre az időre megkapja alapbérét (bruttó 138 ezer Ft) valamint a kinti költségtérítést. Az első 3 hónapban 300-350 ezer forint így a havi nettó keresete. Azonban az apró betűs rész szerint aláíratnak egy 3 éves szerződést, és ha ezen időszak alatt ki akarna lépni, vissza kell fizetnie az alapbérén felül eső részt.

Ha kölcsönzött munkaerő az ember, természetesen nem küldik ki sehová: és egyébként is, semmi jóra ne számítson. Két munkaerő-kölcsönző cég, az Adecco, illetve a Workforce, akik még a maguk sápját is leveszik az amúgy sem magas fizetésekből.

 

Az összeszerelő gépeit máshol már évek óta raktárban álló gépekből állították össze. Csúcstechnológiára... A Rohrbau robotjainak egyharmada el sem indult a próbaüzemnél... a szórásuk irtózatosan nagy, nem lehet minőségi munkát csinálni velük.

A fizetés persze rögtön visszaesik a bruttó 138 ezerre és a műszakpótlékkal, bónusszal együtt sem lesz magasabb 110-120 ezer forintnál. De sokan még ezt sem érik el. Mindezért cserébe a munka nehéz, megerőltető.

A gyár magyarországi vezetője a legutóbbi, botrányosan véget ért munkásgyűlésen kijelentette, hogy minden forintot kétszer is meggondolnak, mielőtt kiadnák... főleg a munkabérekre vonatkozóan...

Az egyik műszakgyűlésen, amikor a bérek nevetségesen alacsony voltát firtatták, az összeszerelő vezetője kijelentette, hogy „Magyarországon könnyebb a megélhetés, mint Németországban”. A művezetők silánysága miatt naponta konfliktusok robbannak ki a dolgozók és a középvezetés közt. A Maister úr nem tudja, hogy mit csinálnak a munkásai, nincs tisztában a gyártási folyamatokkal, néha nem is ismeri az embereit, azt hiszi, hogy más csoportokba tartoznak.

Pár újságban megjelent, hogy a Mercedes magyarországi gyárában bevezetik a szombati munkanapokat is. De az már nem, hogy hogyan. A ledolgozandó 6 szombat közül csak a 24 óra feletti munkaidőt fizetnék ki, de azt sem a szabadnapra járó 100%-os túlórapótlékkal, hanem csak 50%-kal. A többi a munkaidőszámlára menne, amit szabadnapként kapna meg az ember, ha áll a termelés. Nem lehet azt mondani, hogy nagy üzlet egy szombati, 100%-os pótlékkal díjazott munkanap elcserélése egy szerdai munkanapra. És a két szombatot is csak a negyedév végén fizetné ki a gyár, ha ugyan kifizetné... mert lehetősége van csúsztatni a dolgot. Tehát bemegy az ember dolgozni szombatonként, de pénzt ebből nemigen lát. Az új munkaidőkeretet azért állították így össze, mert már előre látják, hogy a kereslet csökkenésével le fog állni a gyár.

Amikor erről beszámoltak a legutóbbi munkásgyűlésen, óriási botrány tört ki.

A munkásgyűlést fenyegetve eleve biztonsági őrökkel vetették körül. A gyár magyarországi vezetője kijelentette, hogy minden forintot kétszer is meggondolnak, mielőtt kiadnák... főleg a munkabérekre vonatkozóan...

A szakszervezet egy figyelmeztető demonstrációt szervezett, mivel az üzemi vezetés felrúgta a megállapodást a szombati munkarenddel kapcsolatban. A szakszervezet ugyanis azt szerette volna, ha legalább minden második szombatot kifizetnek. A szakszervezet által szervezett erőtlen tiltakozása: amikor bejelentik a dolgot, az ezzel egyet nem értők sípszóra felállnak és elfordulnak. Felhangzott a sípszó, és a munkások nagy része felállt és a fal felé nézett. A délutáni műszak karakánabb volt, kerek-perec elküldték a gyári vezetést a fenébe, több tucat autókarosszériát tettek tönkre.

Mi vezetett idáig? Hogyan lehetséges az, hogy a dolgozók semmi más tiltakozási formát nem tudnak találni?

A Munka törvénykönyve erre a munkaidőkeretre lehetőséget ad. A dolgozónak nincsenek jogai, a munkáltató rendelkezik pl. a szabadságának 3/4-ének kiadásával, gyakorlatilag korlátlan túlóra is elrendelhető. Ha  az aznapi darabszám nem készül el, meghosszabbítják a munkaidőt, az emberek nem tudnak hazajutni a gyárból.

Miért csak most robbantak ki konfliktusok?

A problémákat hosszú idők óta ismerjük. Nyáron 40 fok van a csarnokban, mert légkondicionáló természetesen csak az irodákba jutott. Télen sem jobb a helyzet, mert akkor hideg van. Intézkedés nincs.

Az egyik munkást, aki indulatosabban szólalt fel az egyik gyűlésen, másnap négytagú „delegáció” kereste meg a munkahelyén, hogy felelősségre vonják a szavai miatt. A szakszervezetist, aki a sípos-fal felé fordulós akciót szervezte, röviddel később a biztonsági őrök megfosztották belépőkártyájától. Egy művezető rendszeresen sértegeti a munkásokat, erre az volt a válasz, hogy mi nem értjük a Daimler-kultúrát és azokat, akik a pl. a művezető elleni levelet aláírták, és eljuttatták annak feletteséhez, egyenként hallgatta meg - az a művezető, aki ellen a levél szólt.

És még hosszan lehetne ezeket sorolni.

Rengetegen otthagyják a céget, akkor is, ha nem könnyű bármiféle munkát találni. Volt olyan nap, amikor 84-en adták be a felmondásukat.

A munkások szervezkednek és keresik az ellenállás lehetőségét. Úgy tűnik, csak a sztrájk vezethet eredményre, de ez a jelenlegi magyar jogszabályok alapján nehéz, de nem lehetetlen, akár egyetlen brigád is képes megbénítani a gyárat, ha úgy adódik.»