Kína-levél 370.sz.

2012. jan. 1.

Wukan lakosainak igazuk volt… «panaszaik beigazolódtak a városka hivatalnokai ellen a földterületeket és azok kezelését illetően, jelentette be Yang Junbo, a Földügyi és Természeti források Minisztériuma tartományi részlegének vezetőhelyettese», írta a hivatalos Xinhua ügynökség (dec. 31.). Többé senki nem hihet a fosztogató bürokratáknak, akik szerint a wukaniakat «külföldről manipulálták». Senki sem hihet a rendőrségnek, amely természetes halálról beszél a városiak képviselőjének szívrohama kapcsán, holott a család fojtogatási nyomokat látott a holttesten és ujjait eltörve… Senki sem veheti a hazugságokat igazságnak, a hivatalos sajtó sem titkolhatja el ezeket a tüntetéseket vagy sztrájkokat, ha némi hitelességét még meg akarja őrizni.
Néhány nappal korábban egy falusi munka tárgyában tartott éves konferencián Wen Jiabao miniszterelnök nyilatkozta: «Nem lehet feláldozni a parasztok földtulajdonhoz fűződő jogait az urbanizációs és ipari költségek csökkentése nevében.(…) Lehetséges és szükséges a paraszti jövedelmek lényeges növelése földjeik értékének növelésével» (Bloomberg, dec. 28.). Azt is pontosította, hogy a parasztságot nem kényszeríthetik lemondásra a földhöz fűződő jogaikról, akkor sem, ha a városba költöznek: «Senkinek nincs hatalmában eltulajdonítani ezeket a jogokat».

Szavak és tettek. A szép szavaknak azonban folyton ellentmondanak a tettek. Milyen jogaik vannak azoknak, akiknek csak föld jutott a megélhetésre azokkal szemben, akik azt eladják a milliomos ingatlankereskedők vagy tajvani nagyiparosok étvágya kielégítésére, miközben saját zsebeiket tömik? Milyen jogaik vannak a tiltakozáshoz azoknak, akik Chaohu (Anhui) területén egy közel 2 ezer hektáros illegális golfpálya ellen protestálnak vagy a Fehér Háznál nyolcszor nagyobb városháza ellen egy szegénynek minősített körzetben? Semmilyen. Akkor pedig megszerzik maguknak ezt a jogot, a korrupt vezetők leváltásának és saját képviselőik választásának jogát!
A Földügyi és Természeti források Minisztériuma már felhívta a figyelmet a helyhatóságok illegális vagy csalással történt földeladásaira, melyek máris meglehetősen veszélyeztetik az ország megfelelő élelmiszerellátását. A mezőgazdasági politika a lakosság (1,350 milliárd ember) élelmezéséhez szükséges területet 120 millió művelt hektárban rögzíti. A hivatalos szervek 2010-ben az eladott területek értékét több, mint 300 milliárd euróra becsülik! Yu Jianrong, a vidékszakértő pedig közel 7 millió hektárra kalkulálja azt, amit 1990 óta elvettek a parasztoktól, megfosztva őket kb. 200 milliárd eurónyi bevételtől a becstelen kompenzáció következtében…
A Kínai Kommunista Párt vezetése a korrupció ügyében dec. végén ült össze, jelezte, hogy «ébernek kell lenni a sötét helyzet láttán, az ország antikorrupciós kampánya igen nehéz feladatai közben » (Xinhua, dec. 30.).

«A tömegek kezelése egyre nehezebb». Amikor Wukanba ment tárgyalni, Zhu Mingguo, a tartomány második számú kommunista vezetője, a «Guangzhou Daily» hivatalos napilap szerint (dec. 27.): «A köz tudata egyre erősödik az őt illető demokráciát, egyenlőséget és jogokat illetően, következésképpen a kérések növekednek. A tömegek kezelése egyre nehezebb (…). Muszáj munkánkat megjavítanunk, hogy a panaszoknak és követeléseknek megfeleljünk». De miért kellene elhinnünk, hogy változni fog valami? A legkiszolgáltatottabb dolgozók, a migránsok kifizetetlen bére, hiányzó szerződései problémája hosszú évek óta léteznek.
A pekingi egyetem a főváros, Chongqing, Shanghai és Shenzhen építőipari munkásai munkakörülményeinek kutatása szerint (megjelent a hivatalos «China Daily» dec. 13-i számában) a munkások 75%-a nem írt alá munkaszerződést és az aláírtak 63 %-ának nem volt róla példánya, mindkettő tökéletesen illegális! Kifizetetlen bérek áldozata volt már a kikérdezettek 40%-a, 22%-uknak csak a munkaterület teljes befejezése után fizettek, csak 28 %-uk kap rendesen havi fizetést.

A demokratikus képviselet kérdése. Akkor kihez lehet fordulni? Guangzhouban az ACFTU szakszervezet a magántulajdonú vállalatoknál vizsgált kutatása kiderítette, hogy a dolgozóknak csak 30%-a fordulna probléma esetén egyenesen vezetőjéhez és 55 %-a a munkairányítóhoz.  Még a hivatalos ügynökség, a Xinhua is konstatálta: «Sok migráns dolgozó tartja az ACFTU-t inkább egy üres kagylónak, mintsem olyan intézménynek, amely segíteni tudna neki jogai megvédésében».
Elkerülhetetlen tehát, hogy a dolgozók megszervezzék magukat érdekeik védelmére, s e feladatra képes, megbízható képviselőket válasszanak. Ahogyan pl. a Pepsi Colánál csinálták. Vagy a Citizennél, ahol a Labor Notes (dec. 2.) szerint egy munkaügyekkel foglalkozó ügyvédet és egy kollégát bíztak meg azzal, hogy a hivatalos szakszervezet helyett képviselje őket a tárgyalásokon. 11 napos sztrájk után minden követelésük teljesült!
A munkahelyi konfliktusokat illetően új szabályozás született. Miközben sokasodnak a sztrájkok, békítőbizottságok felállítását kell elvégezni. A China Labour Bulletin  leírja jellemzőit.


Békéltetés a sztrájkok kiirtására?

Jan. elsejétől kell alkalmazni az új szabályozást a «Munkahelyi konfliktusok békéltetése és konzultációja» tárgyában, melyet a China Labour Bulletin elemzett. Néhány példa közelmúlt munkabeszüntetéseiből és az új szabályozás alapelemeiből.

Tömeges sztrájk Nanjingban egy koreai üzemben. Az LG 8 000 dolgozója lépett sztrájkba dec. 26-án a prémium változása miatt, mely az előző évi 3 havi bér helyett 1 hónaposra csökkent (Bloomberg, dec. 28.), holott a koreai dolgozók 6 hónapos prémiumot kapnak. Megtorlással fenyegetés, a dupla prémium igérete sem tudta meghátrálásra késztetni őket, a termelés 80 futószalagja leállt. A vezetés tárgyalási készségét biztosította, de azzal az előfeltétellel, hogy a munkát azonnal felveszik. A munkások válasza: «Egységben erősek vagyunk és folytatjuk a győzelemig» (egy sztrájkoló filmezte a gyűlést : http://www.56.com/u88/v_NjU1NTUzMjU.html).


Canton, autóipari sztrájk. Guangzhouban az Aries alkatrészüzem munkásai dec. 27-én szüntették be a munkát szintén az évvégi prémiumok csökkentése miatt. A China Labor Watch szerint a prémiumcsökkentéshez (1,5 havi bér 2 helyett) hozzájönnek a munkavégzés roppant nehéz körülményei, a napi 12 órás véres-verejtékes munkaidő. Egy győztes sztrájkot már megvívtak tavaly áprilisban, mikor 300 yüanos (35€) béremelést értek el, így a bér a városi minimálbér kétszeresére emelkedett.

Ülősztrájk. Dongguangban egy papíráruüzem dolgozói kellemetlen meglepetésben részesültek egy napon: a kapu bezárva, az igazgatás elpárolgott, miután dec. 9-én jelezte a termelés leállítását. Dec. 17-én az üzem előtt így hát berendezkedtek, 40 napos munkabérüket és a végkielégítést követelve. Mintegy háromszázan dolgoztak 5-9 éve itt (China Labor Watch, dec. 22.) s egyikük mondja: «Egész fiatalságomat ennek az üzemnek szenteltem. Ne mondják, hogy nem kaphatok egy kis kárpótlást!».

Sztrájk Shenzhenben. Dec. 4-én a Hailiang Storage, a Hitachi lányvállalata ezer dolgozója döntött a sztrájk mellett lezárva az irodák bejáratát, munkahelyük és bérük garanciáját követelve (a munkában töltött évek után számított prémiumot is ideértve), miután az üzemet megvette az amerikai Western Digital. 8-án még mindig 700 - 800 sztrájkoló tartotta megszállása alatt az irodákat és egy héttel később még mindig tartott a sztrájk, holott a tárgyalások már megkezdődtek az igazgatás, a helyhatóság és az ACFTU között - a Xinhua dec. 12-i jelentése alapján.


«Munkahelyi konfliktusok békéltetése és konzultációja»

1. Az új szabályozás kötelezővé teszi a békéltető bizottságok felállítását minden nagyvállalatnál (a kisvállalatoknál csak ha igénylik), hogy ezek kíséreljék meg a munkahelyi konfliktus elrendezését amilyen gyorsan csak lehet és a hivatalos beavatkozás (döntőbizottság és bíróság) elkerülhető legyen.

2. Mi a békéltető bizottság szerepe? «Meghallgatni mindkét fél nyilatkozatát és rugalmas békéltető módszerrel, aprólékos gondossággal, türelemmel meggyőzni őket egyezségük elérésére» (25. cikkely).
Ezen felül, a Szabályzat kötelezi a helyi munkaügyi és társadalombiztosítási adminisztrációt a munkáltató és a szakszervezeti közötti koordinálásra a békéltetés mechanizmusának lábraállítására és a nagyszabású kollektív konfliktusok sürgősséggel kezelésére (7-3. cikkely).

3. Más funkciók. Szintén hatáskörükbe tartozik az egyéni vagy kollektív szerződések törvényességének, a munkaügyi törvények betartásának, a vállalat belső szabályainak vizsgálata, a dolgozók e tárgyban tett panaszainak kezelése. Közzé kell tenniük olyan információkat, melyek a munkaügyi törvényeket és szabályozást érintik, és ami még érdekesebb, részt kell venniük a nagyvállalatoknak a munkavállalók érdekeit érintő tervei vitájában, például a fúziót, az ellenőrzés átvételét vagy az üzem áthelyezését illetően.

4. A Bizottságok összetétele? Egyenlő arányban képviseltek a dolgozók és a vezetés. A határozat megegyezésen alapul. A dolgozói képviselet választható a szakszervezetből (az egy ACFTU) vagy választhatja a dolgozók együttese (15. cikkely).
A Bizottság elnöke vagy a szakszervezeti intézmény vezetője, vagy a dolgozók és a vezetés közös jelöltje. Tagjai egy évre neveztetnek ki, visszahívhatóak. Rendes fizetésüket kapják a bizottsági munka alatt is (20. cikkely). A Bizottság saját irányítására belső felelősöket jelöl ki, ha a tagok nem teljesítik kötelességeiket, elküldhetők. (35. cikk)

5. Hogyan működik? Ha létrejön egy munkahelyi konfliktus, egyik vagy másik félnek kérnie kell a konzultációt a másiktól. Ha utóbbi nem válaszol 5 nap alatt sem, úgy kell tekinteni, hogy visszautasította a tárgyalást (10. cikk). A dolgozók kérhetik a szakszervezet vagy más képviselő segítségét a tárgyalásokban; a szakszervezet saját elhatározásából is részt vehet ezekben a tárgyalásokban (9. cikk). Ha az egyezség létrejőn, a két félnek konkrét formába kell öntenie és alá kell írnia (11. cikk).

A China Labour Bulletin megjegyzései

– A szabályozás «pozitív fejlődés, arra utal, hogy kormányunk tudatában van annak szükségességének, hogy a munkahelyi konfliktusok elrendezésére rendelkezésre kell állnia egy lehetőségnek. Ugyanakkor ez a szabályozás nem nyújt előnyös tartós keretet hosszú időre sem a dolgozók, sem a vezetés számára».

– «A kormány eme gondja érthető a kínai munkahelyi konfliktusok folyamatos emelkedése miatt. (…) A kollektív tárgyalásoknak nem kell a békéltető bizottságokat befutni, hanem a két fél szemtől szembe is megegyezhet. Mindkét fél védheti saját álláspontját ereje függvényében és a legjobb egyezményt érheti el. A tárgyalási folyamat lehet hosszú és nehéz, de az eredmény általában megbízhatóbb, mint a békéltetők nyomása alatt.
Bizonyos, hogy a kollektív egyezkedések jobb módszernek számítanak a munkahelyi konfliktusok megelőzésében, mint az új szabályozás által vázoltakban, mivel a két fél teljes mértékben tisztában van a másik alapvető érdekeivel, megérti, milyen kérések ésszerűek és reálisak, melyek nem azok.»

– «A kormány reménye azon nyugszik, hogy megelőző riasztó rendszert épít ki, de ez csak úgy valósulhat meg, ha a dolgozók maguk is meg vannak győződve a bizottságok hatékonyságáról jogaik és érdekeik védelmében. Ez a bizalom pedig csak a bizottságok munkájának eredménye alapján nyerhető el.»