Csökkennek a keresetek és visszaesik a magyar gazdaság
Elhárulhat a kohéziós források felfüggesztéséről
szóló uniós büntetés a múlt héten bejelentett a Széll Kálmán-terv 2.0 -val a
GKI szerint. A gazdaságkutató megállapítja: az IMF-fel folytatandó tárgyalások
megkezdése elől elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen
erősödött a forint is. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban
még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors
IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem
vehető biztosra.
Ha végül mégis elmaradna az IMF-megállapodás,
vagy nagyon elhúzódnak a tárgyalások, tartósan fennmaradó vagy tovább növekvő
befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas
kamatkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban,
drága forrásköltségben, szélsőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban,
lefelé menő keresleti spirálban jelenne meg.
A piacok számára a Széll Kálmán-terv 2.0
bevételcentrikussága és ezzel növekedésellenessége miatt csak részben lesz
megnyugtató, a befektetői klíma ennek hatására alig javul – véli a
gazdaságkutató intézet. Emellett továbbra is látványosan hiányoznak a
piacgazdaságokra jellemző intézmények függetlenségét garantáló, illetve a
kormány öntörvényű, már-már vállalati mélységű szabályozásban testet öltő
gazdaságpolitikáját feladó lépések, s a kormányzat például továbbra is elvi
kérdésnek tekinti a széles körben vitatott egykulcsos szja-t.
Nagyot esünk
Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak és idén
elkerülhetetlennek látszik a recesszió a gazdaságkutató szerint. A GKI
prognózisa szerint ez idén mintegy 1,5 százalékos GDP-visszaesést fog
jelenteni.
Az év első két hónapjában a magyar ipar termelése
csak stagnált, sőt munkanapokkal kiigazítva több mint 3 százalékkal csökkent.
Az építőipari visszaesés még nagyobb, közel 10 százalékos. A kivitel - ami
korábban gyorsan nőtt - csaknem változatlan, a kiskereskedelmi forgalom pedig
0,4 százalékkal csökkent – írja a GKI közleménye.
A munkanélküliségi ráta valamivel magasabb az egy
évvel korábbinál, a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél és az állami,
önkormányzati intézményeknél pedig több mint 1 százalékkal csökkent a dolgozók
létszáma. A GKI szerint sem a belföldi keresletben, sem a hitelezésben nem
várható javulás, s nem valószínű átlagon felüli mezőgazdasági termés sem.
A gazdasági visszaesés már a költségvetésben is
jól látható – véli a gazdaságkutató. Az államháztartási hiány március végére
csaknem elérte az egész évre előirányzott összeg 90 százalékát. Ennek fő oka a
fogyasztáshoz és bérekhez kapcsolódó adóbevételek visszaesése lehet. Emellett -
többek között az IMF-megállapodás elhúzódása miatt - emelkedtek a kamatfizetési
kötelezettségek is.
Kevesebbet keresünk
A reálkeresetek az első két hónapban 3
százalékkal csökkentek, az év egészében ennél kisebb, 2,5 százalék körüli
visszaesés várható a GKI szerint és azt valószínűsíti, hogy a reáljövedelem és
a fogyasztás hasonlóan fog csökkenni.
Az áremelkedés elég magas szinten van és
valószínűleg itt is marad: az infláció a decemberi 4,1 százalékról februárra
5,9 százalékra ugrott, majd márciusra 5,5 százalékra csökkent. Az év során az
áremelkedési ütem enyhe lassulása várható a GKI szerint.
Új, jelentős beruházások indulásáról nincs
információ, e területen újabb 4 százalék körüli visszaesés várható.
A nemzetközi
pénzvilág óhaja
(Ad Van Tiggelen az ING Investment Management Europe specialistája) : «azt
kell látni, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítását szolgáló rövidtávú
intézkedések – én ide sorolom a tranzakciós adót is – nem nyugtatják meg a
befektetőket. Ehelyett rendszerszintű átalakításra van szükség, amelyek hatása
hosszú távra szól. Ide tartozik például a
nyugdíjkorhatár emelése, a közszféra további lefaragása és más megszorítások –
a piacok ezeket szeretnék látni.»
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.