Elszegényedés Franciaországban

A Reuters jelenti: Franciaaországban is megnőtt az egyetlőtlenség, több lett a szegény. A kapitalizmus válsága a franciák többségének életére, leginkább a legszegényebb rétegekére fájdalmas kihatással jár. Az Insee tanulmánya a 2009-es életszínvonal alakulását vizsgálja.

A szegénységi küszöb, mely az életszínvonal középértékének 60%-a, ebben az évben (a bruttó minimálbér 71%-a) havi 954 euró volt, és 8,2 millió személy élt e küszöb alatt 2009-ben, 337.000-rel több, mint 2008-ben.

A szegénységi ráta így eléri a lakosság 13,5%-át. A 8,2 millió szegény fele pedig kevesebb, mint 773 euróból él. A szegénység intenzitása is nőtt – ez az a mérték, mely a szegények átlagos életszinvonala és a szegénységi küszöb közötti távolságot méri –, mely 5 év alatt a legmagasabb szintre érkezett, 19,0 %-ra.
A szegénység növekedése a munkanélküliség emelkedésének tudható, ez utóbbi a 2008-as 7,4%-ról a 2009 végi 9,1%-ra növekedett.

2008-ban a kormány 200 eurós "aktív szolidaritási prémiumot" és 150 eurós rendkívüli iskolakezdési segélyt vezetett be a kevéssel több, mint 4 millió rászoruló család számára, mely azonban az Insee szerint csak 0,2 ponttal csökkentette a szegénységi rátát.

A szegénység növekedése nem kerüli el az aktív lakosságot sem: a 18 évesnél idősebb dolgozók 10,1% is a szegénységi küszöb alatt élt 2009-ben (0,6 pontos emelkedés egy év alatt). Leginkább azonban a diákokat érinti a jelenség, 21,9%-uk szegény (egy év alatt 3 pontos növekedés).

A válság érintette az átlagéletszínvonalat is, melyet a lakosság fele nem ér el. Évi 19.080 euróval (1.590 havonta), az életszínvonal emelkedése mindössze évi 0,4%, az egy évvel korábbi 1,7%-kal és két évvel korábbi 2,1%-kal szemben. A tanulmány megerősíti a más felmérések által kiderített tényeket is: a 10% leggazdagabb francia réteg (több mint évi 35.840 eurós) jövedeleme átlag 0,7%-kal nőtt – ebből fakad az össznövekedés.
"A háztartások összességét érinti a válság, de leginkább az alacsony jövedelműeket", foglalja össze a tanulmány. Logikus következtetés, a munkanélküliség növekedésével megnőtt a szociális minimumot élvezők száma (a 2009 júniusában bevezetett RSA= revenu de solidarité active, az egyedül élők számára hivatalosan 466 eurós minimáljövedelem, gyakorlatilag csak 410).

Másik megjegyzendő tény: a munkanélküli járadék átlagösszege 1,1 ponttal nőtt, ami arra utal, hogy kvalifikáltabb, magasabb bérű, tehát magasabb összegű járadékkal rendelkező dolgozók is belekerültek ebbe a kategóriába.
A nyugdíjasok szegénységi rátája relatíve stabil, marad a 9,9%-on.

Ezek a számadatok, mégha idestova 3 évesek is, szerepelnek azokban a vitákban, melyek az egyenlőtlenségről és az elosztás anomáliájáról folynak, miután bejelentésre került a költségvetés kiegyensúlyozására a leggazdagabb francia réteg „ideiglenes és rendkívüli megadóztatása”. Franciaország globálisan nem szegényedik, sőt, kissé gazdagodik is, mivel csak a „szegények” lesznek még szegényebbek, a „gazdagok” jövedelme növekszik: "10%-nyi a legmagasabb jövedelmű helyzete javul, a leggazdagabb 1%-é pedig jelentősen javul évről évre."

Az Eurostat, az Európai Unió hivatalos statisztikája szerint az EU átlagos szegénységi rátája 2009-ben 16,3% volt.