Sikertörténet

Pécs 2009-ben lett a Fidesz kirakatvárosa.

2009 szeptemberében az önkormányzat visszavette a vízszolgáltatás jogát a Pécsi Vízmű Zrt.-től (a francia Suez). A vízdíj azóta az inflációt meghaladóan nő, de ez a fogyasztók baja. Páva Zsolt azt mondta, hogy Pécs évente 4-500 milliót tud megtakarítani a külföldi partner kiebrudalásával. A vízmű mérlegéből azonban kiderül, hogy a Suez az utolsó kilenc évben átlagosan 62 millió nyereséghez és 91 milliós menedzsmentdíjhoz jutott, tehát a külföldi partner kirúgásán a város csak 153 milliót spórol meg. A fideszes képviselők legújabb hírlevelében már az olvasható, hogy a vízszolgáltatás visszaszerzése eddig négymilliárdot hozott a városnak. Hogy mi úton jött volna ennyi pénz a város kasszájába, azt nem részletezik. Amúgy pedig a várostól a visszavétel csak vitt, hisz új cégétől, a Tettyétől 2009-ben és 2010-ben kevesebb osztalékot kapott, mint korábban a vízműtől. Mindeközben kártérítési per is fenyegeti Pécset, a Tettye elfoglalta a vízmű székházát, a Suez – mivel a város 11 évvel a szerződés lejárta előtt mondott „adieu”-t – tízmilliárd forint kártérítést követel Pécstől. Pécs hasonló nagyságrendű ellenkövetelést nyújt majd be (az ügyben jártasak 3-4 milliárdos francia követelést látnak indokoltnak). A Fidesz pécsi PR-csapata azonban bármit képes győzelemnek minősíteni. Két hónapja a mohácsi bíróság megállapította: a vízműszékház elfoglalásakor birtokháborítás történt. Ennek nyomán a Tettye olyan közleményt adott ki, ami szerint a cég jogszerűen tartózkodik a vízmű ingatlanjában.

A korábban privatizált Pécsi Közlekedési Zrt. irányítását idén áprilisban visszavette a város, s akkor Pécs vezetői megígérték: lecserélik az elöregedett buszparkot (az egész azonban porhintés volt, hisz a járművásárlás 7-8 milliárdba kerülne, s ennek töredékére sem hajlandók hitelt nyújtani a bankok). A buszjegyek ősszel 20 százalékkal drágultak, jövőre a víz 8,4, míg a szemét elszállítása 10 százalékkal kerül többe. Emelkednek a helyi adók is. A közgyűlés jelentősen megemelte az önkormányzati cégek szolgáltatásainak árát, mégis, a városvezetés a jövő évi költségvetési tervben is 6-9 milliárdos mínusszal számol. 2009-2010-ben 11 milliárd hitelt arra kellett felvenni, hogy Pécs – Európa kulturális fővárosaként – öt nagyberuházáshoz biztosítsa az önerőt. Nem tudni, honnan lesz pénz a város áldatlan állapotú útjaira, az ötven játszótér korszerűsítésére, és az EKF során épített intézmények fenntartására. Az expócenter és a repülőtér több mint 500 milliójába kerül évente a városnak, nincs elképzelés arra, mitől lehetne ez kevesebb. Az állatkert veszélyezteti a pécsi vízbázist, a létesítmény elköltöztetése a városnak kétmilliárdba kerülne.

A pécsi politikai marketing egyik leglátványosabb példája az, ahogy a város parkolóinak visszavételét tálalták. Az önkormányzat 3300 parkolóját tíz éven át a Gámán Kft. üzemeltette. Novemberben lejárt a szerződés. A városvezetés e napon a parkolóautomatákra ráhúzatott egy-egy fekete zsákot, amelyekre ezt íratta: „Megszabadultunk a Gámántól! A parkolás újra a pécsieké!” Sikeres szabadságharcnak tüntették fel. Hogy a Gámánnak milyen bűne volt, azt nem tudni, a zónákat és díjakat a városi közgyűlés határozta meg, a városé volt a parkolók évi 300 milliós bevételének 60 százaléka. Most a város egyik cége szedi a pénzt.

Még egy jó hír: van megoldás a 23 éve lakatlan pécsi toronyházra. Lebontják, helyébe egy korszerű irodaházat építenek, ahol minden hivatalos ügyüket egy helyen intézhetik el a baranyaiak. Egy vállalkozás építi az új irodaházat, a város 30 év alatt fizeti ki az árát. A konstrukció kísértetiesen hasonlít a Fidesz által ördögtől valónak ítélt PPP-projektekre. Hogy megéri-e Pécsnek a beruházás, azt majd 30 év múlva tudjuk meg.

Ami viszont már most is tudható: Pécsett soha ekkora nem volt a munkanélküliség, mint most: 12 százalékos. Húsz éven át 4-8 százalék között mozgott az állástalanok aránya. Páva Zsolt kampányában ötezer új munkahelyet ígért. Azóta épp ennyivel lett kevesebb.