Nemzetközi információk

Nemzetközi információk

Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése

148. sz. (516) 2013. okt.25.

Oroszország

A Tudományos Akadémia csatája

A cikket először az “expert.ru” információs netlap publikálta, miután Putyin jóváhagyta a Tudományos Akadémia reformját szept. végén

Ugyanakkor nagyon sokan gondolják úgy, hogy a csata még nem veszett el. «Állva maradtunk mindvégig», így lehet összefoglalni a kutatók harcát, akik sok más erővel együtt az alapkutatás egyesítette rendszere, Oroszország Tudományos Akadémiája összeomlása ellen küzdöttek. A három hónapos tiltakozó maraton összekovácsolta a kutatócsapatokat, a politikától távoli tudósokat megmozgatta, s lehetővé tette, hogy tudatosodjon bennünk a kollektív fellépés ereje. A tudományos dolgozók nem gondolják, hogy a küzdelemnek vége van. Az általános lelkiállapotot ez a nyílt levél mutatja, amelyet Alexander Kulesov küldött szét akadémiai kollégáinak ezekkel a szavakkal befejezve:

«Az ördögbe is, ha felfalnak bennünket, a torkukon akadunk!»

Mindössze néhány nappal a törvény elfogadása után az Akadémia tudományos dolgozóinak konferenciarendezői bizottsága a következő nyilatkozatot tette közzé:

 «Oroszország állampolgárai! Civil kötelességünk, feladatunk a fiatal generációk iránt, hogy hozzátok forduljunk: 2013. szeptember 27-én az Orosz Föderáció elnöke aláírta a Tudományos Akadémia reformjáról szóló törvényt, emígyen hozzátéve saját szándékát a kormány, a Duma, a föderációs tanács likvidációs törekvéséhez. Nagyon sok tiltakozó megmozdulás, demonstráció történt, neves tudományos személyek tiltakoztak Oroszországban és külföldön – és az akadémiai szakszervezet 120 ezer aláírást gyűjtött össze, de ez sem változtatott rajta. Ezután az oroszországi tudományos akadémia nevében más intézmény fog működni, amely a Tudományos Szervezetek Föderális Ügynöksége nevet viseli.

A tudomány 1917 óta a tudósok területe, most pedig félanaalfabéta bürokraták fogják dirigálni. Ami a tudományra vár, az a «rentabilitási» politika, a munkahelyek csökkentése, a «nem stratégiai» részvények eladása, az intézmények és a dolgozók szociális vívmányai átadása az önkormányzatoknak, és még olyan dolgok, amilyet el se tudunk képzelni. A fiatalok tudományos karrierje bíztatására édeskevés. El fognak menni külföldre, vagy valami mesterséget keresnek maguknak. (…). Közvetkezésképpen gyermekeinknek, unokáinknak Oroszországban nem jut minőségi oktatás. Az ország vissza fog lépni, méghozzá évtizedekkel. Ki lesz képes mérnöki munkára, a repülőgépekről, űrhajózásról nem is beszélve? Ki fogja a gáz és olaj kiaknázását folytatni, holott ez a mi «elitünk» vagyonának is forrása? Ki fog gyógyítani minket, a gyerekeinket, unokáinkat, akárha a legegyszerűbb betegségekről is legyen szó?

A hazánkra váró jövő nyugtalanító. Ezért hívunk arra, hogy minden eszközzel keljük fel a barbárság előretörése ellen. Felhívjuk Oroszország népeit, mert a veszély itt van közvetlenül előttünk! Tudomány nélküli ország – jövő nélküli ország!»

A kutatók szakszervezetének összejövetele által elfogadott felhívás még erősebben fogalmaz! «Elnök Úr! Számtalan tiltakozás ellenére Ön ratifikálta az Akadémiáról szóló 253-ös törvényt, a Tudományos Szervezetek Föderális Ügynökségéről a 735-ös ukázt. A gond nem ott van, hogy minden változás ellenére lennénk, mi csak látjuk a «reformok» következményeit, amit Ön az oktatás, az egészségügy, a rendőrség és a hadsereg területén vezetett be. Minden a kapzsi, hozzá nem értő és a közvagyont kirabló tisztviselők kezébe kerül az állampolgárok újabb megcsapolására és tulajdona fosztogatása árán.»

Folytatása következik!

Mark Vasziljev

GUADELOUPE

Nemzetközi szolidaritás

a provokációk és fenyegetés ellen

A Comité international contre la répression (CICR), a politikai és szakszervezeti jogok védelmében) konferenciája

Párizs, 2013. okt. 14.

Jean ­Jacques Marie bevezetésében 3 alapvető napirendi pont.

A CICR-hez levelet intézett Valentyin Uruszov (szakszervezeti felelős, aki három és fél évet töltött börtönben koholt vádak alapján, és nemzetközi kampány érte el kiszabadítását, melyben a CICR is részt vett). Ebben arról informált, hogy a KTR (orosz független szakszervezeti tömörülés) széleskörű kampányt indít egy 7 évre ítélt kazahsztáni szakszervezeti vezető kiszabadítása érdekében. Döntés született, hogy ehhez a csatához a CICR is csatlakozik.

Jacques Girod, a párizsi CGT­FO szakszervezeti felelőse vészt vett a haiti kontinentális konferencián, és ismertette azokat a lépéseket, amelyeket ennek küldöttsége tett New Yorkban az ENSZ főtitkáránál a Minustah-csapatok kivonása érdekében.

Felolvasta a haiti CATH szakszervezeti tömörülés elnöke, Fignolé Saint­Cyr a konferenciához intézett levelét, amelyben a hangsúly a szakszervezeti mozgalom védelmére került ebben a mártírrá tett országban. Jacques Girod beszámolóját fotóriporttal kísérte.

A harmadik kérdést a guadeloupe-i szakszervezeti felelősök és az LKP tömörülés elleni fenyegetés jelenti.

A CICR titkára, Gérard Bauvert ismertette a Le Parisien újság okt. 14-i «nyugtalanító erőszakos cselekedetekről» beszámoló guadeloupe-i «információját». Ebben idézi Errol Nuissier bírósági szakértőt, aki kijelenti, «a helyi dezintegráció az LKP öröksége» és hozzáteszi, «megsemmisíti mindazt, ami a fejlődést jelenti és gyűlöletet szít. A sztrájk alatt azt az illúziót keltette, hogy az integráció nem folyhat rendben és erőfeszítések nélkül, hanem csak mások javainak tönkretételével és erőszakkal.»

A konferencia mérlegre tette ezeket az állításokat, csakúgy, mint Valls belügyminiszter okt. 17-i  guadeloupe-i utazását és a tényt, hogy a szakszervezeti felelősökkel szembeni bírósági eljárások megsokszorozódtak.

G. B.

Nyílt levél (részlet) Christiane Taubira, francia igazságügyi miniszterhez: «Kivételesen súlyos a helyzet. A 2009-es 44 napos sztrájk utáni egyezményeket semmiben nem tartották be a munkáltatók, és a szakszervezetellenes megtorlás fokozódik. Arra kérjük, Miniszterasszony, hogy a franciaországi és guadeloupe-i szakszervezeti boszorkányüldözéseket, közöttük az UGTG főtitkárhelyettese, Charly Lendo ellenit, állíttassa le. A 2014. ápr. 3-5 közötti UGTG kongresszussal szinte egyidőben folyó  Charly Lendo-eljárás valóságos provokációval bír. Mi pozitívan válaszolunk Elie Domota felhívására, aki az UGTG-vel nemzetközi nagygyűlést szervez a megtorlás ellen. Az e levelet aláírók véleménye az, hogy Charly Lendo védelme az összes szakszervezet, a dolgozók anyagi és erkölcsi jogai védelmét jelenti Guadeloupe-ban és mindenütt.

Le a szakszervezetellenes megtorlással, nemet a szakszervezeti felelősök kriminalizálására, a DNS-tesztek leállítását, a Charly Lendo elleni eljárás azonnali megszüntetését!»

Az UGTG (Union générale des travailleurs de la Guadeloupe) főtitkára 2013 okbóber 10-i leveléből: «A CICR keretében összegyűlt aktivistákhoz (…)

A Leborgne-ügyben DSN-vizsgálatot akarnak. A Delphin-ügyben is. Majd Charly Lendot szólították bíróság elé gondatlanságból elkövetett emberölésért. A dolog visszanyúlik a 2009-es mobilizációra, amely során egy fiatal életét balesetben elvesztette. Mi, az UGTG aktivistái jogos és legitim akaratunkat fejezzük ki az igazság és az alapvető szabadságjogok védelmében.

Nou péké fè dèyè! Soha nem hátrálunk meg!»

Kína

Munkásjogok és sztrájkok

A Kína vizsgálóbizottság  információs leveléből

«A 2013 június és augusztusa közötti három hónapban összesen 183 sztrájkincidens történt», írja a China Labour Bulletin, vagyis több mint duplája az előző év azonos periódusában, s 40 %-uk a feldolgozóiparban.

Egyébként pedig a dolgozók «toleránsabb» rendőrséggel üköztek meg,  amely «csak» az esetek öt százalékában tartóztatott le tüntetőket. Tudjuk, a kínai politikai hatalom tart az instabilitástól és társadalmi válságtól, nevezetesen a munkástüntetésektől.

De a munkaerő ára csökkentésének megvannak az igényei és az állampárt habozás nélkül támogatja a kihelyező ügynökségek alkalmazásával, s az állami vállalati és államigazgatási állásokat is így tölteti be. Ez a gyakorlat az ACFTU, a «hivatalos» szakszervezet vizsgálódásának is céltáblája, 2010 végén 60 millióra becsülte ezen – a többi, ugyanannál a vállalatnál és munkakörben dolgozónál – rosszabbul fizetett, és gyenge szociális védelmet élvező dolgozók számát. Ez év júl. 1-én lépett életbe az munkaszerződésről szóló új törvény, melynek ezen ügynökségek visszaéléseit kellene megszüntetnie.

A Munkaügyi Minisztérium augusztusban nyilvános felhívásában a javasolt új szabályozást magyarázta. Több tucat munkásjogi szervezet, jogász, aktivista pedig kételyeiket fejezik ki: az egészséges és rugalmas munkaerőpiacnak garantálnia kellene a dolgozók jogait és méltó munkavégzését, például azzal, hogy ugyanazon munkáért ugyanazon bérre legyen joguk, s munkanélküliség esetén is legyen jövedelmük.

“Élni akarunk, fizessétek ki bérünket!”

A dolgozók minden körülmények között keresik, hogyan védhetik meg magukat. Így tett a Beigang mintegy ezer acélipari munkása is, aki Jixi (Heilongjiang tartomány) polgármesteri hivatala elé vonult ilyen feliratokkal: «Élni akarunk, enni akarunk, fizessétek ki bérünket!».

Másnap Dongguanban a Shili Electronics 6600 munkása özönlötte el az utakat, hogy munkáltatójától a társadalmi terhek fizetését követelje. Szept. 23-án Ningbo textilmunkásai fogtak sztrájkba, mivel elégtelennek ítélték a vállalat delokalizációja miatti végkielégítéseket (a rendőrség brutálisan beavatkozott).

Szeptemberben 38 sztrájkot vagy tüntetést jegyeztek, melyek célja béremelés, elmaradt bérek, juttatások kifizettetése vagy a munkakörülmények javítása. Ezen «társadalmi mozgalmak» kétharmada a feldolgozóiparban és a szállításban történt.

A mozgalmak jellemzője, hogy a nagyüzemekben történtek. A 38-ból csak egyben nyílott lehetőség a sztrájkolók és az igazgatóság közötti tárgyalásokra, és négyben a helyi hatóságokkal történt a békéltetés.

Shenzhenben kikötői munkássztrájk

Shenzhenben a Yantian kikötőben szept. 1-én kezdődött: többszáz darus és dokker lépett béremeléséért sztrájkba. Ha a darusok bére eléggé magas is (6000 yüan a China Labour Bulletin szerint, tehát négyszerese a városi minimálbérnek, 720 euró), de régóta nem növekedett és a munkakörülmények gyalázatosak.

A Hong Kong-i kikötő negyvennapos áprilisi sztrájkjára gondolva a shenzheni hatóságok két nap alatt összedobták az egyezséget a kikötőt kezelő China Merchants Port Services magántársasággal: az alapbér nem emelkedik, de a prémiumok és egyéb járandóságok 600-700 yüannal.

Ugyanennek a társaságnak azután Shekou kikötőjében is szembe kellett néznie egy újabb sztrájkkal (még mindig Shenzenben): szept. 17-én 400 dokker tette le a munkát és 800-1000 yüanos béremelést reklamált (kb. 100 euró), mivel ők csak átlagosan 1600 yüant keresnek. Az igazgatóság elutasította. A sztrájkolók 11 tagú küldöttséget választottak, hogy az tárgyaljon a munkaügyi hatóságokkal és az igazgatással. Kilencnapos sztrájk után 500 yüanos, majdnem 30 %-os béremelést értek el!

Kapcsolattartás:

Informations internationales, Entente internationale des travailleurs et des peuples

87, rue du Faubourg ­Saint­ Denis ­75010 Paris ­France i Tél. : (33 1) 48 01 88 28 i E.mail : eit.ilc@fr.oleane.com

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein i Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg­ Saint ­Denis, 75010 Paris (France) Commission paritaire n° 0713 G 82738 i Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint ­Rémy ­lès ­Chevreuse