Gimnáziumok
Országos Szövetsége
1122
Budapest, Városmajor u. 71
Tisztelt
Dr. Szebedy Tas Elnök Úr!
A
Budapesti Eötvös József Gimnázium tantestületének állásfoglalása
A
nagy rendszerek átalakítása során óhatatlanul keletkeznek a változtatás
szándékával ellentétes helyzetek is, melyek a rendszer működését zavarják.
Ezeknek a kijavítása feltétlenül szükséges, és lehetséges is. Az oktatási
rendszer átalakításával kapcsolatban a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmet:
Az
iskolák életében elengedhetetlen állandóság meggyengült, az igazgatók jogköre
jelentősen csökkent, az „átvezényelhetőség” lehetősége, az intézményí önállóság
megszűnése, az iskolák fenntartójának és működtetőjének szétválasztásából adódó
napi működési zavarok az autonóm pedagógusműhelyek, a minőségi munka ellenében
hatnak.
Rendszerszintű
probléma jelentkezett a tankönyvellátásban, az oktatáshoz kapcsolódó taneszközök
beszerzésében, de az iskola takarításában, a gyerekek ebédeltetésében is. A merev
törvényi szabályozás sok adminisztrációs lépcsőt épített be a fent említett és
más kérdések megoldásába, ez a hétköznapi működést és főként a legfontosabb
célt, az eredményes pedagógiai munkát gátolja. (Október elején az ingyen
tankönyvre jogosultak egy részének még mindig nincs könyve stb.) Ezekben a
kérdésekben csak a törvényi változtatás segítene.
Az
egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90%-át
fedik le, ez a tanári szabadság gyengüléséhez, a tanári kreativitás, önállóság
megszüntetéséhez vezethet. Fontos, hogy a tanulócsoport képességeinek és előzetes
tudásának függvényében a szaktanár ennél nagyobb mértékben térhessen el a
kerettantervi követelményektől. Ez alapvető feltétele a normális működésnek és
a sokszínű magyar iskolarendszer fenntartásának.
A
diákokat érintő változtatások bevezethetőségét legalább 4 évre kell emelni,
hogy a kimeneti szabályozás kapkodó, ad hoc jellege megszűnjön, és jobban
átgondolt, megalapozott újítások kerüljenek be a rendszerbe. (Pl. a felsőoktatáshoz
való csatlakozás, a felhasználható szakképzés, érettségi, vagy középiskolai
felvételi stb. ügyében.)
Az
utóbbi évtized többszöri óraszámemelései után a pedagógusok többsége heti 40 óránál
többet dolgozik. A kötelező óraszám 22-nél tovább nem emelhető a minőség jelentős
csökkenése nélkül.
A
pedagógusok jövedelme az alapbérükön kívül a többlet és minőségi munkáért járó
pótlékokból, illetve a fenntartótól korábban kapott bérkiegészítésből (pl.
cafeteria) állt. Az utóbbiak megszüntével és a H-I-J fokozatok egyetlen P1
kategóriába sorolásával azon pedagógusok jövedelme egyáltalán nem, vagy csak
kis mértékben nőtt, akik az oktatásért a legtöbbet tettek. Ez a visszaminősítés
egyik megnyilvánulása, erősen minőség-visszatartó intézkedés.
A
minősítések és átsorolások idejének évekre való elnyújtásával méltatlan
helyzetbe hozzák a legképzettebb és a pályán évtizedek óta kitartó tanárokat. A
közvetlenül nyugdíj előtt álló, az átsorolás feltételeinek megfelelő
pedagógusoknak esélyük sincs, hogy az őket megillető erkölcsi és anyagi elismerést
megkapják.
Ezért
javasoljuk, hogy:
a) Előzetesen megszabott objektív mutatók
(tanulmányi átlagok, egyetemi felvételi eredmények, nyelvvizsgák száma, versenyeredmények
stb.) alapján a P2 besorolás külön eljárás nélkül illesse meg az átlagot jelentősen
meghaladó teljesítmények mögött álló pedagógusokat. Javasoljuk, hogy az adott
intézmények igazgatói a tankerületek vezetőivel közösen dönthessék el, mely
kollégáik kerülhetnek - több évtizedes munkájuk elismeréseként a P2 kategóriába külön minősítési eljárás
nélkül!
b) A minősítési eljárások és átsorolások
kezdetének határidejét előre kell hozni és a befejezés (kezdéshez képest
közeli) határidejét is meg kell határozni.
c) Véleményünk szerint a minősítés
alapját elsősorban az oktatási tevékenységnek kell képeznie, ezért helytelennek
tartjuk, hogy a mestertanár csak szakvizsgával rendelkező, szakértői
feladatokat ingyenesen ellátó pedagógus lehet, úgy gondoljuk, hogy a minősítésnél
a szakvizsga kizárólagossága helyett figyelembe kellene venni az esetleges
kitüntetéseket, címeket, egyéb szakképzéseket, plusz diplomákat, és nagyon
szerencsétlen az oktatási feladatokat a szakértői feladatokkal összemosni.
d) Fontosnak tartjuk, hogy a minősítést
végző szakértők széleskörű tapasztalatokkal rendelkezzenek, különösen az olyan
típusú oktatásban, amelyben a minősített pedagógus dolgozik.
Az,
hogy a kinevezési dokumentum átvételével a gyakorló pedagógusok automatikusan tagjaivá
váltak a még meg sem alakult és így etikai kódexet sem alkotható Nemzeti Pedagógus
Karnak, erős visszatetszést, negatív érzelmeket, bizonytalanságot keltett a már
sok mindent megélt tanárokban.
AZ
NPK szervezete által a későbbiekben kidolgozásra kerülő bármiféle normarendszer
érvényességének megvan ugyan a törvényi háttere, de elfogadásának, betartásának
és betartatásának csak a pedagógustársadalommal történő átfogó egyeztetés
mellett lehet érdemi esélye.
A
62. életévüket betöltő kollégák nyugdíjazásának, az óraadóként
továbbfoglalkoztatottak helyzetének kezelése méltatlan a pályán hosszú évtizedeket
teljesített pedagógusokkal szemben.
Szakmai
észrevételeinket azzal a szándékkal tesszük, hogy javítsuk az együttműködést,
hogy a rendszer jobban működjön, hogy az oktatás minősége javuljon.
Üdvözlettel:
a budapesti Eötvös József Gimnázium tantestülete
Budapest,
2013. okt. 16.
Megkapja:
Balog
Zoltán
Csöváriné
Gurubi Judit
Dr.
Hoffmann Rózsa
Galló
Istvánné
Marekné
dr. Pintér Aranka
Mendrey
László
Pokorni
Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.