Az új Afganisztán neve Mali

 

A «terrorizmus elleni harc nemzetközi koordinálása»: hiénák és keselyűk gyülekezete a konc körül

A tizenegy napja kezdődött, az ENSZ felhatalmazásával folyó mali intervenció névleges célja a Mali egy részét gyakorlatilag uralma alá hajtó iszlamista fegyveresek visszaszorítása, valójában pedig a térség nemzeti kincseinek multik általi elbirtoklása.

Az intervenció ürügye, hogy a szaharai arab országokkal határos Mali sivatagos északi része az iszlám szélsőségesek olyan bázisává válhat, mint egykor Afganisztán vagy Pakisztán volt. A BP gázkitermelő telepe elleni, 37 külföldi és egy algír túsz halálával végződött akció Cameron szerint igazolja, hogy Nagy-Britanniának és az EU-nak Afrikára kell fókuszálnia a terror elleni háborúban.

A zavaros túszdráma a rendelkezésre álló információk szerint Maliban szerveződött. Az algériai miniszterelnök, Abdelmalek Szelal szerint a dzsihádisták több száz kilométert utaztak Maliból Líbián át a líbiai határ melletti gáztelepig. A csapatot egy kanadai vezette, a terroristák közt voltak egyiptomiak, nigeriek, mauritániaiak, tunéziaiak és maliak is. Csedad, a feltételezések szerint kanadai terroristavezér, az algériai források szerint Mauritániába menekült.

A mali intervenciót ugyan Franciaország vezeti, de már Nagy-Britannia, Dánia és Kanada is felajánlott logisztikai támogatást, az amerikaiak egy szállítógépe C-17-ese pedig már hétfőn megérkezett. Magyarország pedig harcoló alakulatot is felajánlott az akcióhoz, ami a tervek szerint elsősorban a környező afrikai országok által felajánlott katonákra épít.