Több mint 600 milliárdos megszorítás

Telefonadó, pénzügyi tranzakciós adó, biztosítási adó. Dugódíj Budapesten az autósoknak, elektronikus útdíjak. Rezsiköltségek emelkedése az energiaszolgáltatói különadó megduplázásával. Emellett infláció, növekvő árak, csökkenő jövedelmek, nehezedő életfeltételek.

A kormány nyilvánosságra hozta a (Széll Kálmán 2.00) konvergenciaprogramot. A bevételnövelés 330-430 milliárd forint, a spórolás 230 milliárd forintnyi, így áll össze a költségvetési kiigazító csomag. Az Uniónak benyújtott intézkedéscsomag alapvető változásokat hoz számos területen – mégpedig olyanokat, amik szembe mennek a kormány eddigi retorikájával.

A több mint 600 milliárdos szigorításra azért van szükség, mert csak így tudja tartani a kormány az EU-IMF-EKB (a nemzetközi pénzvilág) követeléseinek betartására tett ígéretét, az Orbán által aláírt új szerződést (a «szupermaastricht», hivatalosan: szerződés a Gazdasági és Pénzügyi Unión belüli Stabilitásról, Koordinációról és kormányzásról, GPUSKK). A kétharmados stabilitási törvényben már szerepel is: az államháztartási deficitnek  évről évre csökkennie kell, a GDP 80 százaléka körüli államadósságot lejjebb kell szorítani.

A Széll-terv az adóemelésen és rövid távú kiadáscsökkentésen túl (két év alatt immár a negyedik pénzmegvonás, -befagyasztás) strukturális elemeket, «szerkezetátalakító lépéseket» is tesz. Kevesebbet fog költeni az állam a rokkantnyugdíjrendszerre, az önkormányzatok fenntartására vagy a tömegközlekedésre.

A nyugdíjrendszerben minden rokkantnyugdíjast felülvizsgálnak (aki legalább öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár alatt van, és képes dolgozni). Tízezer ember nem jelentkezett felülvizsgálatra, s ha nem pótolják, automatikusan kiesnek a rendszerből. Megszűnik a korai nyugdíjba vonulás lehetősége; csak az öregségi nyugdíjakat fizetik a Nyugdíjbiztosítási Alapból, a klasszikus szociális járandósághoz közelebb álló nyugdíjakat a Nemzeti Szociálpolitikai Alap fedezi (alkotmányos jogi garancia nélkül).

A családtámogatásokat befagyasztották (évek óta nem emelkedett a családi pótlék, a gyes, az anyasági segély összege). A szociális ellátásra jogosultak száma csökken; nyugdíjminimum havi 28 500 forint, a járandóságok pedig ehhez kötöttek, s ha a családban az egy főre eső jövedelem növekedett, kiesik a rendszerből. A családi pótlék szabályozását szigorították (folyósítását felfüggesztik, ha a gyerek ötven óránál többet hiányzik az iskolában).

Kisebb lett a rendszeres szociális segély összege. Eddig a nettó minimálbér 90 százalékát is megkaphatták a rászorulók. Idéntől a nettó közmunkabérhez kötődik (szakképzetlen: 47.000 Ft, szakképesítést igénylő munkakörökben: 62.000 Ft), s ennek maximum 90 százaléka lehet – ami csaknem tizenkétezer forinttal rövidíti meg a munkakeresőt. A munkanélküli-segély egyik formája, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyötödével csökkent idén (22 800 Ft-ra). Ezt a támogatást csak akkor kapja meg a kérelmező, ha a neki felajánlott közmunkát vagy képzési lehetőséget elfogadja, valamint képes felmutatni legalább 30 nap munkaviszonyt egy évben. Egyes önkormányzatok ahhoz is kötik a juttatás folyósítását, hogy lakókörnyezetét tartsa rendben az illető.

A jegybank és az IMF is 11 százalék körüli munkanélküliségi rátára számít.

Jövőre létrejönnek a járások.  Az egy járáson belüli, kétezer főnél kisebb településeknek közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk. Hitelt csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel a települések. Kevesebb ügyintéző, kevesebb képviselő lesz és utazni kell annak, akiknek elintéznivalója akad. Evvel a kormány 15 milliárd forintot akar megtakarítani. Ezentúl központilag történik az  állam által átvett kórházaknak, rendelőintézeteknek a működtetése – évi húszmilliárd forinttal kisebb kiadás. Az egészségügyben a generikus készítmények elterjedését favorizálja a kormány, de az újabb, 40 milliárd forintos spórolás nem fog menni másként, mint hogy a gyógyszerek állami ártámogatását leépíti a kormány. Többet kell majd fizetni a gyógyszertárban a gyógyszerért.

Központilag fogják intézni a taneszközök beszerzését, az állam lesz a pedagógusok és segítőik foglalkoztatója, ebből is megtakarítást akar a kormány. (Az intézmények működtetése, üzemeltetése, a gyerekétkeztetés marad az önkormányzatok feladata.) A központosítás az államigazgatási feladat- és hatáskörök többségénél is érvényesülni fog.

A kormány egyre kevesebb feladatot vállal a felsőoktatási rendszerben. A csökkenő összlétszám ellenére egyre több hallgatónak kell zsebbe nyúlnia, az állami finanszírozású helyek drasztikus csökkennek.

A tömegközlekedés teljes átalakításának levezénylésére kormánybiztost nevezett ki a miniszterelnök. Már 400 vonalon kevesebb vonat jár. Az utazási kedvezményeket is szűkítenék: a 65 év felettieknél, a 6 év alattiaknál, a tanulóknál csúcsidőben nem lennének kedvezmények. A BKV-ra is kevesebbet kíván költeni a kormány, ennek következménye a jegyárak emelkedése és a dugódíj bevezetése lehet.

A munkaszabályok átalakításának örülhetnek a munkáltatók. A munkavállalókat még kevesebb garancia védi. Ha egy cég olcsóbb dolgozókra akarja lecserélni az alkalmazottait, vagy kevesebbet akar, megteheti. A kormány a részmunkaidős prekaritásos foglalkoztatást is igyekszik elterjeszteni, jöhet a napi 2-4 órás munka arányosan alacsonyabb bérért. Gazdasági növekedést nemigen várhatunk, a következő években is csak moderált, 2 százalék körüli bővülésre számít a kabinet.

Közben folytatódik a porhintés. «Megszorítások nincsenek, nem lesznek». «A Valutaalap nekünk nem diktál». «A szabadságharc folytatódik». Eddig azt hallottuk, hogy a magyar miniszterelnök EU-ellenes. Ehhez képest Orbán Viktor az EU székhelyén kedden tartott előadásán elmondta, hogy Magyarországon a megkérdezetteknek csak 22 százaléka kívánná otthagyni az Európai Uniót, és azzal méltatta a Brüsszel és Moszkva közötti különbséget, hogy az előbbivel lehet tárgyalni, kompromisszumot kötni. Ami – sokak szerint igencsak váratlanul – sikerült is neki. Ápr. 27-én reggel pedig miniszterelnökünk a Kossuth rádió hullámain deklarálta, hogy az "IMF a barátunk".