Milyen kurta is a politikai
emlékezet! Némelyek heves Fidesz-ellenességükben addig mennek, hogy a
közelmúltat is teljes mértékben átfestik. Nézzük meg, miért is szenvedett az
MSZP olyan súlyos vereséget, amelyből azóta sem tudott feltápászkodni
Bajnaistól–Gyurcsányostól–Mesterházystól hiába is próbálkozva az «osztódással
szaporodással».
A büntetés nem «deus ex machina»,
hanem a szocialista kormányok évek óta folytatott egész politikájának
megfellebezhetetlen ítélete. A szociális vívmányok megsemmisítése
politikájának, a privatizációs politikának, a nemzetközi kapitalista
intézményeknek, előbb az EU-nak, majd az IMF- alávetés politikájának.
Ugyanazok a munkásellenes
intézkedések valósultak meg Magyarországon, mint Németországban,
Franciaországban, Spanyolországban, stb.,
a volt «szocialista» táborban:
- a bankok feltőkésítése
közpénzekből,
- a közszolgáltatások csökkentése
(vasúti szárnyvonalak felszámolása, postafiókok bezárása)
- a George Bush-féle háborús
döntés támogatása katonai részvétellel Afganisztánban, Irakban,
- a dolgozói terhek drasztikus
növelése, a reálbérek csökkentése,
- a 13. havi nyugdíj
megszüntetése,
- fizetések, családi pótlék
befagyasztása, táppénz összegének csökkentése,
- az öregségi nyugdíj korhatára
megemelése, a gyermekgondozási szabadság csökkentése
- a lakhatás, gáz és fűtés
támogatásának felfüggesztése,
- iskolabezárások, pedagógusok
elbocsátása, a köztisztviselők bércsökkentése
- az energiaárak, gáz-, villanyár
drasztikus emelése,
- áfaemelés,
- személyi jövedelemadó emelése
az alsóbb bérekre,
- a munkáltatói terhek további
mérséklése,
- az egyetemek privatizációjának
európai programja bevezetése (a Bolognai processzus), első lépés az ingyenes
tanulás likvidálása felé, egész egyetemi karok eltüntetése,
- a budapesti repülőtér
kiárusítása magáncégeknek,
- 2009 márciusától
IMF-gyámság, a munkásosztály elleni
«sokkterápia» alkalmazásának feltételével,
– szakszervezetek korporatív
elnyelése, stb.
A lakosság egyharmada a
szegénységi küszöbön találta magát.
A sok nagyétvágyú fiatal és öreg
bürokrata, aki tegnap még az MSZMP egypárti rendszerének vezetői közé
tartoztak, aztán átváltoztak a piacgazdaság, a privatizáció éllovasává,
letarolva mindazt, amit 1945 óta a nép felépített. Minden pártban, még a
legjobboldaliabbak vezetésében is megtaláljuk a múlt rendszer bürokráciájának
volt tisztviselőit. Az Európai Unió és az IMF politikájának szervilis
végrehajtása miatti fő felelősség az MSZP kormányait terheli a teljes erőből történt privatizálás és a
gazdaság, társadalom tönkretétele révén, helycsinálásában a jobb- és szélsőjobb
pártjai számára.
A Fidesz persze semmiféle kiutat
nem jelent, csak az MSZP-kormányok munkásellenes és népszerűtlen politikája
nyitott olyan lőrést, melyet a Fidesz ki tudott használni. “Újraállamosítás”,
“munkahelyek védelme, teremtése”, stb.?
Amíg Magyarországon az Európai
Unió diktatúrája uralkodik, semmilyen kormány nem tud újraállamosítani, sem a
munkahelyeket megvédeni, sem pedig
földet átadni azoknak, akik azt megművelik. Az Európai Unió és szerződései,
melyeket Magyarország is ratifikált, megtiltja az összes olyan állami
beavatkozást, mely összeegyeztethetetlen a «szabad és torzítatlan versennyel»
(Maastrichti szerződés 104-es cikkely). Semmiféle újraállamosítás, semmiféle
privatizáció megakadályozása nem lehetséges addig, míg Magyarország e
szerződések igájában görnyed. A Fidesz már saját játéka csapdájába esett,
világos, hogy „szabadságharca” közönséges porhintés – minden egyes alkalommal
aláveti az országot a trojka lényeges igényeinek...
Mi magyarázza a szélsőjobb
térnyerését? 15 éve egy amerikai szakértő, a Polyeconomics közgazdásza, Criton
Zoakaos ezt írta: «1987-ben Jugoszlávia még működő állam volt. Az IMF (amely a
jugoszláv bürokráciával az 1970-es évektől kedve kötött egyezményeket – szerk.)
amellett döntött, hogy saját kezébe veszi a gazdaságpolitikát és a jól ismert
sokkterápiát alkalmazza: fizetőeszköz-leértékelés, bérbefagyasztás és az árak
felszabadítása (…) Amikor az IMF kezdeményezte sokkterápia Jugoszláviára
lesújtott, a társadalmi szétzilálódás
első formái nem etnikai feszültségek, hanem sorozatos tömegsztrájkok és más
munkásakciók voltak. (…) Általában az emberek csak akkor fordulnak az etnikai
megoldások felé, ha a normális gazdasági élet minden más lehetősége megszűnik
számukra. Az «etnikai tisztogatás» csak az IMF «sokkterápiája» után jelent meg és
végezte el munkáját.» Jugoszláviában a bürokrácia különböző «nemzeti» frakcióra
támaszkodva az imperializmus fegyveres bandákat hozott létre, hogy a jugoszláv
népeket egymás ellen uszítsa, egymással véres háborús szembeszállásra
ösztökélje, mely egyetlen mód volt az IMF-tervek elleni tömegmegmozdulások
leállítására.
Mintha ugyanennek a baljóslatú
forgatókönyvnek a megismétlése készülődne…
Állhat-e érdekében akár egyetlen magyar dolgozónak is? «Dunának, Oltnak
egy a hangja»!
Mi szembehelyezkedünk a magyar és «nem magyar» dolgozók megosztására szolgáló
bármilyen uszítással, mert az a privatizálók és brüsszeli, washingtoni gazdáik
hasznára folyik. De ugyanígy szembehelyezkedünk a magyar kormány
manipulációival is, mely ebből a kérdésből ürügyet akar fabrikálni a
magyarországi nemzeti egység meghirdetésére. Semmiféle egység nem lehetséges a
magyar dolgozók és azok között, akik kormányban ülve magánkézbe adnak mindent,
Magyarországot pedig az IMF és az Európai Unió gyámsága alá helyezik!
A választási eredmények
megvilágítják a «baloldal» szerepét, azokét a pártokét és csoportokét, melyek
azt állítják, az MSZP-től balra állnak.
A független munkáspolitika
meghatározása esetük többségében elutasításba ütközik. Az «Európai Unióval való
szakítást» nem fogadják el állítván, hogy ez a Jobbik típusú reakciós csoportok
elfogadását jelenti. S nem az európai intézmények likvidálásának álláspontjára
kellene helyezkedni – mondták –, hanem azok «szociálisabbá», «haladóbbá»
tételére kellene törekedni.
A másik kifogás, hogy ha kritikával
is illetjük az MSZP-kormányt, végeredményben mégiscsak támogatni kellett volna
vezetőit, mert «a jobboldal még rosszabb lesz».
Mára döntöttek a tények.
Egész Európában az Európai Unió
annak tűnik a népek szemében, ami: a finánctőke szolgálatában álló háborús
eszköz a dolgozók ellen. Nem csak nem nyitotta meg az európai népek testvéri
együttműködésének korszakát, hanem Európa balkanizációjának eszközévé vált. „A
háború óta első ízben európai államok a csőd szélére kerültek, szuverenitásukat
nyíltan megkérdőjelezi az EU és az IMF. Ipartalanítás, a munka
deregularizációja és szegénység fenyeget”, „nyíltan idegengyűlölő deklarációk
és tettek” az Unió minden államában.
Az MSZP, a DK, s most már az
Együtt 2014 vezetői a nemzetközi tőke,
az Európai Unió, az IMF érdekeinek vetették alá az országot, ezt akarják
folytatni, ami Magyarországot káoszba viszi.
De országunkban, ahogy más
országokban is, a munkásosztály nem mondta ki még az utolsó szót. Abban sem
kételkedhetünk, hogy ez a magyar «baloldali» politika demoralizálódási hullámot
indít saját aktivistái köreiben.
A magyar munkásosztálynak, a
magyar népnek nagy harci hagyományai vannak: 1848, 1919, 1945-48 – egészen az
1956-os munkástanácsok forradalmáig, mikor a tanácsok felkeltek a bürokrácia
ellen és kimondták, hogy «Gyárat, földet vissza nem adunk!». De meggyőződésünk,
hogy a magyar munkásosztály előbb vagy utóbb megtalálja a munkástanácsok útját!
Az utóbbi években a
munkásosztály, a parasztság, a fiatalság állandóan saját védelmét kereste, a
magyar munkásosztály tehát létezik és a nehéz körülmények között is keresi az
ellenállás útját (pedagógus-, autóbuszsofőr- és orvossztrájk, kézbesítők
sztrájkja szakszervezeteikkel együtt, BKV-dolgozók, vasutasok szakszervezeti
tömegsztrájkjai, a pénz-és vámügyi dolgozó tüntetése szakszervezeteikkel bérük
és munkájuk stabilitása érdekében,
diákmozgalmak a felsőoktatási tandíjak ellen, stb).
A magunk munkáját persze
magunknak kell elvégeznünk.
A kiút az európai népek és
dolgozók közös harca azért, hogy leszámoljunk azzal a káosszal, amibe az
Európai Unió, az IMF, a multinacionális vállalatok és a nekik engedelmeskedők
vittek minket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.