Németország

(Idézőjelben dőltbetűkkel az MTI szeptember 18-i jelentése szerepel. Pirossal megjegyzéseink).

« A német szociális és munkaügyi minisztérium felmérése szerint 2007 - a válság előtti utolsó év - óta  összesen 1,4 ezer milliárd euróval nőtt a német magánszemélyek vagyona, így 2012 elejére elérte a 10 ezer milliárd eurót. » Ez a gazdagodás nem meglepő, a görög tőkések vagyona is – kihelyezve svájci bankokba – magasabb az ország adósságánál, de még a kis Belgiumban is felszökött az euromilliárdosok száma, ma már 88 ezer család.

« Húsz évvel korábban, 1992-ben 4,6 ezer milliárd euró értékű vagyonnal rendelkeztek a németek, vagyis két évtized alatt több mint a duplájára nőtt a magánvagyonuk. » Természetesen nem a németek, legfeljebb egyes németek magánvagyona nőtt, nem duplájára, hanem sokszorosára. Azok gazdagodtak,  akik a többiek rovására húznak hasznot, a nemzetközi nagytőke német – és más nemzetiségű – tagjai. Ennek terheit azonban kik viselik?

« Ugyanakkor a 82 milliós ország közössége szegényebb lett, 1992 óta 800 milliárd euróval csökkent az állami vagyon, a szegények és a gazdagok közti szakadék pedig nőtt. » 1998-ben csökkentették Németországban a vállalatok adóját 45 %-ról 25-re, s 400 eurós bér alatt nem kell társadalombiztosítást fizetniük. Így aztán gyorsan ürül az államkassza. A közügyekre nem is marad, mert  elmegy a bankok «talpraállítására »,  kölcsönökre, hogy a «szegény szomszéd» visszafizethesse felturbózott adósságát a magánbankoknak, saját adóssága fizetésére, amely ismét csak a bankok részvényesei zsebében köt ki.  

« A leggazdagabb tíz százaléknál 1998-ban a teljes magánvagyon 45 százaléka koncentrálódott, 2008-ban viszont már 53 százalék volt ez az arány, és jelenleg a társadalom "alsó" 50 százaléka csupán a teljes magánvagyon 1 százalékával rendelkezik. » 10 évvel ezelőtt vezették be a Hartz-törvényeket. Új helyi specialitásokkal: az alacsony bérekkel, az elbocsátások, a munkáltatói terhek könnyítésével, a munkanélküli juttatások megszorításával, a munkanélküliek munkakényszerével,  a határozott idejű szerződésekkel (eltűntek a fix szerződések fix munkaidővel, velük együtt a normális megélhetést nyújtó bérek is). A Szövetségi Munkaügynökség szerint azok száma, akik megélhetésükhöz egyszerre több munkát végeznek, 2,4millió, azaz  megduplázódott 2003 óta. A kiegészítő mini- munkát  még rosszabbul fizetik: átlagosan havi 250 eurót... Az Európai Unió együttes szabályai hozták létre a végnélküli versenyt a dolgozók között: a vállalatok pénzügyi kötelezettségei könnyítésében csakúgy, mint a bérek csökkentésében.