Mi ez az új földtörvény?

 

2014. május 1-jén lejár a moratórium, amelyet Magyarország a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott, majd 2010-ben meghosszabbított. Az uniós alapelv, hogy a tagállamok nem korlátozhatják a tőke szabad mozgását. Azonban lehet olyan részletszabályokat alkotni, amelyek a gyakorlatban korlátozzák a földvásárlást. Ennek egyik eszköze, hogy az új törvény szerint csak a földművesnek  minősített személyek vásárolhatnak egy hektárnál több földet vagy erdőt. A törvény lehetőséget ad arra, hogy uniós államok polgárai is földet vegyenek, ha egyébként megfelelnek a földműves definíciójának, vagyis Magyarországon élnek és gazdálkodnak.

A törvény érdekessége, hogy ahhoz több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be, de kormány május végén egy vezércsellel kidobta az összes ilyen javaslatot, és teljesen új törvényt nyújtott be.

A földtörvény 1200 hektáros, sőt, bizonyos esetekben 1800 hektáros birtokméreteket engedélyez. A helyi földbizottságok nem szólhatnak bele a haszonbérleti szerződésekbe, vagyis abba, hogy ki béreli a településükön a földeket. A már korábban magánhasználatba adott állami tulajdonú földek egy-egy nagyobb vállalkozó vagy vállalkozói csoport művelésébe tartoznak, új földek megszerzéséhez hiányzik a földalap, így gyaníthatóan ezekre kötött Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával stratégiai megállapodást. Semmit nem lehet tudni egyelőre a létrehozni tervezett mintagazdaságokról, csak a kormányfő elmondásából lehet következtetni arra, hogy ezek majd ugyan állami földeken működnek, de nem állami gazdaságok lesznek, hanem magántársaságok érdekét szolgálják majd.

A földtörvény módosításával az Orbán-kormány 2010-ben úgy döntött, hogy a földeladásoknál az állami földeket kezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elővásárlási joggal rendelkezhet majd. Vidékpolitikája pedig azt a célt tűzte ki eredetileg, hogy az állam a használaton kívüli földeket begyűjti és hosszú távú földhasználati bérleti szerződések keretében kiosztja azoknak a helyieknek, akik készek a megművelésére. A meghirdetett állami földek pályázatait azonban sorozatos botrányok kísérték: kiderült, hogy a pályázatok nagy részét rendre szűk vállalkozói csoportok nyerik, a helyiek csak mutatóban kapnak földhasználati jogot. A gyakorlat ellen fellázadt a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, Ángyán József is, aki azóta folyamatosan támadja a kormányt, hogy nem azt a programot hajtja végre, amit megígért. Összefonódnak a Fideszhez és az MSZP-hez is köthető földbárók érdekei az ügyben. Ez abból is látszik, hogy egy jól körülhatárolható kör érdeke volt, hogy a foglalkoztatási kötelezettség kikerüljön a földhasználati feltételek közül, amit el is értek. A földek 50 százalékát ma is nagy tőkés társaságok birtokolják hosszú lejáratú bérleti szerződések formájában.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint az igazi nyertes ebben a helyzetben az állami földeket bérlők köre. Ezeket a területeket ugyanis 20 vagy 50 évre adták bérbe, és a megkötött szerződések miatt az új földtörvény ezekre a birtokokra nem vonatkozna. Az első Orbán-kormány által az utolsó pillanatban, 2001-ben privatizált gazdaságok és nekik 50 évre bérbe adott állami földek tulajdonosai tehát több szempontból is jól járnának. Egyrészt a "mintagazdaságokat" mentesíthetik a földbérleti díjak megfizetése alól, másrészről saját befektetés nélkül fejleszthetnék a legmodernebb szintre a gazdaságukat.