Közmunka kisokos: így működik majd Orbánék falansztere

2011. augusztus 30., kedd,
Szerző: Máriás Leonárd (HVG)
________________________________________

Bárkiből lehet közmunkás, és az ország bármely pontjára elvihetik, akár hónapokra is. Mi van, ha nem vállalja, vagy megbetegszik? Mikortól érvényesek az új szabályok? Kit dolgoztathatnak és kik parancsolgathatnak majd? És milyen munkák jöhetnek számításba? A hvg.hu kisokosában ezekre a kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat.
Kinek kell közmunkára mennie?
Bárki lehet közmunkás, ha elmúlt 16 éves és álláskereső. A közmunkát el kell fogadniuk azoknak, akiknek nem jár álláskeresési járadék (például azért, mert lejárt az eddigi 270 nap helyetti 90 napos folyósítási idő) vagy álláskeresési segély. Ebbe a kategóriába tartoznak azok is, akik szociális segélyben részesülnek.


Mi van, ha valaki nem vállalja a közmunkát?

Ha bérpótló juttatást vagy szociális segélyt kap, azt elveszik tőle. Az is így jár, aki kilép, vagy rendkívüli felmondással elbocsátják a közmunkából. Aki tehát nem kér a közmunkából, az más segítséget sem kap az államtól. A közmunkások nyomon követését az állam számára megkönnyíti majd egy most kiépülő átfogó adatbázis.
És ha valaki megbetegszik?
Ha a közmunkás betegszabadságra megy, illetve táppénzt vesz igénybe, a közfoglalkoztatónak, illetve az állami foglalkoztatási szervnek joga lesz felülvizsgálatot kérni az Országos Egészségügyi Pénztártól, hogy valóban keresőképtelen-e. Eddig az OEP-felülvizsgálatot tartalmazó kormányrendelet nem vonatkozott a közmunkásokra.

Mikortól érvényesek az új szabályok?

A közmunkát közvetlenül szabályozó rendelkezések vagy például az álláskeresési járadék folyósítási idejének lerövidítése szeptember elsejétől érvényes. Jövő év január elsejétől követelhetik meg az önkormányzatok a szociális segély és a bérpótló juttatás feltételeként a ház és a környezet rendben tartását (ez egyébként abból a szempontból furcsa, hogy már idén több önkormányzat ezt követelte meg a bérpótló juttatás feltételeként). Szintén jövőre lép életbe az a szabály is, amely maximálja a családonkénti szociális segély összegét, és kiköti, hogy az nem haladhatja meg közmunkabér 90 százalékát, vagyis 42 322 forintot.

Mennyi pénzt kapnak a közmunkások?

A közfoglalkoztatási bér jóval alacsonyabb is lehet, mint a minimálbér. A szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkákért havonta nettó 43-47 ezer forintot, a képzettséget igénylő munkákért 56-60 ezer forintot lehet kapni (attól függően, hogy heti vagy havi bérezésben kapja a közmunkás a fizetését). Teljesítménybérezésnél, ha rosszul teljesít a közmunkás, a minimális havi összeg akár 28 500 forint is lehet, de ha jól dolgozik, akkor a képzettségétől függő közfoglalkozatási bérnél is többet kaphat. Ezek a szabályok azonban még változhatnak, információink szerint ugyanis az erre vonatkozó, múlt héten megjelent kormányrendeleteket rövidesen módosítja a kormány.

Mi is az, hogy... ?

- Álláskereső az lehet, aki elmúlt 16 éves, nincs munkaviszonya, illetve más kereső tevékenységet sem folytat, például nem tagja vállalkozásnak, és a munkaügyön álláskeresőként regisztrálják. Az is feltétel még, hogy ne legyen nappali tagozatos hallgatója oktatási intézménynek, ne legyen jogosult öregségi nyugdíjra és rehabilitációs járadékra.
- Álláskeresési járadékot az kaphat, aki álláskereső, de az állami foglalkoztatási szerv nem tud neki megfelelő munkahelyet felajánlani (megfelelő munkahely: amivel legalább a minimálbért meg lehet keresni). Az előző öt évből igazolni kell továbbá legalább 360 nap munka- vagy közfoglalkoztatási jogviszonyt, esetleg vállalkozóként kell járulékfizetőnek lenni. Feltétel még, hogy a járadék megállapításakor az illető ne legyen táppénzen, illetve ne részesüljön rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban. Az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje az eddigi 270 nap helyett 90 nap lesz szeptember elsejétől. A legmagasabb összeg, amit így kapni lehet, nem haladhatja meg a minimálbért, ami idén 78 ezer forint.
- Álláskeresési segélyt eddig az álláskeresési járadék után lehetett kapni 90 napig, szeptember elsejétől viszont csak azoknak jár, akiknek 5 évük van a nyugdíjig, de közülük is csak kevesen, ugyanis rendelkezniük kell az öregségi nyugdíjhoz szükséges 40-42 év szolgálati idővel. A segély összege a minimálbér 40 százaléka lehet.
Aki nem kap közmunkalehetőséget vagy véget ér számára a közmunka, mennyi pénzt kaphat?
Akinek nem tudnak felajánlani közmunkát, bérpótló juttatást (szeptember elsejétől foglalkoztatást helyettesítő támogatást) kaphat, ami jelenleg 28 500 forint. Ennek feltétele, hogy a megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonya legyen (ebbe beleszámít a közmunka is), vagy részt vegyen munkaerőpiaci programban, például képzésben.

Mi a garancia arra, hogy mindenkinek jut közmunka, aki ezt igényli?

A kormány azt ígéri, minden regisztrált álláskeresőnek felajánlják majd a közmunkát, ugyanakkor azzal számol, hogy idén 210 ezer, azt követően pedig 2-300 ezer ember vesz részt a közfoglalkoztatásban. A regisztrált álláskeresők a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júliusi adatai szerint 554 ezren vannak, eszerint 3-400 ezer embernek nem biztos, hogy jut közmunka (ennyi ember egyidejű ellátását valószínűleg nem bírná el a költségvetés). Ráadásul a közmunkára szoruló regisztrált álláskeresők száma várhatóan nőni fog az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentése, valamint a munkanélküli segélyre jogosultak körének jelentős szűkítése miatt.
Mennyit kell majd dolgozni naponta, és meddig kell közmunkásnak lenni?
Naponta 4, 6 vagy 8 órát kell majd dolgozni. A közmunka állami támogatásáról szóló kormányrendelet alapján napi 4 órában 1-4 hónapig (ez a rövid időtartamú közfoglalkoztatás) dolgoztathatnak közmunkásokat az erre jogosult szervezetek, de 6-8 órában akár 2-12 hónapig is eltarthat (hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás).

Kiknek dolgoznak majd a közmunkások?

A közmunkások közfoglalkoztatottként önkormányzatoknak, költségvetési szerveknek, illetve állami és önkormányzati cégeknek, egyházaknak, civil vagy közhasznú szervezeteknek, vízitársulatoknak, erdőgazdálkodóknak, szociális szövetkezeteknek, és a MÁV-nak dolgozhatnak. A közmunkások munkaerejét közhasznú kölcsönzők (civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, illetve ezek társulása által alapított alapítvány, közalapítvány, nonprofit gazdasági társaságok) ki is közvetíthetik, amihez munkaerő-kölcsönző cégeket hozhatnak létre. Nyereségorientált vállalkozások is alkalmazhatnak bérpótló juttatásban részesülő munkanélkülieket, és az állam 70 százalékos támogatást ad nekik a minimálbér összegéig a bérekre és a járulékokra (eddig is létezett ez a támogatási forma, de nem kötötték a minimálbérhez). A vállalkozásoknak nem közmunkásként dolgoznak majd az érintettek, hanem munkaviszonyban. Eszerint nem válik valóra a kormánynak az a korábbi célkitűzése, hogy a vállalkozásokat bevonja a közfoglalkoztatásba.


Milyen munkákat kell majd végezniük a közmunkásoknak?

A közmunkás bármilyen állami és önkormányzati feladatra beosztható lesz, amit nem közalkalmazottaknak, köz- vagy kormánytisztviselőknek kell elvégezniük a törvény szerint, vagyis gyakorlatilag minden olyan állami és önkormányzati munkára, amihez nem szükséges speciális szakképesítés és eskü. Lehet például gépkocsivezető, kézbesítő, vagy besegíthet az iskolában, óvodában, kórházban, ha megfelel az alkalmassági elvárásoknak.
A közmunkásokat olyan beruházásoknál fogják nagy arányban alkalmazni, amelyeket „nem XXI. századi technológiával” végeznek majd, így nagy munkaerő-igényűek lesznek, például gátépítésnél, csatornatisztításnál, vagy víztározó-építésnél (ez több szakértő szerint pazarlás, hiszen földgépekkel sokkal olcsóbban el lehet végezni ezeket a feladatokat). A kormány kiszivárgott tervei szerint állami gigaberuházásokhoz több tízezer közmunkást (és több ezer szolgálati nyugdíjból visszahívott rendőrt) alkalmaznának. Újjáépítenék a Népstadiont, felépítenék a debreceni nagyerdei stadiont (ehhez Észak-Kelet Magyarországról és a központi régiókból szállítanának közmunkásokat). Az építkezéseknél a közmunkások nagy részét valószínűleg olyan munkákban tudják használni, amelyek nem igényelnek szakértelmet, például a földmunkáknál.
A fizetésképtelen hiteleseknek épülő ócsai telep felépítésénél is foglalkoztatnak majd közmunkásokat. Ezen kívül állami földek parlagfű-mentesítésére, mezőgazdasági munkákra, erdőtisztításra, erdőtelepítésre, patakmedrek és vízelvezető árkok tisztítására, főutak felújítására is elküldhetik őket. De részt kell venniük a települések rendezésében és tisztán tartásában is.

Hogyan zajlik majd a közmunka? Tényleg volt rendőrök fognak parancsolgatni?

Igen, ez valószínű, ugyanis a szolgálati nyugdíjból visszahívott rendőrök művezetők lesznek, de mellettük köztisztviselők is irányíthatják majd a közmunkásokat. Mint a belügyminiszter fogalmazott egy interjúban: a rövid határidő miatt lesz szükség a „katonás rendhez szokott” rendőrökre.
Hová vihetik a közmunkásokat? Tényleg konténervárosokban kell élniük, akár hónapokig?
Igen, konténerekben, vagy más, könnyűszerkezetes megoldásokkal épített ideiglenes szálláshelyeken helyezhetik el azokat a közmunkásokat, akiknek az otthonuktól távol kell dolgozniuk. Arról még nincs döntés, hogy mennyi ideig tarthat egy-egy ilyen kirándulás.

A közmunkást bárhová elvihetik az országon belül, az utazás költségét megtéríti az állam (illetve az illetékes szervezet), vagy biztosítja a szállítást. Ha a munkahelyhez egy irányba három óránál többet kell utazni vonattal vagy busszal, akkor térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget kap. Ha az otthontól távol eső munka négy óránál több, naponta egyszeri étkezést biztosítanak. Ha tömegközlekedési eszközzel csak másfél órát (10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőnél egy órát) kell egy irányba utazni a munkahelyig, akkor is ingyenes az utazás.
A távol dolgozók heti pihenőidőre hazamehetnek (heti ötnapos munkaidő esetén ez heti két pihenőnap, amiből az egyiknek vasárnapnak kell lennie), az utazást fizetik vagy biztosítják.

Így menekülhet meg az utazgatástól

Ha a közmunka a lakóhelytől különböző településen lesz, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása) nem jár hátrányos következményekkel. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.