Szigor a népnek, segítség a bankoknak

34,3 milliárd újabb utalás a görög bankoknak, de a reálgazdaság segítésének csökkentése

A négy legfőbb görög bank, a Nemzeti Bank,  az, Alpha, az Eurobank és a Pireusi Bank feltőkésítéséhez 27,5 milliárd euró kell, jelentették be jan. elején, de összes szükségletük 40,5 milliárdra rùg.

Az eurózóna dec. 13-án elfogadta, hogy Athénnek átutalja a hónapok óta blokkolt  34,3 milliárd eurós pénzügyi segélyt. A Les Échos szerint a likviditás emelése lehetővé teszi a görög bankoknak állampapírok vásárlását a kincstár kiadásainak finanszírozására.

Az eurózóna pénzügyi szektora már 1 600 milliárdos állami segítséghez jutott 2008 és 2011 között. Az EU GDP-jének 12 %-át jelentő összeget (67 %-ban állami garancia) szánják a bankok finanszírozására.

Viszont 48 milliárd euróval a reálgazdaság 2011-ben több mint 50 %-os csökkenést szenvedett el 2010-hez viszonyítva annak következtében, hogy az államokat költségvetési megszorításokra kényszerítették az európai szerződések.

Az EU-ban az állami segítség illegális, azokat vissza kell fizetni.

 

Új szigorítási törvény
 
Jan. 11-én kell megszavaznia a görög parlamentnek azt a törvényt, amely az adókat emeli annak érdekében, hogy a hitelezőket, az EU-t és a IMF-t fizetni lehessen. Ez lesz a nyitánya az áprilisi nagy pénzügyi reformnak, 2,5 millárd eurót kell hoznia a konyhára.
Az adóemelés azokra a görög dolgozókra vonatkozik, akik bére meghaladja az évi 21 ezer eurót (havi 1750), főként a tisztviselőkre és szabadfoglalkozásùakra. A görög sajtó szerint ez az ùj adó az eddig már keményen érintett bérekre és nyugdíjakra ùjabb csapást mér. A 2013-as költségvetés 9,4 milliárd euró megtakarítást tervez, felét a nyugdíjak és a tisztviselők fizetésének 15 %-os csökkentésétől várják.
A szocialista párt (PASOK) által is támogatott Antonis Samaras kormányának politikai döntése megfelel az Európai Unió és az IMF kivánalmainak, amelyek ehhez kötik az újabb januári 9,2 milliárdos és a későbbi havi utalásokat.