Az alábbiakban reagálunk a HVG-ben megjelent
cikkre (Akik meg akarják óvni Európát a matematikától, 2012. május 08., Szerző: Tallián Miklós). Igazából nem kellene foglalkozni vele, mégis
megragadjuk a kritika fonalát, hogy a médiahazugságok természetére mutassunk,
melynek ez a cikk az állatorvosi lova. A cikk feketében, megjegyzéseink zárójelben, pirossal.)
A
szélsőjobbtól a szélsőbalig számosan ünneplik a görög(és francia) választások
eredményét azzal a felkiáltással, hogy a nép végre megmutatta az erejét, és
bátran visszautasítja a megszorításokat. Nos. Rögtön a legelején szögezzük le:
azzal kampányolni, hogy kedves nép, nem kell önöknek semmit kifizetni, mert
minden lesz továbbra is ingyen, hát, körülbelül akkora bátorság, amekkoráról a
Fidesz tett tanúbizonyságot a 2008-as „szociális” népszavazás során. Azaz
semekkora. Komolyan, ki gondolja ezt ép ésszel másképp? Egyébként pontosan
ezért vannak a költségvetésre vonatkozó kérdések kizárva a népszavazásból, és
pontosan ezért volt szomorú választóvonal, amikor a magyar Alkotmánybíróság
asszisztálásával mégis sor kerülhetett hasonlóra.
(A
normális «szélsőbal» olyannyira nem ünnepli ezeket a választási eredményeket, mint
amennyire tisztában van a parlamentáris kretenizmussal valamint az elb…tt
helyzet reménytelenségével. Ennek ellenére persze tökéletesen igaz, hogy – minő
meglepetés! – a rohadék nép nem akar fizetni, holott kutyakötelessége volna, ehelyett mindent továbbra is ingyen
elvár! Talliánunk nyilván nem ismeri az EU Eurostat nevű erősen szélsőbaloldali
– vagy jobb? – hivatal statisztikáját,
melyben feketén fehéren olvasható: a lusta görögök termelékenysége az európai átlag
95 %-a, bére viszont csak 60 %-os... Azóta se munka, se pénz, a bérek felére olvadtak (nettó 470
euró), a munkanélküliek egynegyede kap ellátást (280 euró). A kollektív szerződéseket megszüntették, a
munkáltató szabadon elbocsáthat vagy csökkentheti a munkaidőt, vele arányosan a
bért is, s még 150 ezer embert tesznek utcára a közszolgáltatásokból. Az
emberek „Róbert bácsi” konyhája előtt állnak sorban...
A „szociális” népszavazás szintén arról szólt – ha a
Fidesz sajátos jellegűre is formálta – : lemondjunk-e nehezen kivívott jogainkról
azért, hogy a nagytőke, a pénzügyi tőke haszna méginkább az egeket verje? Esetleg Tallián újságíró kedvéért? Ezért
vannak kizárva a népszavazásból a költségvetési kérdések: ezt biztosan nem
szavazná meg akármilyen parasztvakítással sem a nép. A kérdések a gazdaságban dőlnek
el.)
Mit lehet
ebben a helyzetben üzenni a görögöknek? Hogy félni kell, mert fájni fog. A
képlet borzasztó egyszerű: többet költenek, mint amennyi forrásuk van. Még úgy
is, hogy az állami szférában már jelentős fizetés-visszavágáson és egyebeken
estek túl. Ha nem kapnak több hitelt, akkor akármekkora is a forradalmi
lendület, még akkor sem lesznek képesek kifizetni az állami alkalmazottakat, a
nyugdíjakat és a többit, ha egy fillért sem fizetnek vissza a korábbi
kölcsönökből. Ezt minimális matematikai előképzettséggel (általános iskola 3.
osztály) meg lehet jósolni, ez a tény még a népakaratnál és mindenféle (valós
és fülke-) forradalomnál is erősebb.
(Lehet
üzengetni a «görögöknek». De melyiknek? A görög nagytőkések svájci számlákon az
ország adósságának dupláját őrzik. Vagy a Perama hajógyártó 3 év alatt 9500
elbocsátott munkásának, akik zöme munkanélküli, a gyár előtt ácsorog nap mint
nap remélve újrafelvételét? Utóbbiaknak azt is lehetne üzenni: «ne fizessetek!
Mi közötök van a válsághoz? Ti csináltátok? A forrásaitokat ti aknáztátok ki,
vagy a nemzetközi nagytőke?» S úgy rémlik, mintha nem is lennének egyedül ebben
a helyzetben… Egyszerű, nemhogy harmadikos, még az óvodai katica-csoportos sem
vállalja más helyett a sarokbaállítást.)
Teljesen
nyilvánvaló, hogy a megszorítások ellen a „ne fizessünk, mert csak”
programjával tiltakozó pártoknak fogalmuk sincs, mi lesz az után, hogy a
jelenleg rendelkezésre álló pénz pénz elfogy. Azaz körülbelül két hónap
múlva. Merthogy még annyi sem hangzott el, hogy majd megadóztatják a lottót.
(A
«rendelkezésre álló pénzt elfogy»; na ja, mert egy gazdaság olyan, mint egy pohár
sör, egyszercsak végetér, mi? Tallián olyanról még nem is hallott – igaz,
Magyarországcsak sincs régóta sajátja –, hogy a mezőgazdaság, ipar, termékeket állít elő, biztosítja a szükségleteket. Merthogy az /azóta
privatizált/ lottó megadóztatásából nehéz lenne...)
Nem meglepő
persze, hogy nem jut eszükbe semmi okos, a Cohn-Bendit-t és a görög
kommunistáknál jóval okosabbakat is maga mögött tudható kezdeményezés sem jut
tovább, mint hogy Bogár Lászlóhoz vagy Matolcsy Györgyhöz illő módon szidja az
Unió elitjét és állítólagos technokratáit (akik egyébként legitim, választott
tisztviselők). Megint az derül ki, hogy az Orbán-kormány sok kritikusának
világképe az Orbán-kormányéra hajaz. Az európai válság megoldására pedig azt
javasolják, hogy „alulról szerveződő” módon mindenféle szakmák képviselői
vegyenek részt európai csereprogramokban, európai (értsd: német meg svéd)
pénzből. Mert ettől nyilván rettentő hatékonyan menne minden újra. Plusz
elvileg miben különbözik ez egy több pénzből megvalósított, turisztikai
feladatokkal egybekötött közmunkaprogramtól? Semmiben. Hogy az állami kiadások
visszavágása miatt visszaesik a gazdaság? Talán mert a kiadások visszafogása
előtt is túlzottan függött az állami pénzektől.
(Ki
választotta meg Barrosot? Ki választotta meg a Bizottságot, a technokratákat?
Ugyan, tessék már megjelölni: milyen szavazással, vagy netán csak Tallián Miklós
személy szerint? Ez a fajta hazudozás és mentegetés hajaz kiválóan az Orbán-kormányéra.
Német meg svéd pénzből? Talán azzal sincs tisztában Tallián, hogy minden nemzet
GDP-je arányában befizet ebbe az
EU-ba, ahol célirányosan visszaosztják
ezeket a közös pénzeket? A
GDP-be pedig beletartozik az a profit
is, amelynek színét se látjuk, miután
a ingyen-zöldberuházások, olcsó és jogok nélküli munkaerő élvezői úgy elviszi, mint a sicc! Úgy tűnik,
azzal sincs tisztában, miből állanak az állami pénzügyek. Segítek: olyan, hogy „állami pénz” nincs, az befizetésekből
áll /a munka és a tőke oldaláról/, ha befizetési oldal
valamelyik szereplője egyre kevesebbel (gyakran semmivel sem) járul hozzá, hiány
lép fel a kiadási oldalon, amit kölcsönnel pótol az uralkodó osztályt képviselő
közhatalom. Ha a tőke terhei csökkennek, akkor
nincs pénz a szokásos közfeladatok ellátására, de a már sokszor visszafizetett
kölcsönt, azt aztán követelik, s ekkor
kell a lakosság zsebében turkálni, fizetésre bírni mindenáron.)
Vegyük
észre, ez valamelyest különbözik a francia szocialisták programjától, az
ugyanis csak szimplán nem fog működni, mivel a magas adókból finanszírozott
gazdaságélénkítésre épít. Ez pedig sosem működik, Matolcsy Györgynek se jött
be. (Szóval lehet, hogy a francia választásokon Orbán új ellenfelet kapott,
Matolcsy viszont új barátot.) De Matolcsy – vagy a gigantikus mennyiségű
közpénzzel gazdaságot élénkítő Barack Obama – legalább elismeri, hogy a pénznek
jönnie kell valahonnan, és nem árt, ha ez valami termelő elfoglaltság, nem
pedig mondjuk Németország bankszámlája, esetleg vasútrablás vagy ilyesmi. Kis
szerencsével egyébként Franciaország helyzete Hollande programja ellenére is
javulhat, mert ott még mindig vannak páran, akik tudnak hasznos dolgokat
csinálni. Például repülőgépeket.
De ők vannak
kisebbségben. A görögöknél meg a görög bátorságról szónoklóknál érdekes módon
senkinek nem jut eszébe, hogy például el lehetne menni csinálni valami
hasznosat. Például indítani egy vállalkozást, ami értékesíthető dolgokat
termel, ami keresett szolgáltatást nyújt.
(Elképesztő
gondolati zagyvaság. Ha valaki kiigazodna benne, szóljon. Mi nem fog működni?
Ki, kinek barátja? Mit ismer el Obama és a többi mit nem? Mégis, Németország
hogyan tölti fel bankszámláját? Felsorolná az a «párat» aki Hollande programja
ellenére pl. repülőt csinálna? Arra is nagyon várom a tippeket, milyen vállalkozást
kellene elindítani, hogy
„értékesíthető dolgokat” lehessen termelni, „keresett szolgáltatást” nyújtani!
Evvel egycsapásra meg is tudnánk oldani a világ összes létező baját. De ne gyertek
olyannal, hogy telefongyártás, ki lett próbálva, elviszik Távol-Keletre, lásd Nokia.)
Mit lehet
ilyenkor tenni? Borzasztó egyszerű, ha nem kell hitel, nem kapnak hitelt, és
kész. Az Unió többi állama legfeljebb annyit tehet, hogy egyszer megmenti a
görög csőd által megborított többi uniós vállalkozást (amazok persze azért egy
ideje sejthették, hogy nem a legbiztosabb olyan államba fektetni, amelyik
lényegében semmilyen uniós szabályt nem tart be, viszont a pénzeket
lelkiismeretesen felveszi).
Aztán meg
lehet nézni, mire jutnak a nagy bátorságukkal: pont annyira, amennyire önerőből
piacképes termékeket és szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Ha nincs hitel, akkor
bizony nem fognak tudni mást elosztani, mint ami megvan. Nagyon remélem, akik
most a görög szavazópolgárok bölcsességét és bátorságát méltatják, akkor majd
ugyanilyen lelkesen fognak szólni az eredményekről. Amik minden bizonnyal
nagyon fényesek lesznek.
(A
szerző rosszindulata butaságánál is súlyosabb. Nem, nem kell nekik hitel. Nem ők
vették fel, hanem jobb- és baloldali kormányaik. Nem ők húztak belőle hasznot,
nem részesültek belőle. Te, Tallián, te szoktad fizetni az egész utca adósságát?
Görögország nem volt mindig az EU, a trojka,
nemzetközi tőke gyakorlóterepe. Mielőtt kifosztották gazdaságát önerőből
és kereskedelemmel állította elő
szükségleteit – ahogyan pl. Magyarország is –, mielőtt arra
késztették, hogy az USA után másodikként – GDP-arányában – a legtöbbet áldozzon katonai célokra … Milyen
szabályt nem tartottak be, csak nem arra célzol, hogy költségvetésüket meghamisították? Persze, ezt is a nép tette, s nem a Goldmann
Sachs-os elszámolási varázslók Mario Monti (az EU Olaszország élére állította),
és Mario Draghi (ma az Európai Központi Bank elnöke)
De sebaj. A
fontos, hogy nagyon kell figyelni Görögországra, mert ha nem sikerül kormányt
alakítaniuk, és hitelképesnek maradniuk, akkor rekordgyorsasággal fogják
megmutatni, mire is képes egy érdemi nyersanyagforrás és technológiai know-how
nélküli állam, ha a stratégiai önellátást és a nagyszerű belső
gazdaságélénkítést választja. Pedig nekik van jó sok tengerpartjuk, nem csak
termálmedencéik.
(Bizony, oda kell figyelni Görögországra, csak nem
azért, amiért te figyelsz rá. A tengerpartokat is privatizálták már, ahogy a
magyar termálfürdők sincsenek köztulajdonban. Erre kell figyelni :
k-ö-z-t-u-l-a-j-d-o-n! És erre:
ne hagyjuk magunkat, szervezzük meg védelmünket!
A görög dolgozók még
nem jutottak el oda, ahova végül jutniuk kell. De Tallián el se indult semerre se. Pedig azzal
kellene kezdenie: az újságíró nem hazudik...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.