Kína-levél

Kína- levél 390.sz., 2012.dec.1.

 

Xi Jinpingnek van munkája! Úgy tűnik, az ország helyzete egy kicsit javult novemberre. A feldolgozóipar 7 hónapja nem ismert ekkora exportrendeléseket. Pedig az OECD éppen az export csökkenése miatt úgy becsülte, hogy a korábban 9,3 %-ra tett fejlődés csak 8,5 %-lesz (Reuters, nov. 27.). Yang Zhiming, a munkaügyi miniszter helyettese bejelentette, hogy 10,24 millió új munkahely jött létre 2012 januárja óta.

Ha mindenki is azt mondja, hogy a gazdaság fellendítése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a háztartások fogyasztására, Xi Jinping, az új «number one» nem mondja amit tenni szándékozik. Li Keqiang, a márciusban hivatalába lépő új miniszterelnök viszont kijelentette, hogy «a gazdasági reformokat folytatni kell, hogy a piac és a újraelosztás  szerepe nagyobb legyen», s hozzátette titokzatosan: «a társadalomnak és a piacnak is meg kell adni azt, ami az övé: íme, ez a reformok értelme» («Le Monde» és AFP, nov. 23.).

 «Több helyet kell biztosítani a picnak», ez annyi, hogy a sokszázezer fiatalt kizsákmányoló, azokat az öngyilkosságba kergető Foxconn-nak kell nagyobb lehetőséget adni? A munkakihelyező ügynökségeknek, hogy a vállalatok elkerülhessék a munkaszerződések megkötését? Azokat a vállalkozásokat favorizálni, amelyek a munkajogon vesznek erőszakot, nem fizetnek társadalmi terheket, holott az államnak kell fenntartani az iskolákat, kórházakat,  lakhatást kell biztosítania és nyugdíjakat? Bátorítani kell a bányatulajdonosokat a szabályok elkerülésére?

A hivatalos adatok szerint a 1200 bányász több mint 46 %-a halt meg az év eleje óta azokban a magánbányákban, amelyekben a kitermelést megtiltották, mivelhogy a biztonsági előírások betartása hiányos volt. A bányák azonban folytatták a termelést. Szeptemberben Gansu tartományban 20 bányász halt meg egy felfüggesztett működésű bányában «elégtelen balesetmegelőzés» miatt. Kié lett a tulajdonosok fizette « «borravaló» - amely tulajdonosok egyike lánya esküvőjére 7 millió eurót fizetett?

 Korrupcióellenes küzdelem? Tegyük csak fel a kérdést, mekkora összegek vándorolnak a Shaanxi tartomány munkafelügyelőségi igazgatója zsebébe, akik 11 db luxusórával ajándékozta meg önmagát (ezek egyike 3 évi minimálbért ér), luxus napszemüvegekkel és -öltönyökkel? Végül eltávolították posztjáról, de meg kell jegyeznünk, hogy a tartományi kommunista párt fegyelmi bizottságával is tagja, annak, amelyiknek küzdenie kellene … a korrupció ellen!

Be kell ismerni, hogy a párt nemrég befejeződött 18. kongresszusa a korrupció elleni harcra tette a hangsúlyt: «Ha nem sikerül ezt a kérdést megfelelősen kezelnünk, fatálissá válhat» és «a párt és az állam összeomlásához» vezethet. De hogyan remélhetne a nép, ha pontosan a korruptak vannak megbízva a korruptak elleni harccal? Ezek a bürokraták, akik az állam minden szervére rátették a kezüket, akik abból gazdagodnak, hogy az állami vállalatok vagyonát fosztogatják, azzal spekulálnak, az erősen jövedelmező magánszektornak adnak juttatásokat, vajon véget vethetnek-e ennek a rendszernek? Az internetes levelezők vizsgálódásainak köszönhető, hogy Yang Dacai-a-korrupt megbukott, s nem pedig antikorrupciós bizottsági kollégáknak!

 A demokrácia kérdése. Ezt is fel kell tennűnk pl. a megkaparintott földek kapcsán, amelyek törvényesen a falusi parasztoké az 1949-es forradalom másnapja óta és a falusi bizottságok kezelésében vannak. Egy 2011-es tanulmány 17 tartomány 1800 falujáról kimutatja, hogy a földek elkobzása esetén a hatóságok 22 %-ban egyáltalán nem adnak kárpótlást, más esetekben pedig minimálisat, 40-szer alacsonyabb árat a hivatalosnál.

Wukanban a múlt évben a lakosság tüntetéseken követelte és el is érte, hogy az illegálisan tőle elvett földeket visszakapja a helyi bürokratáktól. Elzavarták ezeket a bürokratákat, demokratikus választásokat tartottak és új bizottságot alakítottak a faluban. A korrupt helyi vezetők közül némelyiket kihajították a kommunista pártból is, de azok, akik fejlebb voltak (Shanwei prefektúrája) nem nyugszanak és megpróbálnak keresztbe tenni… Az új képviselők közül néhányan lemondtak, de mások még dühödtebben keresik a megoldást. «Ha nem történik semmi a 18. kongresszus folytatásaképp és nem kapjuk vissza a földjeinket, más képviselőink is le fognak mondani», mondja Zhang Jiancheng, a demokratikusan választottak egyike, mivel «ha a sahnwei korrupt hivatalban nem csinálnak rendet,  nagyon nehéz lesz előrefelé haladnunk».

«Politikai téren az ország célja a demokrácia, az, hogy minden társadalmi csoport kifejezhesse magát és meghallgatásra találjon», írja Xie Chuntao, a Kommunista Párt központi bizottsága iskolájának tanára (china.org, nov. 15.). Bizonyos, de ha a társadalmi csoport kifejezi magát és mégsem talál meghallgatásra, még akkor sem, ha teljes mértékben legitim, mint ahogyan a wukani esetben? «Ellenőrizhetetlenül is bekövetkezhet, mint egy vulkáni robbanás», mondja egy öreg (Reuters, szept. 21.).

 

 

                                        A 2008-as törvény  és a Honda-sztrájk

 

Egy Kínával foglalkozó ausztráliai internetes oldalon Anita Chan kutató válaszol néhány kérdésre és kitér a kínai hatóságok politikájára is a dolgozói jogokat illetően. (forrás: www.thechinastory.org, 21 octobre)

– Sok szó esette a 2008-as munkaszerződésekről szóló törvényről. Mit gondol Ön, van-e erős hatása a munkakörülményekre?

A törvény nagyon vitatható. A munkakörülmények javításának lehetőségét magában hordja,  a dolgozókat szolgálhat ja aképpen, hogy a törvények megszegését korrigálja, amit konstatálhattunk is a bírósági ügyek számának emelkedése révén. De – mint bármely törvény esetében – a  munkáltató találhat eszközt megkerülésére vagy megszegésére. Néhány éve a munkáltatók elkezdték, hogy munkakihelyező ügynökségeken keresztül szerezték be alkalmazottaikat, hogy ne kelljen szerződést kötniük követlenül a dolgozóval. Ebben az esetben az erősen önkényes hatalommal és rugalmassággabíró  ügynökség a felelős az alkalmazottakért.

Más új jelenség tűnt fel azzal, hogy a vállalatok képzés alatt álló diákokat fognak be, akik egy évet dolgozhatnak. Elvileg ezek a diákok gyakorlatukat végzik, de nagyon gyakran ez csak ürügy az olcsó munkaerőre. A diákoknak pedig kötelező a gyakorlat, iskolájuk küldi őket, diplomájukat csak akkor kapják meg, ha helytállnak az üzemekben. A probléma a 2008-as törvénnyel ez a kettő : a munkakihelyező ügynökségek és az üzemi gyakorlóidő. Szerintem nem szabad alábecsülni egyik súlyát sem. 

– A 2010-es tavaszi Honda-sztrájk után a sajtó sokat beszélt arról, amit a kínai munkások «ébredésének» titulált, az osztálytudatnak a migráns fiatal munkások körében. Mit gondol Ön? A Honda-sztrájk vajon fordulat volt?

Nem gondolom, hogy a Honda valódi fordulat lett volna. Akik ezt vélik, valószínűleg a hivatalos véleményt osztják, amely szerint olyan sztrájkról van szó, amely elkerült minden kontrollt, a kormányt arra késztette, hogy új intézkedéseket hozzon az ilyen akciók elkerülésére. A kormány által kigondolt stratégia «kollektív konzultáció» néven ismert, a «kollektív tárgyalások» kínai verziója, de antagonizmusokkal teli. A célja, hogy mindkét fél győztesként kerüljön ki a konfliktusból, de nem ad több jogot  a dolgozók szavának vagy képviseletének.  Ahogyan tudjuk is, a kollektív tárgyalásoknak nincs valódi helyük ott, ahol nincs szólásszabadság. Erról a kérdésről a kormány nem nyilatkozott egy szót sem.

Ami pedig a migráns dolgozók úgynevezett erős osztályöntudadát illeti, szerintem ez nem az, legalábbis pillanatnyilag. A dolgozóknak a törvénnyel szembeni  érzékenysége akadályozhatja ezt az öntudatot. A kormánynak sikerült pedagógiával és más eszközökkel a törvényesség tiszteletére szoktatás azzal az eredménnyel, hogy a dolgozók végülis elkezdtek hinni benne; azt tartják, hogy a normák benne vannak a törvényekben és elegendő is, ha a munkáltató is betartja.  Eképpen a dolgozók nem reklamálnak mást, mint a törvény előírását. Ha jogaikat megcsúfolják, csak azt kérik, hogy a törvényes keretekben legyenek azok helyrehozva. Természetesen ez előrelépés a jó irányba, de egy olyan faktor is, amely az osztályöntudat kialakulását limitálja.

 

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

 Az Emberi Jogok Ligája  Liu Xiaoboért

Pierre Tartakowsky, az Emberi Jogok Ligájának elnöke nov. 28-án írt az Európai Unió felelőseinek  Liu Xiaobo ügyében.

«Oslóban dec. 10-én kapja meg béke Nobel-díját az EU. Két éve  a kínai Liu Xiaobo kapta meg ezt a megtiszteltetést, de nem tudta átvenni, mert börtönbe zárták. Azért, mert a szabadságjogokról és a demokráciáról  írt a Charte 08-ban». 2008. dec. 8-i fogvatartása után Liut 11 évre ítélték és polgári jogainak 2 éves megvonására  az «államhatalom megdöntésére felbujtás» miatt.

 Bányásztragédia

Sújtólég vette el 22 bányász életét abból a 28-ból, akik nov. 24-én reggel  Guizhou tartomány egyik bányájába szállt le. Egy sebesült még mindig kritikus állapotban van. Az állami munkafelügyelet szerint  a 2011 január óta bekövetkezett  30 nagy katasztrófából  5 itt történt. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy nem volt «megfelelő a megelőzés». Miért van, hogy a korrupció elleni harc a soha nem az adminisztráció főnökeinél folyik, akik a bányatulajdonosok révén híznak?

Az év eleje óta az illegális körülmények között dolgozó 1200 bányásznak csaknem fele meghalt. («China Labour Bulletin» és a hivatalos Xinhua ügynökség, nov. 26.)

 

Egy újságíró kalandja

Li Yuanlong, egy újság fotográfusa tárta fel, hogy 5 gyermek – 9 és 13 év között korú –  az utcán élt és szemeteszsákokban aludt Bijie városában. Hogy melegedjenek, egyfajta kályhát használnak, végül ez okozta vesztüket, meghaltak mind. Az információ botrányt keltve megrázta az országot. De nov. 21-én a rendőrség Lit kereste fel, vitte ki a repülőtérre és paterolta ki az országból….