Egyetemek itt és ott

A kormány Széll Kálmán tervének 2.0-ás változata Brüsszelnek és az IMF-nek megfelelő fontos «strukturális reformokat» tartalmaz. Orbán fennhéjázó nyilatkozatai ellenére szépen meghajol a nemzetközi tőke intézményei előtt tehát… Akkor is, ha intézkedései még egymásnak is ellentmondanak.

Először is azt deklarálta, hogy 2020-ig 2 %-kal akarja emelni a diplomás fiatalok számát, de ugyanakkor drasztikus csökenti az egyetemi helyek állami támogatását (hivatalosan a Fidesz célja az, hogy a magyar lakosság 30 %-a diplomával rendelkezzék a jelenlegi 28 %-kal szemben). Valószínűleg ugyanolyan vágyálom marad, mint az egymillió munkahely teremtése 2014-ig …

Ugyanebben a tervben olvasható, hogy "a magyar állam széles körben rendelkezésre álló szubvenciók rendszerével segíti a diákokat a felsőfokú képzéshez jutásban. Az eredmény, hogy 2011-ben a felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók 2/3 része ingyenesen tanult. 2012-ben is tartani lehet ezt az arány a teljes és részleges támogatásoknak köszönhetően.” Azonban a hivatalos adatok szerint csak a 2011-es 71.000-rel szemben ősztől csak 53.000 elsőéves hallgató élvezi az «ingyenességet» és 15.000 részlegesen fizet …

Főként a jogi és a gazdasági pályára készülés területén vannak megszorítások, és ugyanez lesz a tendencia a jövő évben is. A jövőben tehát azok a fiatalok, akik ezt választják, vagy gazdag szülők gyermekei vagy kölcsönt lesznek kénytelenek felvenni. Ellenben a kormány jelentős summákat akar befektetni a gazdasági-társadalmi tudományokba és a techikai képzésbe. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerint a nagyvállalatokkal való együttműködés a megoldá, hogy azok finanszírozzák a hallgatók tanulását pl. ösztöndíjjal.

A magyar társadalomra felmérhetetlen hatással lesznek ezek a reformok. Sokan tartanak attól, vége a társadalmi átjárhatóságnak, sok fiatal már a középiskola után elhagyja majd az országot. A Radnóti gimnázium végzős növendékeinek egyharmada már külföldi egyetemre iratkozott be, más középfokú intézmények pedig nemzetközi érettségiben gondolkodnak, az egyetemek pedig a külföldi hallgatók idevonzását kívánják felerősíteni.

Magyarország az OECD országai közül egyike azoknak, amelyek a legkevesebben költik a felsőoktatásra. Több egyetem a csőd szélén áll, s ez az öngyilkos kormánypolitika nem könnyíti a helyzetet. Sötet jövő vár az egyetemekre és a magyar ifjúságra…

És mi a helyzet Belgiumban? Ma az ULB (Brüsszel) egyetemistái szólították fel társaikat az egyetemi auditóriumok elfoglalására tiltakozásként a privatizáció ellen. A hallgatók rendelkezésére álló 350 szálláshely ára a jelenlegi 250 euróról 350-re fog emelkedni jövőre, ez ellen kezdett tiltakozó akcióba az FGTB szakszervezet hallgatói csoportja. Mint mondják, 25 éve „krónikusan alulfinanszírozottak” az egyetemek, apránként kerülnek magánkézre, így válik a francia nyelvű belga felsőoktatás az esélyeket tekintve az egyik legegyenlőtlenebbé Európában. Egyre nehezebben teljesíthetőek a tanuláshoz szükséges anyagi feltételek, egyre több az olyan családok száma, melyeknek helyzetüknél fogva le kell mondaniuk gyermekeik taníttatásáról. A hallgatók követelik az oktatáshoz való hozzáférhetőséget mindenki számára, ehhez szociális intézkedéseket, jelesen: lakhatást.

Az akció tanuskodik arról az egyre egészségtelenebb légkörről, amivel az ifjúságnak kell szembenéznie feladatai – a tanulás – teljesítése közben. A demonstráció figyelmeztetés a kormány felé, jelzi, hogy a fiatalok nem hajlandóak hagyni egyetemeik átadását a magánszektornak. 

Az oktatásnak meg kell őriznie demokratikus garanciáit. Még az Európai Unió ellenére is.

(az Hulala és a belga sajtó nyomán)