A szigorítások ellen

Elsodorták a bolgár kormányt a tömegtüntetések

 MTI

Benyújtja lemondását Bulgáriában Bojko Boriszov miniszterelnök az országszerte napok óta tízezreket megmozgató kormányellenes tüntetések miatt. Boriszov jobboldali pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért 2009. július 5-én a szavazatok 39,72 százalékának megszerzésével jutott kormányalakítási mandátumhoz, de támogatottsága az elmúlt években a gazdasági szigor miatt folyamatosan csökkent.

A kormányfő úgy fogalmazott: "a hatalmat a nép adta nekem, most visszaadom neki". Kijelentette: nem akar olyan kormányban részt venni, amely miatt a nép a rendőrséggel hadakozik. "Nem nézhetem a parlamentet, amint kordonnal van körbezárva, nem ez a célom". "Nem tudom nézni a véres Orlov-hidat" - tette hozzá, Szófia egyik jelképére és az egyes tüntetéseket kísérő erőszakra utalva. Egyértelművé tette, hogy a lemondás az egész kormányra vonatkozik. A tömegtüntetéseket eredetileg az év elejétől jelentősen megugrott áramdíjak váltották ki. Az utcai felvonulások azonban hamar a gazdasági szigor és a kormány elleni általános tiltakozásba fordultak át, egyre több helyen zavargások is voltak. Az elmúlt hétvégén több tucat helyszínen sok tízezren tüntettek, az akciók hétfőn és kedden is folytatódtak.A főváros központjában található Orlov-hídnál a keddi és szerdai tüntetéseken 28-an sebesültek meg, köztük öt rendőr és egy 16 éves tüntető. Várnában szerda reggel egy 36 éves férfi felgyújtotta magát, és életveszélyes állapotban került kórházba, testének 80 százaléka súlyosan megégett. Hétfőn egy önégető belehalt sérüléseibe Veliko Tarnovóban.
 

Általános sztrájk Görögországban a trojka megszorításai ellen

Le Monde

     Az általános sztrájkot a közalkalmazottak szakszervezeti konföderáció, az Adedy, és a magánszektor dolgozóinak általános szakszervezete, a GSEE hirdette meg. A sztrájk a többi közt megbénítja a légiközlekedést a légi irányítók munkabeszüntetése nyomán. A vasúti és városi közlekedést is érinti a sztrájk, a szigeteket ellátó hajók is kikötőben maradnak. A novemberi általános sztrájk, és a 2010 óta tartó görög válság során rendezett tízegynéhány sztrájk után – a mai munkabeszüntetés csúcspontja lesz az Athén központjában a déli órákban rendezett tüntetés. A sztrájk érinti a közhivatalok, az iskolák és a kórházak működését is. Az ügyvédek és kereskedők szakszervezetei is csatlakoztak.

     Az adósság súlya alatt szenvedő országnak el kellett fogadnia a megszorítások újabb hullámát, ahhoz hogy tovább részesülhessen a nemzetközi pénzügyi infúzióban. A megszorítások további szigorodása ellen fellépő GSEE és Adedy azért is hívott fel a mai mozgósításra, hogy ezzel válaszoljon a kormány döntései ellen, az athéni metrósok és tengerészek sztrájkját erőszakkal, katonai behívással letörő intézkedései ellen. A GSEE kifejtette közleményében, hogy „a kollektív szerződésekért, a 27%-ot elért munkanélküliség elleni intézkedések meghozataláért harcol”, valamint „a demokratikus jogok védelméért”. Az Adedy is fellépni kíván a közhivatalnoki elbocsátások ellen, amit a hitelnyújtók újabb lefaragásai követelnek.

     Az ország immár hatodik éve recesszióban van, a legerősebb ellenzéki párt, a Syriza erőteljes mozgósításra hívott fel, hogy „minél gyorsabban megdöntsük” a konzervatív Antonisz Szamarasz vezette mérsékelt jobboldali-baloldali koalíció kormányát. A rendőrség nagy erőkkel kívánja elejét venni a görög megszorítások elleni tüntetéseket általában kísérő túlkapásoknak.

     A sztrájk figyelmeztetés a hitelezők trojkájának (EU, EKB,IMF) március elejére várható athéni látogatása előtt, amelyen ellenőrizni szándékozzák, milyen mértékben tartja be Athén a megszorításokkal és reformokkal kapcsolatos ígéreteit – ezekhez a feltételekhez köti az EU-IMF a kölcsönök további folyósítását.